Népújság, 2002. július (54. évfolyam, 149-175. szám)

2002-07-31 / 175. szám

6 NÉPÚJSÁG_ KÖZÉLET Nyárádszeredai Vasárnapok , július 30. Szarvasmarha-kiállítás - szeminárium - a gépesített fejes Nyárádszereda piactere a tegnap szűknek bizonyult. A Maros Me­gyei Mezőgazdasági Szaktanácsadói Hivatal, a megyei Fajállat­­kiválasztó és Szaporodásbiológiai Hivatal, a Nyárádszeredai Szar­vasmarha-tenyésztők Egyesülete, a polgármesteri hivatal, a Rebint Alapítvány szervezésében a megyei tanács támogatásával a tegnap második alkalommal került sor, a Nyárádszeredai Vasár­napok keretében, a szarvasmarha-kiállításra. 57 különböző kategóriába sorolt szarvasmarhát hoztak el gazdáik a megmérettetésre. A múlt évben csu­pán a község elöljárói voltak jelen, idén viszont a rendezvényt megtisz­telte jelenlétével dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Román Domo­kos György, a Fajállat-kiválasztó és Szaporodásbiológiai Országos Ügy­nökség vezérigazgatója, Ovidiu Natea prefektus és Burkhardt Árpád alprefektus, Timar Liviu, a megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója, a me­gyei fajállat-kiválasztó hivatal igaz­gatója, Suba Kálmán, számos meghí­vott. A kiállításon részt vevő szemé­lyiségek névsora hosszú, ám ide kí­vánkozik még Sólyom Gizella, a Har­gita megyei Fajállat-kiválasztó és Szaporodásbiológiai Hivatal vezető­jének neve, aki valóban eleget tett szakkommentátori megbízatásának. Néhány idézet azoktól, akik a közön­séghez szóltak: „Megértük, hogy öt község legszebb állatait vehetjük ma szemügyre és biztos vagyok benne, hogy jövőre még többen csatlakoz­nak majd, hiszen évtizedekkel ezelőtt is rendeztek­ kiállításokat, a kisrégió állattenyésztői számára nagy tekin­télyt jelentett díjazott állatokkal meg­jelenni ilyen rendezvényeken. Ez napjainkban sem történhet máskép­pen, hiszen a szakmai tekintély (hagyomány) vissza kell kapja erede­ti helyét és értékét térségünk­ben.” (Dászkel László, Nyárád­szereda polgármestere). A mezőgaz­dasági minisztérium üdvözletét Román Domokos György olvasta fel: „Ez a kiállítás egy kis „biznisze” lehet a Nyárád mentieknek, hiszen ha figyelembe vesszük, hogy az állattar­tás hagyomány, hogy hatalmas szak­mai tapasztalattal rendelkeznek az it­teni tejtermelők, akkor nyugodtan ál­líthatjuk, hogy jövő áll előttük. A jö­vő feltételei: a tej minősége és meny­­nyisége. A korszerű takarmányozás, a háztáji gazdaságokhoz alkalmazko­dott fajták tenyésztése. A Nyárád mentén mindez teljesíthető.” A szigorú kritériumok szerinti megmérettetés után került sor a díjak, oklevelek kiosztására. A díjazott álla­tok gazdái többször ellett tehenek ka­tegóriájában: I. Józsa Árpád, Nyárádszereda; II. Biró Péter, Berekeresztúr; III. Szász Árpád, Job­bágyfalva. Először ellett tehenek ka­tegóriájában egy díjat osztottak: Szász Árpád, Jobbágyfalva. A vem­hes üszők kategória egyetlen díját Lukács Sándornak adták át (Andrásfalva- Nyárádszereda). A 12- 18 hónapos növendék üszők kategória egyet­len díját Kuli Béla (Nyárádszentlászló) vet­te át. A tenyésztői nagy­díjat (kupa, harang) ifj Csizmadia Györgynek ítélte a bizottság. A nö­vendékek nagydíját Kuti Béla vihette haza, a Vándordíját Józsa Ár­pád. A svájci-román Rebiat Alapítvány és a román-magyar Agro Legato cég is díjakat adott át. Dudás János, az Agro Legato cég tulajdonosa, délután a Minőségi tej­termelés a kisgazdasá­gokban címmel tartott előadást, bemutatva a fejéstechnikában alkal­mazott gépet, alkatré­szeit. (hilyen) Fotó: Szász Károly Matyi és a szálkás szőrű... Fruzsina A Romániai Ebtartók Egyesülete és a Szeben megyei szervezete rendezett július 20-án nemzetkö­zi, 21-én nemzeti kutyakiállítást Szebenben. Nos, erről a kettős kiállításról a marosvásárhelyi VII. osztályos Dabóczi Mátyás és 11 hónapos tacskója három díjjal érkezett haza! Matyi a nemzetközi kiállításon kapta a fiatal, legjobb felvezetőnek járó serleget, Fruzsina „kisasszony” pedig mind a nemzeti, mind a nem­zetközi versenyen úgy „beállt”, hogy a csoportversenyben lett övé a máso­dik helyezés és a serleg. Különben már hét a serlegek, kettő az érmék száma a... családban. Mielőtt azon­ban átadnánk a szót a „verseny­kutyás” gazdinak, előbb bátyját, az ebtenyésztő Hunort­­ állatorvosnak készül, IV. éves Kolozsváron­­ beve­zetőként a kutyakiállítások felől, a kutyafelvezetőkről, a versenykutyák­ról kérdeztük.­­ Ezekre a versenyekre az új vér­­vonalat-hullámot képviselő kutyákat viszik, a jó egyedek továbbtenyészté­­se céljából. Különböző fajtacsoport­ban, ill. osztályban - kölyök, növen­dék és nyílt osztály, valamint a champion meg a munkaosztály - bí­rálják a kutyákat a szakképzett bírók. A kiállításon, a programban részt ve­vő mintegy 300-400 kutyából tízet válogatnak ki, melyek a fajtacsoport nyerteseiként kerülnek a Junior Best in Show - azaz a legszebb fiatal ku­tyák csoportjába - nem együtt bírál­ják őket a felnőtt kutyákkal­­, ill. vesznek részt az ún. Best in Show csoportban. Csak küllemileg bírálják a kutyát, nem a temperamentumát. Az viszont szempont - folytatta Hu­nor -, hogy a kutya nem lehet agresz­­szív. Nem haraphat bírót, gazdát. Meg kell hogy mutassa a fogát... Ma­gyarán: maximális formát kell hogy mutasson. Nem kell ülnie, feküdnie, szófogadónak lennie. Ha pedig mun­kakutya, akkor póráz nélkül is kell szerepelnie. Sőt munkabizonylattal is rendelkeznie kell a kutyának. Ami pedig a versenyzőket, azaz a kutya­felvezetőket illeti, 14 éves korig fiatal felvezetők - Junior Handling - verse­nyéről beszélhetünk. Ilyenkor a cél, hogy a fiatalok minél jobban vezes­sék fel a kutyákat. A felvezető legyen minél elegánsabb, ám minél jobban mutassa magát a kutya. A felvezető találja meg a módját annak, hogy ku­tyája jó oldalait láttassa. Tudja őt be­állítani, pórázon tartani, fékezni anél­kül, hogy mindez problémát okozna. Neki kell a kutyából a maximumot kihoznia. Hiába van jól befésülve, hi­ába jó a külleme a kutyának, ha a fel­vezető eltakarja őt a bíró elől. Ha a kutya nem húzza ki magát, ha nem érvényesül. Ehhez kell szakfolyóira­tokat olvasnia, tanulmányoznia a fel­vezetőnek, rendszeresen gyakorolnia kutyájával, minél több kiállításon kell részt vennie. A legjobb fiatal felveze­tők, a kezdők, saját és kicsi méretű kutyával dolgoznak, mivel könnyeb­ben kezelhetőek, mint a nagyobb ter­­metűek. A fiatal felvezetők utóbb be­kerülnek a felnőtt handlerek kategóri­ájába. Itt már profi módon dolgoznak és fizetik is őket - zárta mondandóját Hunor, hozzá­téve: Szóval, ilyen dol­gokkal fog kelleni foglalkozzon a jö­vőben Matyika is. Mint látom, ez kedvére lesz... Eközben a „serleges” Fruzsina Matyi lábánál pihenve, figyelte gazdiját. Hisz ő „ Junior handler” sajátja... - Karácsonyi ajándékba kaptam Fruzsinát. Itt nőtt fel a konyhában. Nemsokára egyéves. Igaz, egész kicsi korom óta szeretem a kutyákat. Volt akkoriban egy óriás- schnauzerünk. Nagyon sokat játszottam vele. Gyak­ran jártam itthon kutyakiállításokra. Amióta megvan Fruzsina, más váro­sokba is elmentem. Nemrég Csíksze­redában, most Szebenben voltunk, vasárnap pedig Medgyesre utazunk. Ilyenkor én vezetem őt fel. Hogy ki Fruzsina? Igaz, hogy csak egy szál­kás szőrű tacskó, de valahogy ember­­természetű mégis! Nagyon sértődé­­keny... - Erre miből jöttél rá? - Abból, hogy ha valami rosszat tett és megbüntettem, annyira meg­sértődött, hogy szinte napokig rám se nézett. Bárhogy hívtam, csalogat­tam... - Mit jelent a kutya részéről rosz­­szat tenni? - Hááát! Mivel benn lakott a ház­ban, széttépett-szaggatott dolgokat. Meg-megrágott ezt-azt. A kanapét harapta pl. Szétszórta a konyhában a laskát, a rizsét... Olyankor nem hallgat rám. De álta­lában amiért megbüntetjük, azt még egyszer nem csinálja. Még csak közel sem megy ahhoz a tárgyhoz, dolog­hoz, ami miatt pórul járt egyszer. Na­gyon megjegyzi. - Beszélj kérlek a ringbeli felveze­tésről! - Előbb játszom vele egy kicsit. Et­től megnyugszik. Mintha felfogná, hogy őt most fel fogjuk vezetni. Hogy őt valaki meg fogja nézni. Most Szebenben, megkértem valakit, vezesse fel. Egy nagyobb fiút. De ve­le nem akarta szépen bemutatni ma­gát. Fejét forgatta. Engem keresett a közönségben tekintetével. Majd leült és egyszerűen nem akart továbbmen­ni. Azt hiszem, emiatt is lett a máso­dik... Nagyon megszoktuk egymást. Nagyon szeretem Fruzsinát. Nyu­godt. Szépen mozog. Szépen, elegán­san adja magát. Meg is dolgozunk ezért, türelemmel. Kimegyünk a Ma­ros partjára. Játszunk, gyakorolunk. Köröket teszünk. Beállítom olyan po­zícióba, amilyenben a bíró szokta nézni, de úgy, hogy ezt észre sem ve­szi. Élvezi ő is. Annyira jól érzi ma­gát. Úgy érzem, tudok bánni vele. És hogy érzi, szeretem. A kutya nevelt kell hogy legyen. Nem lehet, hogy ne hallgasson a felvezetőjére. Kell hogy szeresse ő is felvezetőjét... - Ha a rosszat megjegyzi, képes-e érzékelni azt is, hogy sikert aratott...? - Mintha azt is érezné! Mert na­gyon boldog szokott ilyenkor lenni. Igaz, mire kijövünk, nagyon elfárad. Nem kis dolog számára 10-20 percig mozdulatlan állni a bírók előtt. El is alszik - amikor kijöttünk - az ölem­ben, hazafelé jövet. Kényelmesen el­nyúlik, mint aki elégedett. - Matyi, vajon te tanultál-e valamit Fruzsinától? - A kutyámtól?!... Erős az egyéni­sége. Jó volna, ha nekem is az len­ne...! Járay Fekete Katalin 2002. július 31., szerda Áram nélkül maradt települések Mennyi idő szükséges a hibaelhárításhoz? A hétfő délutáni vihar miatt áram nélkül maradt számos sáromberki magánház. A helyiek jelentették a problémát, a helyszínre kiszállt egy szerelőcsoport, azonban még mielőtt elvégezték volna munkájukat, távoz­tak, így tegnap délután az Állomás utcában levő házak több mint felé­ben még nem volt villanyáram. - A szerelők félmunkát végeztek. Az Állomás utcában tíz házban van áram, a többiben nincs - tájékoztatta szerkesztőségünket Szabó István érin­tett. - Többször hívtuk a hibaelhárító szolgálatot, de mindig visszautasítot­tak, azt mondták, váljunk nyugodtan. Pedig csak néhány biztosíték cseréjéről van szó. Tegnap az történt, , hogy né­hány meghibásodott biztosítékot kicse­réltek, a többit nem, így a házak egy ré­szében még mindig nincs villanyáram. Sajnos az elmúlt időszakban nagyon gyakori volt a részleges vagy teljes áramkiesés. Ilyenkor leolvad a hűtő, kárba vész az élelmiszer. A hibaelhárí­tó csoportokra sokat kell várni, este tíz óra után hiába is hívjuk őket, mert vi­dékre nem szállnak ki. Nekik ráér megjavítani a hibát, de mi mindig pon­tos időben kell hogy törlesszük fo­gyasztásunk értékét, ellenkező eset­ben megbüntetnek - vélekedett a sáromberki lakos. A panaszra válaszolva Uifalean Dumitru, az érintett területért felelős mérnök elmondta: kedden délutánig, estig megoldódik a sáromberkiek helyzete is. Igaz ugyan, hogy a hely­színre érkezett egy csoport, azonban nem tudták befejezni a munkát, mi­vel máshova kellett kiszállniuk. Mezőbánd és Mezőpanit területén nagy áramkiesés volt, mindkét köz­ség áram nélkül maradt. Éppen ezért minden hibaelhárító csoportunkat oda kellett irányítanunk. Amikor ott befejeződik a munka, akkor egyik szakembercsoport kicseréli a sáromberki biztosítékokat is. Sajnos az emberek nagyon türelmetlenek, nem értik meg, hogy fontossági sor­rendben kell megoldanunk a problé­mákat. Mi megpróbáljuk a legrövi­debb időn belül kijavítani a hibát. Sáromberkén más gond is van: azért olyan gyakori az áramkiesés, mert az útszéli fák felnőttek a villanyvezeté­kekig. A helyi polgármesteri hivatalt többször felkértük, hogy a lakosok bevonásával nyírják megfelelő mére­tűre a fákat. Azonban a fanyírásra még nem került sor. Ha a sáromberki türelmetlen emberek levágták volna a faágakat, akkor nem lenne olyan gyakran áramkiesés házaikban. A pontos tájékoztatás érdekében el­mondom, hogy van éjszakai hibael­hárító csoportunk is, de azokat a szakembereket csak halaszthatatlan, nagyon fontos probléma esetén vet­jük be - nyilatkozta a mérnök. Simon Virág váltóegység dollár euró forint 2002. július 30. V A V A V A VOIAJOR 32450 32750 32000 32400 127 130 IDM 32240 32690 31180 32690 121 130 GULDEN 4 32510 32730 32160 32470 130 132 BCR 32650 32900 31921 32489 125 136 BANCA ROMÄNEASCÄ 32600 32930 32000 32716 BANCAAGRICOLÄ RAI. 32570 32870 32000 32725 130 137 , EUROMBANK 32750 33000 32150 32500 TIRiAC BANK 32013 34104 31398 33355 127 140 PIRAEUS BANK 32500 32900 32100 32800 124 132 BNR 32806 32232 132 Ki t. NHnm ■■■ —BT

Next