Népújság, 2003. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2003-08-28 / 200. szám
2003. augusztus 28., csütörtök HÍREK-TUDOSITÁSOK Az RMDSZ az 1-es alkotmánycikkely törlése mellett foglalt állást (Folytatás az 1. oldalról) Románia az EU-integráció útján halad, márpedig a jelenlegi 15 EU- tagállam egyike sem tartja magát nemzetállamnak, az RMDSZ tehát az integráció érdekében, és nem csak a romániai magyar közösségért kéri a nemzetállam fogalmának kiiktatását - hangsúlyozta beszéde során az RMDSZ politikusa. A továbbiakban Frunda György szenátor a magyar irodalom egy hasonlatával élve elmondta: annak idején, a virágok gyűlésén a tulipánt a bazsalikom arra szerette volna rávenni, hogy ugyanúgy illatozzon, mint ő. A tulipán azonban megmakacsolta magát, ezzel magyarázható a történet szerint az, hogy mai napig nincs illata. A szenátor az idézetet magyarázva kifejtette: Romániát a nemzeti sokszínűség jellemzi az itt élő kisebbségeknek köszönhetően, sajnos, az idők folyamán sok kisebbségi végleg elhagyta az országot kár lenne, hogyha ezek sora tovább gyérülne. Ugyanakkor a fent említett hasonlattal élve a szövetség politikusa arra kérte kollegáit ismerjék el azt hogy Romániában különböző nemzeti közösségek, entitások élnek - és erre büszkék lehetünk -ezért a nemzetállam megnevezés ebben a helyzetben nem helytálló. Frunda György felszólalását követően a bizottság elvetette az RMDSZ szenátusi frakciójának azt a módosító javaslatát, amely a román állam nemzetállamként való meghatározásának törlését kéri. A vitát lezáró szavazás eredménye a következő: 109 ellenszavazat, 14 mellette leadott szavazattal, valamint egy tartózkodással a szenátus plénuma elvetette a módosító indítványt. A módosítás mellett leadott 14 szavazatból három a román kollégák részéről érkezett. Petőfi-szobor Pekingben Kínai költő is? (MTI) Petőfi Sándor - akinek első, Kínában álló szobrát szerdán avatta fel Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Pekingben - nem csupán magyar, hanem bizonyos értelemben kínai költő is: minden verssora olvasható kínai nyelven. A világon elsőként Kínában jelentették meg 1998-ban a magyar szabadságharc költőjének összes művét, az 1950-es években Magyarországon tanult Hsziang Van-seng (Xiang Wansheng) professzor műfordításában, hat keménykötésű kötetben, öszszesen 2628 oldalon. Ezzel Kína lett az egyetlen olyan ország, amelynek a nyelvén - a magyaron kívül - olvasható Petőfi minden leírt sora. Műveit kínaiul összesen 42 kiadásban, mintegy 250 ezer példányban adták ki. Külön megjelentették a János vitézt és Az apostolt is. Petőfi Sándor költészete Kínában középiskolai tananyag. A poétát Kínában a világirodalom nagyjai között, Fleine, Puskin, Shelley és a kor többi költőóriása mellett tartják számon. Nem is olyan régen még lehetett találkozni olyan kínaiakkal, akik Petőfi nevének hallatán még költeményeiből is idéztek; a „Szabadság, szerelem” szinte népdal ismertségű az ázsiai országban. Petőfi Sándor munkásságát elsőként Lu Fiszün (Lu Xun), a XX. századi kínai irodalom egyik legjelentősebb személyisége mutatta be a kínai közönségnek 1907-ben. Ekkor megjelent művében elemezte a Nemzeti dalt, a Szabadság, szerelem c. verset, valamint részleteket közölt e művekből. Lu Fiszün később a János vitézt is feldolgozta a feudális társadalmi rend kritikájának jegyében. Petőfi első költeménye, amelyről teljes kínai fordítás készült, a Nemzeti dal, amelyet Mao Tun (Mao Dun), a híres műfordító ültetett át kínai nyelvre 1921-ben. A költő azonban akkor vált igazán ismertté a kínai értelmiség körében, amikor Lu Hszün Petőfielemzései 1932-ben megjelentek egy országos irodalmi folyóiratban. Petőfi egyben az egyik legismertebb külföldi költő Kínában. Népszerűségének fő oka, hogy a költő forradalmi témájú versei jól illeszkedtek az 1920-30-as évek félfeudális Kínáját modernizálni akaró fiatal értelmiségiek törekvéseibe, gondolat- és érzelemvilágába. A népköztársaság kikiáltása után Petőfit az új kultúrpolitika forradalmi költőként tartotta számon, s Szabadság, szerelem c. verse középiskolai tananyag lett. Kettős állampolgárság Mádl Ferenc jogtudósokkal konzultál A kettős állampolgársággal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálására konzultációt kezdett Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök neves jogtudósokkal - tájékoztatta az államfő hivatala kedden közleményben az MTI-t. A közlés szerint „a nemzetközi és az európai jogot, valamint az alkotmányjogot kiválóan ismerő jogtudósok” között van Herczegh Géza, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája, Zlinszky János volt alkotmánybíró. Király Miklós, az ELTE Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszékének vezetője, valamint Martonyi János volt külügyminiszter. Az államfői hivatal közlése szerint a jogászok felvázolták azokat a kérdéseket, „amelyek alapos feltárása szükséges a megalapozott döntéshez”. „Ezek között szerepel a vonatkozó nemzetközi egyezményekből és a nemzetközi szokásjogból eredő kötelezettségek elemzése, az európai közösségi jog vonatkozó szabályainak értelmezése, a csatlakozási szerződéssel vállalt kötelezettségeink körének pontos feltárása, valamint a hatályos magyar állampolgársági törvény esetleges módosításának mikéntje” - áll a közleményben. A hivatal tájékoztatása szerint a vizsgálódás eredményeiről az államfő tájékoztatni fogja a közvéleményt. A közlemény szerint a konzultációt azt követően kezdeményezte Mádl Ferenc, hogy öt vajdasági magyar párt és mozgalom közös levélben fordult hozzá. A levél írói arra kérték a köztársasági elnököt, segítse elő egy olyan döntés meghozatalát, melynek eredményeképpen a vajdasági magyarok közül mindazok, akik igényüik, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül megkaphassák a magyar állampolgárságot. A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom, valamint a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom korábban közös levélben kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét és Medgyessy Péter miniszterelnököt vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy azok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot. Az államfő korábban a kettős állampolgárság ügyét a magyarság rendkívül fontos kérdésének nevezte. „Rendkívül fontos kérdése ez Magyarországnak és a határokon túli magyarságnak. Végül is beletorkollik az Európai Unió egységet teremtő, határokat feloldó filozófiájába és politikájába” - hangsúlyozta a kettős állampolgárság kérdéséről korábbi nyilatkozatában Mádl Ferenc. Több román turista megy Magyarországra Becslések szerint az idén csaknem 6 millió román vendég látogat el Magyarországra, a tavalyi 5,66 millióval szemben, és várhatóan 10-12 százalékkal emelkedik az eltöltött vendégéjszakák száma - mondta Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) kolozsvári képviselet-vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A képviselet-vezető elmondta: míg tavaly az átlagos tartózkodási idő két nap volt, addig az idén várhatóan eléri a 2,6 napot. Az első félévben a Magyarországra utazó románok száma 6,7 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 26,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Romániában nagyon erős a belföldi turizmus, a lakosság csupán 5 százaléka utazik külföldre - mondta Bíró Gáspár, hozzáfűzve, hogy a romániai turisták kedvelt úticélja Budapest és „óriási a bevásárlóturizmus aránya”. Az MT Rt. kolozsvári képviselete az idén 30 millió forintból gazdálkodik, ebből a marketingre fordítható összeg 20 millió forint. Václav Klaus nem kegyelmez Az eddigi csehszlovák, illetve cseh államfők közül Václav Klaus az első olyan, aki hivatalba lépésekor, illetve hivatali idejének első fél évében egyetlen kegyelmi kérvényt sem bírált el kedvezően - írja a szerdai prágai sajtó. Patr Hájek az államfő szóvivője szerint Klaushoz eddig több mint 400 kegyelmi kérvényt nyújtottak be, s ebből mintegy kétszázat az elnök már elbírált és elutasított. Klaus elődjét, Václav Havelt jó egy évtizeden át élesen bírálta a cseh sajtó, mert túl gyakran adott kegyelmet, s a haszonélvezők között sokszor közeli ismerősei is voltak A februárban megválasztott Klaus viszont már röviddel hivatalba lépése után jelezte, hogy csak rendkívüli esetekben kíván élni a kegyelemadás jogával. Fél évvel megválasztása után eddig még egyetlen esetben sem adott kegyelmet. A cseh alkotmány szerint a kegyelemadás joga az államfőé, s döntését senki előtt sem kell megindokolnia. A korábbi cseh vagy csehszlovák államfők hivatalba lépésükkor mindig adtak kisebb vagy nagyobb mértékű amnesztiát. Havel - akinek első amnesztiája 1990 elején nagy vihart kavart, mert a közvélemény szerint állítólag sok bűnöző is idő előtt szabadlábra került, s a börtönökben lázadások törtek ki , döntéseit rendszeresen véleményeztette az igazságügyi tárcával, olykor ellene döntött, olykor vita nélkül a tárcára hagyta a végső döntést is. Klaus viszont bejelentette, hogy most minden esetben ő fogja meghozni a végső döntést. Az igazságügyi minisztériumban jelenleg mintegy 2500 kegyelmi kérvény fekszik amelyeket még Havel idejében nyújtottak be. Ezeket a tárca szakértői véleményezik majd a miniszter aláírásával kerülnek az államfői irodába. A végső döntés az elnöké, Václav Klaus jelenleg szabadságon van, így bizonyos, hogy az első esetleges pozitív kegyelmi döntésre továbbra is várni kell. rAl nap hírei A szárazság kiüríti az államkasszát? A hetek óta tartó kánikulai időjárás és a nyomában járó nagy szárazság Romániában olyan súlyos károkat okoz, hogy azok megtérítésével az államkassza is „kiszáradhat" - fogalmaz az AFP francia hírügynökség. A kormányzatnak vastagon pénztartalékaihoz kell nyúlnia. Az energetikai szektorra szabályosan csapást mért az időjárás, elsősorban azon részére, amelyik a Dunában folyó víztől függ. Mindez akkor következik be, amikor még mindig késlekednek az álazat átalakításával, korszerűsítésével, mivel - mint az AFP idéz egy román közgazdászt - egy nem hatékony és anarchikus állapotban leledző, állami kézben lévő veszteséges ágazatról van szó. Az illetékes szerint az energetikai és az agrár ágazatban a szárazság okozta károk értéke elérheti a 300 millió dollárt, a román GDP 0,6 százalékával ér fel. A Vaskapu vízi erőmű kapacitásainak negyedével működik, a vízenergiából nyert áram a teljes elektromos áramtermelésben 7 százalék alatt van, jóllehet rendes körülmények között 30 százalékos. A helyzetet súlyosbítja a cernavodai atomerőmű leállítása, mely erőmű az ország villamosenergiaigényének 10 százalékát fedezi. Kiesése a termelésből napi 360 ezer dollárnak megfelelő veszteséget jelent. A fűtés áfájának 12-ről 22 százalékra tervezett emelése kapcsán az állam a lakosság felé térítené a megnövekedett költségek egy részét, ez a pénz azonban az energetikai szektor veszteségeit tartósítja, nem marad ugyanis beruházási eszköz a modernizáláshoz - vélik az elemzők. Véget ért a képviselőház rendkívüli ülésszaka NÉPÚJSÁG 3 2003. augusztus 27-én a képviselőház plénumában cikkelyenként megtárgyalták és elfogadták a mezőgazdasági nyugdíjak emeléséről szóló 2003. évi 67. számú sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály értelmében 2004. január 1-től a mezőgazdasági nyugdíjak 100%-kal növekednek, ez vonatkozik mindazokra, akiket 2001. április 1. előtt nyugdíjaztak, és akik nem tartoznak semmilyen más nyugdíj kategóriába. Továbbá sor került a Büntető Törvénykönyv módosítására vonatkozó 2003. évi 66. számú sürgősségi kormányrendelet megtárgyalására. A jogszabály kibocsátását azok a sorozatos bírói döntések tették szükségessé, melyek a nyár elején életbe lépett Büntető Perrendtartás egyes rendelkezéseit nem megfelelően értelmezték, ennek nyomán több tucat, előzetes letartóztatásban levő személyt szabadlábra helyeztek, így rendkívül megnehezítve az eljárást. Az elfogadott szöveg értelmében a letartóztatási parancs érvényességét meg lehet hosszabbítani akkor is, ha a kibocsátásakor, illetve előző meghosszabbításakor felhozott körülmények ezt továbbra is indokolják. A napirenden szereplő, újratárgyalásra visszaküldött rádió- és tévéilletékre vonatkozó 2003. évi 18. számú kormányrendeletet a plénumban nem tárgyalták, mivel időközben a kormányülésen elfogadtak egy újabb erre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ennek értelmében a plénumbeli vita tárgytalanná vált, a későbbiekben az újabb jogszabályt fogják megvitatni. A képviselőház jövő héten kezdi meg rendes őszi ülésszakát. Több milliárdos tűzkár Két jelentős, több milliárd lejes anyagi kárt okozó tűzeset is történt keddről szerdára virradóra Arad megyében, amelyek oltásán reggelig dolgoztak a tűzoltók, jelenti a Mediafax tudósítója. Eddig ismeretlen okok miatt ütött ki tűz a Pankota melletti szarvasmarha-farm egyik takarmányraktárában. Noha a tűzoltó-alakulatok éjjel két óráig küzdöttek a lángokkal, a tűz három mezőgazdasági gépjárművet, 175 tonna szalmát és 700 takarmánybálát emésztett fel. - Szerencsére sikerült megmenteni az istállókat az állatokkal együtt. Vizsgálatot indítottunk a tűz keletkezésének kiderítésére - nyilatkozta Lucian Cimpean, az aradi Vasile Goldiș tűzoltó-alakulat szóvivője. A másik, a Hondő község határában lévő erdősített legelőn keletkezett tűzeset jelentős számú tűzoltó-alakulatot, erdészt és helybelit mozgósított, akik hat órán keresztül küzdöttek a lángokkal. A tűzeset során több mint nyolc hektár száraz növényzet és mintegy 70 fa égett le. A tűzoltók megállapították, hogy a tüzet egy helybeli okozta, aki ily módon akarta aratás után letakarítani mezőgazdasági földterületét. A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság megbeszélése A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság lehetőséget lát arra, hogy az anyaország támogassa a szomszédos országban élő kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését. Erről a Miniszterelnöki Hivatal (MeH)tájékoztatta kedden közleményben az MTI-t. Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára és Miroslav Mojzita szlovák külügyminisztériumi hivatalvezető kedden megbeszélést folytatott a határon túli kisebbségek támogatására vonatkozó magyar-szlovák megállapodás tervezetéről. A vegyes bizottság keddi ülésére azt követően került sor, hogy a magyar fél a külügyminiszterek korábbi találkozója alapján tervezetet dolgozott ki a kérdésben, melyre a szlovák fél most válaszolt. A találkozó során magyar részről egy újabb javaslatot is átadtak a szlovák delegációnak. ,A felek egyeztették a két tervezet tartalmi kérdéseit, s olyan megállapodás kidolgozását tartják szükségesnek, amely - a kölcsönösség figyelembe vételével - lehetővé teszi, hogy az anyaország támogassa a szomszédos országban élő kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését" - tartalmazza a közlemény. A MeH tájékoztatása szerint Szabó Vilmos és Miroslav Mojzita megállapodott, hogy még szeptember 15-e előtt Pozsonyban ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. „A következő egyeztetésre meghívást fognak kapni a szlovákiai magyarság és magyarországi szlovákság képviselői is” - áll a MeH tájékoztatójában. Több amerikai halott a háború után, mint alatta Már több amerikai katona halt meg Irakban a jelentős hadműveletek beszüntetésének május elsejei bejelentése óta, mint a hathetes háború alatt. Ezt a washingtoni védelmi minisztérium állapította meg kedden, miután a középső parancsnokság újabb katonájának haláláról számolt be egy konvoj ellen Hamaríja város környékén véghez vitt rajtaütés során. A Reuters jelentése szerint ezzel 139-re emelkedett a május 1-je óta Irakban elhunyt amerikai katonák száma, közülük 62 esett el ellenséges tűzben. A márciusáprilisi háború alatt 138 amerikai katona vesztette életét, közülük 115 csatában, míg a többi baleset, egyéb incidens vagy betegség következtében -jegyezte meg a Pentagon.