Népújság, 2005. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-22 / 17. szám

Január 22. - A magyar kultúra napja - Rendezvény özön itthon és az anyaországban - Kölcsey Ferenc 1823. január 22-i dátumot írt a nemzeti himnuszunkká vált Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeménye alá. A vers az Aurórában került az olvasók elé 1829-ben. Erkel Ferenc 1844-ben komponált zenét hozzá, abban az évben a budapesti Nemzeti Színházban fel is csendült. Az ország hivatalo­san elfogadott himnuszává 1903-ban vált. Január 22-ét 1989-ben nyilvánították a magyar kultúra napjává. Az­óta ezen a napon évről évre számos rendezvényt szer­veznek Magyarországon és a határon túli magyarság körében is. 1993-tól kitüntetéseket is adnak át ilyenkor az arra érdemeseknek, így lesz ez az idén is. Erdély­­szerte változatos módon emlékeznek meg az ese­ményről. Marosvásárhelyen délután 5 órakor a Kultúr­palotában lesz az EMKE szervezésében könyvbemuta­tó és ünnepi műsor. A magyar kultúra napja alkalmából művészeti, kultúratámoga­­tói díjakat nyújtott át Hiller István kulturális miniszter pénteken Budapesten, kihirdette az Édes anyanyelvünk drámapályázat eredményét és megnyitotta az Eszmélet című József Attila­­vándorkiállítást. A január 22-i ünnepnapon osztják ki A kultúra lovagjai elisme­rő címeket; a hét végén drámaíróversenyt tartanak, több múzeum különféle programok helyszíne lesz, és egész napos ingyenes filmvetítést rendeznek. A művészeti és kultúratámogatói díjak között az Iparművészeti Múzeumban átnyújtják A kultúra pártfogója és A kultúra támoga­tásáért kitüntetést, továbbá a Márai Sándor irodalmi díjat, a Bibli­otéka Emlékérmet, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjat, valamint a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet. Az Édes anyanyelvünk drámapályázat keretében százmillió fo­rint összegű anyanyelvápolási támogatást osztanak ki. Katona Jó­zsefről elnevezett alkotói és produkciós támogatást kapnak szín­házak és színpadi szerzők. Kölcsey Ferenc síremléke Szatmárcsekén A Magyar Nemzeti Múzeumban kihirdetik az Örökhagyók élet­­műpályázat és a nyelvművelési pályázatok eredményét; a támoga­tások nyomán huszonegy magyarországi és határon túli magyar színház összesen huszonkét produkciója, köztük három nagyszín­padi alkotás születik, tizennyolc kortárs magyar szerző darabjait először mutathatják be. A József Attila-emlékév alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban nyíló multimédiás vándorkiállítás később eljut Szegedre, Debrecenbe, Miskolcra, Székesfehérvárra, Egerbe, Makóra, , Székelyudvarhelyre, Aradra, Szabadkára, Zentára, Párizsba, Bécs­­be és Berlinbe is. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány által létrehozott A kultúra lo­vagja kitüntető címeket hetedik alkalommal adják át Budapesten, a honvédség Stefánia-palotájában. A magyar, illetve egyetemes kultúra lovagja cím adományozását a határon belüli és túli köz­­művelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények elismerésé­re kezdeményezték. A magyar drámaíróversenyt - amelyet a Magyar Rádió Rt. és a XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány tizedik éve szervez - a Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színházban tartják vasárnap. Thuróczy Katalin, Háy János és Kiss Csaba erre az alkalomra ké­szült egyfelvonásosait mutatják be. A szakmai-társadalmi zsűri megszavazza a legjobb író, színész, színésznő és rendező díját. A Néprajzi Múzeumban a magyar kultúra napján, szombaton mutatják be A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítást, vasárnap kórushangversenyt rendeznek. A Magyar Nemzeti Galéria összes kiállítása szombaton 10-től 18 óráig díjmentesen látogatható, ingyenes tárlatvezetéseket tarta­nak, a kupolateremben fuvolakoncertet ad a Győri­ Madaras duó és fellép a Medit Art kamarazenekar. A magyar kultúra napja alkalmából a kulturális tárca ingyenes, szünet nélküli filmvetítést rendez az Uránia Nemzeti Filmszínház­ban szombaton 11.30-tól másnap reggel 6 óráig. A Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc Annette Bening Arany Glóbusza Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy Annette Bening a fantasztikus színésznők között Arany Glóbuszt kapott a Csodálatos Júlia címszere­péért - mondta hétfőn az MTI-nek Los Angelesből Szabó István, a film rendezője, aki ugyancsak jelen volt a helyi idő szerint vasárnap este tar­tott díjkiosztó ünnepségen. A Golden Globe a film és a benne ját­szó összes színész elismerése is, mert partnerek nélkül nem lehet játszani - tette hozzá. Szabó István elmondta, hogy többektől is hallotta, Annette Bening ezért az alakí­tásáért életében először most biztos meg­kapja az Arany Glóbuszt, de voltak benne kétségek, hiszen máskor is előfordult, hogy a szerencse a jóslatok ellenére má­sokhoz szegődött. Annette Bening nagyon szépen nyilat­kozott a színpadon a díj átvételekor, majd sajtóértekezletén színészkollégáiról, a magyar forgatócsoportról is és mindenki­ről, aki ezt a filmet készítette - jegyezte meg Szabó István. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a film tervezésekor eleve Annette Beninget kérték fel a címszerep­re, és ez többi színésszel is így volt. Robert Lantossal, a producerrel fehér pa­pírra ceruzával felírták az álom­szereposztást, és mindenki igent mondott, így a film főcímén most ugyanazt a listát lehet olvasni. Szabó István külön is örömét fejezte ki afelett, hogy egy régi barát, aki készített vele filmet, nevezetesen Glenn Close Arany Glóbuszt kapott az Oroszlán télen című tévéfilmben nyújtott alakításáért. Megjegyezte, hogy Clint Eastwood filmjét, az Egymillió dolláros bébit biztos nagy szeretettel fogadja majd a közönség, illet­ve, hogy az ünnepségen mindenki rajon­gott a Ray Charlesról készült filmért. Ez egy játék, akárcsak a Golden Globe, és ezt így kell felfogni mondta Szabó Ist­ván az­ Oscar-díj esélyeit firtató kérdésre.­­ Ha Annette Beninget vagy valaki mást a filmből jelölni fogják, az már önmagában fantasztikus dolog. A lényeg a jelölés, az, ha a filmszakma hatezer képviselője úgy szavaz, hogy valaki esélyes az Oscar­­díjra. Ez azt jelenti, hogy a filmművészeti akadémia büszke arra a teljesítményre és támogatja. Hogy végül ki lesz a nyertes, az már a szerencse kérdése. Nem lehet tudni, de lehetséges, hogy aki nem nyert, az csak egy-két szavazattal maradt le a másik mögött. Nem véletlen, hogy évek­kel ezelőtt megváltoztatták az Oscar-díj kihirdetésének a szövegét, és nem azt mondják, hogy a díjat nyerte ez vagy az, hanem úgy fogalmaznak, hogy az Oscar ebben az évben ehhez vagy ahhoz megy (angolul: the Oscar goes to). A nyertesnek ugyanis a kategóriák öt-öt jelöltjét tart­ják - fejtegette a filmrendező. Magának a Csodálatos Júlia filmnek az Oscar-jelölését Szabó István nem tartja valószínűnek. - Az Arany Glóbusz nem mindent dönt el ugyan, de rengeteget szá­mít. A Golden Globe díjkiosztó ünnepsé­gére így hát mindenki elmegy, aki él és mozog a szakmában, annyira fontosnak tartják ezt a „puhább és kedvesebb Oscart” - tette hozzá. Szabó István elmondta, Koltai Lajos, a Csodálatos Júlia operatőre nem tudott el­utazni Los Angelesbe, mivel Londonban új filmjén, a Sorstalanságon kellett dolgoz­nia. Annette Bening és Shawn Evans Jelenet a filmből Kész a Sorstalanság első kópiája Érdemes az Oscar-jelölésre Annette Bening, aki a Csodálatos Júlia című Szabó István-filmben nyújtott alakításáért Arany Glóbusz-díjat nyert - mondta Koltai Lajos, a film operatőre kedden az MTI-nek. Az operatőrként kétszeres Oscar-jelölt, Kossuth-díjas Koltai Lajos éppen az általa rendezett első film, a Sorstalanság utómun­kálatait végezte Londonban, amikor megtudta, hogy a színésznő Arany Glóbuszt kapott a Csodálatos Júlia címszerepéért musical és vígjáték kategóriában. Az Arany Glóbusz „belépő” lehet az Oscar-díjhoz, egyfajta fel­mérés arról, kik kerülhetnek be a ringbe - fogalmazott az opera­tőr, aki szerint az amerikai színésznő bejuthat az öt Oscar-jelölt közé, akik közül kiválasztják a győztest. Koltai Lajos szerint a modern filmiparban nem feltétlenül „nagyobb a kereslet” a fiatal színésznők, mint az idősebbek iránt. Az operatőri ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Annette Bening a díjkiosztó gála után arról beszélt: a hollywoodi filmipar egyre inkább a fiatal színésznőkre szabott szerepeket keresi. A Csodálatos Júlia - amelynek története az 1930-as évek Londonéban játszódik, egy korosodó díva, Julia Lambert életének egy szakaszát mutatja be - egy olyan nőről szól, aki mélyponton van, fel akarja adni, de talpra áll, a film az ő fejlődéstörténetéről szól. Az operatőr azt mondta: ezt a folyamatot kellett neki segítenie azzal, hogy ábrázolja őt egy megvert állapotban és győztesként is. Sok arcot kellett bemutatni, a film a portrék valóságos tárháza. Nagyon merészen közelítettek a színésznő arcához, nemcsak azért, hogy a ráncok, hanem a szépség is felismerhető legyen; meg kellett mutatni a szépségen keresztül a győztes arcot - fogal­mazott az operatőr. Koltai Lajos szerint a színésznő „mindenképpen jól érezte ma­gát” a forgatás közben, a díjkiosztón köszönettel említette meg Szabó István és az ő nevét is. Olyan melegség vette őt körül, ami nem jellemző Hollywood­ra - mondta az operatőr, aki maga is éveken át dolgozott a kali­forniai filmipar szívében. Tapasztalatai szerint a tengerentúlon egész más szellemiség uralkodik, nincs az a fajta érzelmi kötődés, ami Európában egymáshoz fűzi az alkotókat és a színészeket. Koltai Lajos elmondta: befejeződött a Kertész Imre azonos cí­mű regénye alapján készült Sorstalanság fényezése, elkészült az első kópia, amelyen már együtt van a kép és a hang, ezt kedden látta először. Elkészültek a film vizuális trükkjei is, amelyeket szintén aznap nézett meg. Már csak a főcímek vannak hátra, továbbá még némi korrekcióra lesz szükség a színekkel, és két napon belül elkészül a komplett kópia 35 mm-es filmen - tette hozzá a rendező. A Sorstalanság premierje február 8-án lesz a 36. Magyar Film­szemlén; a film február 10-én kerül a mozikba.

Next