Népújság, 2005. április (57. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-07 / 79. szám
4 NÉPÚJSÁG A nyugati törvénykezés sem tökéletes Kényes kérdések az emberi jogokról Háromnapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen dr. Ana Popescu, a megyei kórház intenzív terápia részlegének gyerekgyógyász főorvosa, a Középkori Vár-Rotary Klubbal, valamint a Petru Maior Egyetemmel közösen, az emberi jogokról. A meghívott előadó Stephan Trechsel, a berni egyetem jogtudomány-professzora, az Európa Tanács Emberjogi Bíróságának volt tagja, Ernst Leonharddal, a romániai és a moldvai körzeti Rotary Klubok elnökével látogatott el megyeszékhelyünkre. A neves szakember hétfőn, a Petru Maior Egyetemen az emberi és kisebbségi jogokról tartott végzős joghallgatóknak és tanároknak előadást. A professzor részletesen taglalta a szabadság jogi fogalmát, kitérve az állampolgári jogokra, valamint a személyiségvédelemre. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban elhangzott: EU- s követelmény, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatát, kultúráját tiszteletben kell tartani. Az egyetemisták e téma kifejtését követően megismerhették az Európai Emberjogi Bíróság felépítését, működését, s abból is ízelítőt kaphattak, milyen ügyekkel fordulnak az állampolgárok jogorvoslatért a nemzetközi intézményhez. Stephan Trechsel elmondta, 2004-ben 40.000-en nyújtottak be keresetet az Emberjogi Bírósághoz. A beadványok közül 20.000 volt megalapozott. A bírák 840 doszsziét fogadtak el, amelyekből 718-at tárgyaltak le. Tavaly mintegy 80.000 ügy várt megoldásra. Kedden a jogászprofesszor a törvényszéket és a táblabíróságot kereste fel, ahol jogászoknak, bíráknak, ügyészeknek a szabadságjogokról tartott előadást az EU Emberjogi Egyezményének 5. cikkelye alapján. Többek között szó volt az előzetes letartóztatásról, az ártatlanság vélelméről, a bűncselekményt elkövetők jogairól, valamint a személyes jogvédelemről. Szerdán délelőtt a prefektúra kis gyűléstermében Stephan Trechsel elsősorban orvosok társaságában tartott előadást a szervátültetés és az eutanázia jogi vetületéről. Testi sértésnek minősülhet-e egy sebészeti beavatkozás? Milyen jogai vannak az elhunytaknak? Mikor állapítható meg jogilag a halál? Ki felel jogilag a szervátültetésért? Milyen esetekben lehet ezt a műveletet humanitárius gesztusként kezelni, vagy elítélendő bűncselekménynek nyilvánítani? - ezekre a kérdésekre kapott választ a hallgatóság. Minden esetben a legnagyobb felelőssége az orvosnak van az emberélet iránt. Kötelessége mindent megtenni azért, hogy a pácienst életben tartsa. Azonban az élet is veszített értékéből - magyarázta a jogász -, amikor ma a technológia lehetővé tette, hogy valakit akár évekig is életben lehet tartani úgy, hogy az már nem képes dönteni sorsa fölött. S itt több konkrét esetet is elemzett, mint amilyen a mediatizált Terry Schiavoé, vagy akár a Pretty és az Egyesült Királyság közötti jogi vita, ahol szintén arról kellett dönteni, hogy egy beteget saját akaratából lehet-e kegyes halálban részesíteni? Azt is megtudtuk, hogy mivel Svájcban más európai országokhoz képest engedékenyebb a törvény, már különböző szervezetek foglalkoznak a kegyes halál gyakorlásával. Ez azonban nem teremthet precedenst más országoknak, mivel az unió tagállamai is különböző nézetet vallanak e kérdésben. A hallgatóság kérdéseiből kiderült, hogy Romániának az EU-s elvárásoknak megfelelő törvényei vannak mind a szervátültetésre, mind pedig a kegyes halálra vonatkozóan (ez utóbbit nálunk tiltják), de mindkét helyzetben a gyakorlatban olyan határesetek is előfordulhatnak, amelyekre a jogászok ma sem tudnak egyértelmű választ adni. Ezért e két téma is igen vitatott Európa-szerte a szakemberek körében. vagy Stephan Trechsel Fotó: Vajda Százforintos kártérítést kérnek a ciánperben Nem hozott ítéletet a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság szerdán abban a perben, amelyben a Páneurópai Jogász Unió mint felperes követel 100 forintos kártérítést a Transgold romániai vállalattól a 2000-es tiszai ciánszennyezés miatt. Jakabosné Németh Mónika bíró nem találta elégségesnek azt az alperesi bizonyítást, hogy a vis majorról kiállított romániai igazolás eleget tesz a közokirat feltételeinek. A bíró a rendkívüli időjárási viszonyokra alapozott vis major állítás igazságügyi szakértői véleményezését rendelte el. Mivel a tárgyalt üggyel egy időben a Fővárosi Bíróságon is folyamatban van egy eljárás a tiszai ciánszennyezésről, a magyar állam felperességével, a Transgold alperességével, a bíró ezt is figyelembe vette. Úgy döntött, hogy hivatalos használatra megkéri a Fővárosi Bíróságtól a vis majorról kiállított romániai igazolás közokiratságáról szóló további bizonyítékokat, illetve a vis major tényének eldöntéséhez szükséges igazságügyi szakértői véleményt, ha létezik ilyen. A bíró ezt azzal indokolta, hogy nem lenne célszerű, ha a száz forintos kártérítés megfizetését, lényegében a felelősség kimondását kérő Páneurópai Jogász Unió viselné a jelentős igazságügyi, szakértői költségeket, miközben ugyanezeket az információkat be kell szerezni a 28,6 milliárd forintos kártérítési igényű, a magyar állam és a Transgold közötti perben is. Ifkovics József, az alperes képviselője szerint a romániai kereskedelmi és iparkamara által a vis maiorról kiállított igazolás szakmailag alapos, továbbá egy romániai szakjogász véleménye szerint közokiratnak felel meg, amely bizonyító erővel bír. A két ország közötti egyezmény alapján a Romániában közokiratként elismert igazolást Magyarországon is közokiratnak kell minősíteni - hangsúlyozta az alperes képviselője. Az újabb tárgyalást a bíró egy későbbi időpontra halasztotta. Mozgásban a föld- és az ingatlanpiac Romániában egyre több külföldi vásárol földet. A befektetőket nemcsak a föld jó minősége vonzza, hanem az alacsony ár, az olcsó munkaerő, a törvény adta lehetőség is: azok a vállalatok is vásárolhatnak földet, amelyek külföldi tulajdonban vannak. Csupán Temes megyében 127 ezer hektár földet vettek külföldiek az elmúlt öt évben, ez egyharmada az országban ugyanebben az időszakban értékesített földnek. Romániában 14,8 millió hektár viszonylag olcsó föld áll rendelkezésre, ami a második legnagyobb Kelet- Európában, Lengyelország 18,7 millió hektáros földterülete után. Egy hektár föld átlagára 490 euró volt tavaly, ugyanez például Olaszországban 14 300, Csehországban 2500 euró. Becslések szerint a külföldi vásárlók 80 százaléka olasz, német, illetve magyar. Az ország 22 milliós lakosságának 36 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, ami alapvetően a 4,4 millió családi gazdaságra épül, amelyek nagysága olykor még az egy hektárt sem éri el. Romániában élénkül az ingatlanpiac is: a Csatlakozási Alap elnevezésű ingatlanalap 250 millió eurót tervez befektetni ingatlanokba. Az alapot közép-kelet-európai ingatlanbefektetések finanszírozására, GLL Real Estate Partners által kezelt alap intézményi befektetői között van ,az olasz Generali biztosító, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és német nyugdíjalapok. A GSL a következő két évben meg akarja kétszerezni portfolióját. Az országos ingatlanbefektetések hozama nagyjából 10 százalékkal haladja meg a magyar, a cseh vagy a lengyel hozamokat. AKTUÁLIS 2005. április 7., csütörtök „S.O.S. Pro Európa Liga” Florea zaklatja a nemkormányzati szervezeteket S.O.S. Pro Európa Liga címmel adott ki közleményt a PEL. Smaranda Enache, a liga társelnöke szerint Dorin Florea „zaklatja a nemkormányzati szervezeteket”, és ki akarja tenni őket a székházból, ezzel pedig ellehetetleníteni a munkájukat, mert az évek során „kritizálni merték a polgármestert antidemokratikus, önkényeskedő, a kulturális örökséget és a környezetvédelmet semmibe vevő megnyilvánulásai miatt”. A tegnap sajtótájékoztatón bemutatott közleményben olvashatjuk, hogy „Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea szorgalmazása nyomán”, idén március 15-én a liga felszólítást kapott a Locativ Rt.-től, hogy „szabadítsa fel a jelenlegi székházának a kétharmadát”, amelyben az emberjogi iroda, a Demokrácia Kollégiuma és az Interkulturális Központ működik. Az indoklásban a „tevékenység hiányát” nevezték meg. Smaranda Enache szerint a liga 2004. évi jelentését február 17-én benyújtották a polgármesteri hivatalhoz, ugyanakkor kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását. Az elnök asszony kijelentette: nem ez az első „megfélemlítési kísérlete Dorin Florea polgármesternek”. Elmondta, hogy annak ellenére, hogy a szakminisztérium kedvezően véleményezte az igénylést, és a helyi tanács is pozitív határozatot hozott, Florea elutasította a PEL azon kérését is, hogy a középkori vár egy részét koncesszióba vegyék, ahol európai interkulturális központot akartak létrehozni. Az elnök szerint a jelenlegi akciót a polgármester azután indította el, miután megtudta, hogy a PEL monitorizálni fogja a hivatal működését, különös tekintettel a közpénzek felhasználására, illetve bírálni merte a polgámesteri hivatal „kváziterelőút” tervét, amely során kb. 12 hektár erdőt kellett volna kivágni. Ezenkívül a „kilakoltatási kísérlet” nem „közösségi érdek”, az eljárás „hatalmaskodó és önkényes”, és elsősorban a „Dorin Florea által, mandátuma első napjától lenézett marosvásárhelyi nem kormányzati szervezetek megfélemlítését célozza”. Az elnök asszony azt is elmondta, hogy a polgámester „komoly energiát fektetett” az ügybe, ugyanis két más egyesületet, a rákos betegek, illetve a csontritkulásos betegek problémáival foglalkozó szervezeteket „behívta a hivatalba” és keményen meggyomrozta, hogy kérjék a liga székházát maguknak. Az említett szervezetek azonban nem mentek bele a játékba. Mint mondták, szeretnének székházat kapni, de nem azt. Enache asszony „mérhetetlen cinizmusnak” nevezte Florea lépését, aki orvos létére beteg emberekkel gúnyolódik, hiszen a rákos betegek, még inkább a csontritkulásban szenvedők nem tudnák megmászni a négy emeletnyi lépcsősort. Kijelentette, egyelőre megvárják a következő tanácsülést, illetve április 24-ét, az EU-csatlakozási szerződés aláírását, utána azonban a nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Nem hagyják magukat megfélemlíteni, ha kell, „egy pincében is folytatják a tevékenységüket”. Mózes Edith Méhészek tiltakoztak a prefektúra előtt A Méhészek Országos Egyesületének Maros megyei fiókja, a Kis- Küküllőmenti Méhészegyesület, a Nyárád-völgyi Méhészegyesület mintegy 250 tagja tiltakozott a tegnap délelőtt Marosvásárhely főterén a prefektúra előtt. A jelszavas táblákon a következő feliratokat olvashattuk: Védjék a méheket!, Nem szállítók, méhészek vagyunk!, Matricáért annyit fizetünk, amennyit közlekedünk!, Mi fizetünk, nem koldulunk!, Le a herékkel! A tüntetés ideje alatt a jelenlévők a feliratok szövegeit ütemesen skandálták. Az egy óra - amennyi időre engedélyezték a tiltakozó akciót — elmúlta után Aurel Mândru, a MOE Maros megyei fiókjának elnöke, Dorin Dogaru, az Apicola Kft. igazgatója, Nemes András, a Kis- Küküllőmenti Méhészegyesület elnöke, Balde Ernő, a Nyárád-völgyi Méhészegyesület elnöke néhány méhészköri elnökkel együtt a prefektúra bejáratától hívták telefonon a prefektust, aki akkor gyűlésen volt. A prefektus kabinetvezetője bejelentette, hogy Ciprian Dobre találkozni kíván a tiltakozókkal. Ez egy félóra múlva történt meg. A prefektust a municípiumtól nem tájékoztatták a méhészek tegnapra bejelentett tiltakozásáról. Ezért is mondta Aurel Mândrunak, Dorin Dogarunak, akik előterjesztették tiltakozásuk okait, hogy jobb lett volna, ha a múlt héten tájékoztatják őt személyesen a gondokról, problémákról, hiszen a tegnap érkezett haza Bukarestből. A tárgyalás hatékonyabb lett volna az utcai megbeszélésnél. A prefektúra előtti rövid eszmecsere végén a méhészek megbízott vezetői tiltakozó jegyzéket adtak át a prefektusnak, aki megígérte, hogy az ügyben tárgyal az illetékes minisztériumok képviselőivel, és az eredményről a következő hetekben tájékoztatja az egyesületeket. A méhészek azért tiltakoznak, mert idéntől a pavilonokat vontató járművekre, teherautókra egész éves útadót kell fizetniük; szervezetlen a hazai mézpiac, a méz felvásárlási ára drasztikusan csökkent, mivel Románia nagy mennyiségű mézet importál Kínából, noha a hazai méz jobb minőségű. Annak ellenére, hogy a méhészet hasznos a mezőgazdaság számára, hiszen a beporzás során egyes kultúráknál a jövedelmezőség 30-60%-kal növekedik, indokolatlanul sújtják őket: a matrica ára és a költségek a vándorméhészet gyakorlása során meghaladják a 20 millió lejt, ennek fedezésére egy vándorméhésznek 1 .500 kg mézet kell előállítania és értékesítenie, ami szinte lehetetlen a jelenlegi mézárak mellett. Kérték, hogy csak annyi időre fizessenek, amennyi időn át közlekednek, hogy olyan törvények kidolgozásakor, amelyek a méhészeket is érintik, hallgassák meg véleményüket, hiszen érdekvédelmi szervezetbe tömörültek. A Méhészek Országos Egyesülete a tegnap az ország több megyéjében szervezett hasonló megmozdulásokat, miután nyílt levelekben tiltakoztak a közlekedési, a mezőgazdasági minisztériumnál, a kományfőnél, a helyhatóságoknál. Ha nem érik el céljukat, a következő időszakban Bukarestben szerveznek nagyméretű tiltakozó akciókat. (hilyen) „ Erdély gazdasági, infrastrukturális ... (Folytatás az I. oldalról) 200-260 millió dollár lesz. Ebből az összegből azonban törleszteni kell a 2004-ről maradt adósságot is, amelyet a korábbi kormány hagyott” - mondta Markó. Az autópálya megépítésének szükségességében a pártok erdélyi politikusai egyetértenek, és mivel az RMDSZ tulajdonképpen egy erdélyi politikai alakulat, természetes az, hogy hangsúlyozottan kiállunk ez ügy mellett. Az autópálya megépítése és Erdély infrastrukturális fejlesztése nemcsak az RMDSZ- nek priortása, célkitűzése, hanem a kormánynak is. Ennek érdekében, a kormánynak egy koherens stratégiát kell kidolgoznia - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Borbély László területrendezési miniszter szerdán kijelentette, az északerdélyi autópálya tervezetével kapcsolatban az utóbbi időszakban kifejtett „furcsa” álláspontok azt a benyomást keltik, hogy „mindenki ért a futballhoz, a nőkhöz és az észak-erdélyi autópályához”. A miniszter szerint a két autópálya - a Brassó-Bors, illetve Bukarest- Pitesti-Ramnicu Valcea-Nagyszeben-Lugos-Arad-Temesvár tervezetének szembeállítása tévesen értelmezi Románia igényeit a szállítási infrastruktúrával kapcsolatban. „Nem az európaiak kedvéért építünk autópályákat, hanem mert szükségünk van rájuk. Téved, aki szembeállítja ezt a két tervezetet” - szögezte le Borbély. 2005. április 8-án, pénteken este 7 órától a Magyar Polgári Szövetség és az SZNT a kisebbségi törvény témával politikai fórumot szervez a Bocskai Teremben. Együtt az autonómiáért? vitaestünk meghívottjai Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Veress László budapesti jogász. Minden érdeklődőt szívesen várunk!