Népújság, 2011. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-26 / 71. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LXIII. évfolyam 71. (17762.) sz., 2011. március 26., szombat Ára: 1,20 lej (előfizetőknek 0,73 lej) KÖZELETI NAPILAP piranja: naponta: 8-16 óra között, szombat: zárva, vasárnap: 10.30-14.30 óra között. Telefon: 0265/268-854, 0742-828-647. 3. oldal Megállapodás született a NATO- országok között arról, hogy az atlanti szövetség néhány napon belül átveszi a több ország által közösen folytatott líbiai légi műveletek irányítását... (A NATO átveszi a líbiai légi műveletek irányítását) MU2SA Ars poeticája ez volt: „Az előadóművésznek legyen egyénisége, de ne legyen stílusa Száján a művek a maguk stílusában szólaljanak meg." (Jancsó Adrienne 90 éves lenne) A cím alapján, ha egyébként semmit sem tudunk a filmről, nyilvánvaló, hogy a Hatytyúk tavára, Csajkovszkij csodálatos zenéjére és a megteremtése óta a klasszikus orosz balettkoreográfia meg-megújuló teljesítményeire, a nagy balerinákra gondolunk (Pusztító szenvedély és sokkhatás a moziban) Nyelvi akadály nélkül interkulturális program az Elektromaros iskolában Tudósításunk a 4. oldalon Fotó: Vajda György Kezdődik a nyári időszámítás A 2011. március 27-ére, vasárnapra virradó hajnali 3 órakor az óramutatókat 4 órára visszük előre, átállunk az október 30-ig érvényes nyári időszámításra. Az Európai Unió szabályozására, amely minden tagállamban érvényes, elsősorban a nemzetközi menetrendek harmonizációja miatt van szükség. r wmm- 7 ' "\ NÉPÚJSÁG ! I -i • .. . *•.-. " Előfizetés postai kézbesítőknél és a postahivatalokban Ha előfizet, jobban jár, biztosan megkapja,olcsóbb és havonta kétszer 30%-os árkedvezményt nyújtunk a személyi jellegű hirdetéseire. Úgy véljük, hogy a megígért kolbászkerítés ^ egyelőre nem időszerű, mert még megeszi valaki. Ami a toronyórát illeti: lánc van, toronyépítésre ! ►j. ősszel pályázunk.»^! túrnézet Horváth István karikatúrája ______________________PS@pco3) Meg akarnak zabolázni! Joan Ghide liberális honatya elhatározta, hogy megleckézteti a sajtót. Olyan törvénykezdeményezést nyújtott be, amelynek értelmében az újságírókat évente pszichológiai vizsgálatnak kellene alávetni, ezenkívül pedig kötelezően nyilvántartásba venni. Az ügy most ismét napirendre került, oly módon, hogy a szenátus emberjogi bizottsága elutasította ugyan a Ghide-féle kezdeményezést, de sajtótörvényt akar készíteni. Egy sor nem kormányzati szervezet reagált a hírre. Véleményük szerint a törvénytervezet megszegné az alkotmányt és a vonatkozó nemzetközi szabályzókat — amelyeket Románia is aláírt — és amelyek garantálják a véleményszabadságot és a sajtó szabadságát. A szenátus közleményben hívja fel a figyelmet, hogy a bizottság idén május 17-re tűzött ki vitanapot a szakmai szervezetekkel, majd ezt követően egy olyan tervezetet szándékszik készíteni, amely megfelel az európai jogrendnek . Tekintve, hogy 20 év telt el az 1974. évi 3. sz. sajtótörvény eltörlése óta, az emberi jogi, vallási és kisebbségügyi bizottság ilyen értelemben hozott határozatot, amellyel védelmezni akarja a sajtót úgy, hogy egyensúlyt teremt az újságíró jogai és kötelezettségei között ”. Tehát kényelmetlen a sajtó. Hogyne lenne az, amikor állandóan „piszkálja" a kormányt, rámutat korrupciós esetekre, lefilmezi a közpénzeken szundikáló, netán pajzán képeket nézegető honatyákat, megkérdezi, mit művel egy-egy helyi kiskirály, észreveszi, ha az államfő poharazgatás után volánhoz ül, és hadd ne soroljam tovább. Igaz, hogy Ghike és Prigoana nem aratott elsöprő sikert még a kollégái körében sem. De a megzabolázási szándék már ott motoszkál a fejekben. Sőt, nemcsak motoszkál: az államelnök egyenesen nemzetbiztonsági rizikófaktornak tekinti az újságírókat. Remélhetőleg nem lesz törvény a tervezetből. Addig ajánlhatnánk, az állampolgárok kezdeményezzék, hogy minden parlamenti vagy miniszteri bársonyszékre áhítozó, a választásokon indulni akaró „jelölt” dossziéjában kötelező módon legyen pszichiátriai bizonylat. Mert ha körülnézünk a hazai vagy akár az európai parlamentben — természetesen anélkül, hogy általánosítanánk, bizony találunk jó néhány elrettentő példát. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet felmérései szerint - amely az újságírók ellen elkövetett agresszív cselekményeket kívánta felmérni Európa több országában - Romániában ilyen jellegű agresszivitás havonta legalább egyszer megtörténik. Ugyanakkor a Freedom House is úgy véli, a román sajtó csak részben élvez szabadságot. Mózes Edith