Népújság, 2012. október (64. évfolyam, 227-253. szám)

2012-10-02 / 228. szám

6 NÉPÚJSÁG W W W W ik WK " * " Jr \rrp[[T0Í/i Szerkeszti: Mózes Edith | V­ 01 / 0/lU Nem nagy dolgok, de létfontosságúak Szabó József Levente pol­gármester a harmadik mandá­tumát kezdte el az idei helyha­tósági választásokat követően. Kérdésünkre, hogy milyen na­gyobb beruházásokat sikerült megvalósítani az előző mandá­tum idején, azt válaszolta „kiemelkedően nagy befekteté­sek nem voltak az utóbbi négy évben”. Aztán a beszélgetés so­rán kiderült, mégis van amiről beszámolni. Sikerült aszfaltoz­ni Szabédon, Kölpényben és Mezőménesen is, kormányha­tározattal kiutalt pénzekből. Ezenkívül felújították a kul­­túrotthonokat Szabadon, Kölpényben, Csáváson, Szabédon és Galambodon. A mezőfelei kultúrházat az elő­ző mandátum idején újították fel. Ezek mellett bevezették a vizet Galambodon, illetve véglegesítették a már koráb­ban elkezdett munkálatokat. A községvezető szeretné folytatni a már elkezdett be­ruházásokat, folytatni kellene az aszfaltozást, mert egyik útszakaszt sem sikerült befe­jezni. Az utolsó kormányha­tározat, amely pénzt utalt ki az önkormányzatoknak, a kor­mányváltás következtében du­gába dőlt, az új kormány visz­­szaköveteli a pénzt. Az önkor­mányzatok nagy része ország­szerte szegény. Kérdésünkre Szabó Levente azt válaszolta, hogy majd, a lehetőségek függvényében visszaadják. A község költségvetése 4.000.000 lej, ami helyi bevé­telekből és leosztásból áll ösz­­sze. Ez az összeg befektetésre semmi esetre sem elég, csupán a fennmaradáshoz, működés­hez: fenntarthatják a hivatalt, az iskolákat, óvodákat, az is­kolabuszt, ugyancsak ebből az összegből fizetik ki a fűtést, a fizetéseket. - Miért nem pályáznak? - Pályázunk, de kevés ered­ménnyel. A 3,22-re is pályáz­tunk, 64 dossziét nyújtottak be megyeszinten, a mienket azon­ban nem fogadták el, nem ér­tük el a kívánt pontszámot. Ezenkívül pénzösszegekkel se­gítettük az egyházainkat. Min­den egyház - a református, az ortodox, az adventista - min­den évben kap egy bizonyos összeget. Mezőfele lakosságá­nak 60%-a adventista, akik a községvezető szerint nem mennek szavazni, de a polgár­mester-választáson mindig részt vettek. - Milyen a helyi tanács ösz­­szetétele? - A helyi tanácsban kilenc RMDSZ-es, három USL-s, két PDL-s és egy Nagy- Románia párti képviselő van, aki a visszaosztásból jutott be a tanácsba. Az alpolgármes­ter, Fejer Dumitru a Szociálliberális Unió színeit képviseli. - Miért vállalt egy újabb mandátumot? - Jó kérdés. Az az igazság, hogy a második mandátumom végén eléggé elkedvetlened­tem, s azt mondtam, nem vál­lalom tovább. A befektetések miatt. Nem volt fedezet komo­lyabb beruházásra. Ki kellene építeni a község egész terüle­tén a csatornahálózatot, de pénz nincs rá, ezért is el vol­tam keseredve. A mandátu­mom végére bejött az aszfalto­zás, ami egy kicsit bizakodóvá tett. Felajánlottam, hogy félre­állok, de az emberek nem akarták, hogy elveszítsük a polgármesteri széket, mert ak­kor többet nem lesz Csáváson magyar polgármester. Nem volt 47 évig, közel fél évszá­zad után választottak meg en­gem, és nem akarták megint elveszíteni. A tanácsosok hal­lani sem akartak a visszalé­pésről. És azt sem hagyták, hogy ne induljak a tanácsosi listán, így meggyőztek. — Sokan igényelnek szociális segélyt?­­ Községszinten 189 igénylést regisztráltunk Szabédról, Szabadból, Me­zőfeléből, Kölpényből, Csávásról, Galambodról, Ménesről, Bazédről. Az emberek szegények, nin­csenek errefelé nagyvál­lalkozók. - Miből élnek az itteni em­berek? - Ingáznak Vásárhelyre. Közel van a város. A köz­ség egyik fele ingázik. A hegyen túlról, Szabédról, Kölpényből, Bazédról nem nagyon járnak be a megye­­székhelyre, az ottani em­berek inkább állattenyész­téssel, mezőgazdasággal foglalkoznak. Ahogy túlme­gyünk a hegyen Bács felé, ott már látszik, hogy a földet na­gyon szépen művelik. Minden faluban van iskola, a felső tagozatos tanulók Bazédról, Kölpényből, Galam­bodról bejárnak Csávásra. Ele­mi iskola mindegyik faluban működik. Saját erőből építet­tünk járdát, játszóteret. A gaz­dasági válság ellenére volt te­vékenységünk, tudtunk felmu­tatni eredményeket. Persze ko­rántsem annyit, amennyit sze­rettünk volna, de megpróbál­tunk a saját erőnkből úgy gaz­dálkodni, hogy valamit fel tud­junk mutatni. Nem nagynak tűnő dolgok, de az emberek számára létfontosságúak, von­ta meg a mérleget a polgár­­mester. Törvény van, pénz nincs Miután elfogadták az új földtör­vényt, nem tudtak újabb birtoklevelet kiadni, csak ha úgynevezett parcellás felmérést készítettek volna, ami ko­moly összegeket emésztett volna fel, ezért leálltak az üggyel, tudtuk meg a továbbiakban.­­ 2004-ben a birtoklevelek 45%-át adtuk ki, azóta elértük a 85%-ot. Ez a megyei szint fölött van, viszont az a gond, hogy az új törvény elfogadásá­val nem tudunk újabb birtokleveleket kiadni. Nem állítom, hogy nem jó, de pénzfedezet is kellene hozzá, mert egy 300 hektáros területet felmérni, kiparcellázni pénzbe kerül. Bár az adataink megvannak, van, aki már te­lekelt, ráadásul rosszul, azokat köz­jegyzői beleegyezéssel kellene vagy perrel lehetne újratelekelni, s ez na­gyon lefékezi a dolgokat. A parcellás felméréseket elkészítet­ték az erdőre, Csávásnak 190 hektár saját erdeje van. Ebből vágnak télire a segélyezetteknek tűzifát, és fizetik az őrzést. Az emberek igénylik a tu­lajdonbizonylatokat, és nehezen értik meg, hogy nincs pénz rá, hiába van a hivatalnak kész adatbázisa. A polgár­­mester szerint a törvényhozóknak és a végrehajtó hatalomnak kellett volna a törvényhez hátteret biztosítani.­­ Ez épp olyan, mint az, hogy az európai utakon nem járhatnak a szekerek, an­nak ellenére, hogy szekérút nincs. Előbb meg kellett volna építeni a mellékutakat, utána lehetne szabá­lyozni, hogy ne menjenek ki az euró­pai utakra. Ez is olyan, van törvény, de nincs rá pénz. VENDÉGOLDAL A polgármester szerint a leg­nagyobb probléma, hogy nincs szennyvízhálózat a községben. Az is gond, hogy még három fa­luban - Ménesen, Kölpényben és Bazédon - az ivóvízhálózat sincs bevezetve. Ez alatt a man­dátum alatt ezeket szeretné megvalósítani Szabó Levente, és természetesen bővíteni szeretné az aszfaltút-hálózatot. A község­nek 15 kilométer útja van. A fő­utak aszfaltosak, a mellékutcá­kat lekövezték.­­ Az utcai háló­zat ilyen szempontból pontra van téve, nem kell falábbal járni, per­sze esőzés idején sárosak, de nem süllyednek el az autók. Szerencse az útnak, szeren­csétlenség az embereknek, hogy nincs vízhálózat, ráadásul a szá- Gondok, tervek razság miatt kiszáradtak a kutak újítottunk, pumpát szereltünk rá, is.­­ Kölpényben van egy köz- onnan hordják a vizet azok, akik­­ponti kutunk, amelyet szépen fel­­nek a kútja kiszáradt. 2012. október 2., kedd Mivel elégedettek és mit várnának el az elkövetkezendőkben az önkormányzattól? Megkérdeztük: Nagy Ágnes, Szabéd: - Én már öreg vagyok, nekem minden jól van. Feléből jöttem ide férj­hez. Itt lakom, itt ma­radok. A polgármester ügyes ember, ügyeske­dik, látja, itt is dolgoz­nak. Nekem minden jó, be van a víz vezet­ve, csak rosszak a vezetékek, régi a sze­relés. Szép Piroska, Kölpény: - Nekem minden jó lenne, csak a gyermekem lenne egészséges. Az uram Vásárhelyen dolgozik, örvendek, hogy van buszjárat. Sajnos a szá­razság miatt kiszáradt a kutunk, innen hordom a vizet mosásához-főzéshez. Nincs víz sem öntözni, sem fürödni, sem az állatoknak. Szász Rozália, Mező fele: — Nekem minden úgy jó, ahogy van. Nem kí­vánok semmit. A fa­lu, amint látja, tiszta, az emberek rendesek, az ivóvíz be van ve­zetve. Nekem a csa­tornázás sem hiány­zik, mindenki meg­Székely Dénes, Csá­­vás : - A polgármester jól végzi a dolgát a ta­nácsnál, becsületes, tisztességes ember. Sok mindent tett, persze még sok mindent sze­retnénk, de pénz kell hozzá. Jó lenne egy kis járda, hogy tudjunk sé­tálni. Nyolcvanéves vagyok, már csak ennyit szeretnék, oldja úgy, ahogy tudja.

Next