Népújság, 2019. május (71. évfolyam, 97-122. szám)
2019-05-24 / 116. szám
6 NÉPÚJSÁG__________________________________________________________SZÍNES VILÁG______________________________________2019. május 24., péntek A természet kalendáriuma (CCCLIX.) Kiss Székely Zoltán 1999 óta május 24-én ünneplli az európai nemzeti parkok napját. Az Europark Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult. 34 ország 400-nál több védett területét képviseli. Május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc, Svédországban. E természetvédelmi nap „a nemzeti parkok és egyéb védett területek... jelentőségére kíván ráébreszteni”. Első alkalommal 1864-ben, az Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy területet. Az Abraham Lincoln által aláírt törvény a kaliforniai Yosemite-völgyet s a sequoia-erdőt állami tulajdonba vette. Később ez lett a Yosemite Nemzeti Park. Az első, kezdettől nemzeti park nevet viselő az 1872-ben létrehozott Yellowstone Nemzeti Park volt. Erdély, s egyben Románia első nemzeti parkját 1935-ben, a Retyezát Nemzeti Parkot Alexandru Borza javaslatára hozták létre a ritka, endemikus növények védelmére. A terület akkortájt jórészt a Kendeffy család tulajdona volt. 1980-ban az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Románia területének 5,18%-a (12.360 km 2) védett területi státusszal rendelkezik, beleértve a Duna-deltát, mely e terület felét teszi ki. Ehhez képest kicsiny az a 3,5 hektáros mezőzáki rezervátum, amely a sztyeppei bazsarózsa jégkorszak előtti refugiuma a Kárpát-medencében. A Paeonia tenuifoliát a Nagy-Béta-völgy fejében 1846-ban találták meg. 1956-ban nyilvánították védetté. A 20- 30 cm magas, bokros növény levele finoman szabdalt, sallangjai alig 1 mm szélesek. A 7-8 (10) nagy, bíborszínű szirom aranysárga porzók több tucatját rejti. Több mint 50.000 tő virágzik, szinte egyszerre. Május idusa környékén alig két-három hétig tart a csoda. Az idei szeszélyes tavasz már április első dekádja után virágba csalogatta őket. Pünkösdre bizony szálnyi virágzó tő nem sok, annyi sem marad a záhi pünkösdi rózsából ezen a nyugati sztyeppszigeten. Más jellegű, régvolt sziget emlékét bontja a késő tavasz, Ada Kaleh emlékét. Közkeletű török eredetű neve szigetvárat jelent. Jómagam a ‘60-as évek derekán jártam ott - akkor már tudtuk, el fogják nyelni a Duna habjai. 1972-ben lepte el a vaskaput mesterséges tó. Már Hérodotosz tudott róla - Cyraunis néven említi. Görögök nevezték Cotinusának is-jelentése: a vad olajbogyók földje. Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében A „Senki” szigetéhez. Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályosan csoportokba ültetett gyümölcsfákkal, amiknek ágait földig húzza édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák; a szilvafák minden faja, mintha rózsa- vagy liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben a láb előtt terítve hever a lehullott fölösleg jólszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s a terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be a cidoni alma, a birs. Ösvény nincs a gyümölcsfa-labyrinthban, fűvel van a fák alja benőve egészen. Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy virágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos mezei virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sötétkék csengettyűkék csoportjai, a selyemtermő krepin fényes gubancokja, pettyes turbánliliomok, az álkörmös vérfürtei, a gyönyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve, tanúskodnak emberi lény közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön. Jókai különös kertje tavasz végi eldorádó - a béke szigete. Békés ókori görög emléke tolakszik ide több mint két és fél ezer év mélyéből. 2604 évvel ezelőtt, Kr. e. 585. május 28-án volt a világtörténelem első olyan napfogyatkozása, aminek pontos bekövetkeztét előre kiszámították, illetve kiszámította Milétoszi Thalész. A matematika és filozófia atyja, a legkorábbi görög természetfilozófus halála után - melynek bekövetkeztét Kr. e. 546 körülre teszik - négy évtizednyire történt esemény is hozzájárult hírnevéhez. Ő volt az első, aki megpróbált magyarázatot találni arra, hogyan és milyen anyagokból is keletkezhetett a világ. Egyiptomi papoktól származtatható az a gondolata, hogy a világ a vízből lett. Az, hogy Thalész a dolgok alapanyagának (archéjának) a vizet tekintette, Arisztotelész következtetése. Thalész az élőlényeket megfigyelve jutott arra a gondolatra, hogy az egyes élőlények életéhez elengedhetetlen a víz. Nedvesség van a növényekben, nedvesség van az ételekben, a mag is tartalmaz nedvességet - a sziklák és a halottak viszont gyorsan kiszáradnak. A nedvesség a dolgok lelke, a teremtett világ lényege. Úgy vélte, hogy a természetben semmi nem szűnik meg, nem pusztul el, hanem őselemeire bomlik. Arisztotelész A lélekről című írásában azt írja, hogy Thalész úgy gondolta, az egész világ istenekkel van tele, és a látszólag élettelen dolgoknak is van lelkük. A mágnesnek is, a borostyánnak is. Utazásai során Babilonban is járt, ahol hozzájuthatott az ottani papok feljegyzéseihez. Ők vallási célból már Kr. e. 721-től teljes és részleges napfogyatkozásokat is megfigyeltek. Csillagászati és kozmológiai ismeretei vezették a napfogyatkozás pontos előrejelzéséhez. Bár - Diogenész Laertiosz szerint - írott művet valószínűleg nem hagyott hátra, elméleti ismereteit a gyakorlatban úgy kamatoztatta, hogy már életében nagy elismerésre tett szert. A rodoszi Hierónümosz szerint a piramisok magasságának megmérését Thalész oldotta meg, az árnyékuk segítségével. Ehhez megfigyelte azt a pillanatot, amikor a bot árnyéka éppen olyan hosszú, mint amilyen magas maga a bot. Mindmáig a matematika őrzi leginkább emlékét. Neki tulajdonítják a szög fogalmának bevezetését, a csúcsszögek egyenlőségének belátását, a háromszögek egybevágóságának szabályát. Ő állapította meg, hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok, és megfogalmazta a geometria egyik legelső alaptételét, a róla elnevezett Thalésztétélt. Proklosz, Eudémoszt követve, további három tételt tulajdonított Thalésznak: a kört felező átmérő, az egyenlő szárú háromszög alapján fekvő szögek egyenlőségének s a szemben álló csúcsszögek egyenlőségének tételeit. Ugyancsak május 28-án emlékezünk meg egy erdélyi magyar matematikusról. 138 évvel ezelőtt, 1881-ben született Kolozsváron Dávid Lajos. Tanulmányait szülővárosában végezte, s utána ösztöndíjjal Göttingenben tanult. Hazatérte után Székelyudvarhelyen lett középiskolai tanár. 1910-ben a kolozsvári, 1914-ben pedig a budapesti egyetem magántanára lett. Ő tartott hazánkban elsőként matematikatörténeti előadásokat 1918-ban. 1923-ban jelent meg fő műve A két Bolyai élete és munkássága címmel. Egyetemi katedrát 1926-ban kapott Debrecenben. 1940- ben az ismét magyar kolozsvári egyetemre került. 1946-ban visszaköltözött Budapestre. A Duna-kanyarban, Leányfaluban halt meg 1962-ben. Történetek. Természetvédelemről, természetfilozófusokról, tudománytörténészről - ezzel búcsúztatom 2019 májusát. Maradok kiváló tisztelettel. Kelt 2019-ben, az európai nemzeti parkok napján A sztyeppei bazsarózsa levélsallangcsodái fény felé emelik bíbor koronáikat Ösvény nincs a gyümölcsfa-labyrinthban; fűvel van a fák alja benőve egészen Alain Delon a tiltakozás ellenére megkapja az életműdíjat Cannes-ban Alain Delon vasárnap este megkapja az Arany Pálma-életműdíjat a 72. cannes-i filmfesztiválon, annak ellenére, hogy egy feminista szervezet petícióban tiltakozik a világhírű francia filmszínész elismerése ellen. Az egyik legismertebb francia filmsztárnak saját lánya, Anouchka fogja átadni az életműdíjat a fesztiválpalotában. Hét olyan film szerepelt az 1960-as évektől a világ egyik legrangosabb fesztiváljának hivatalos versenyprogramjában, amelyben Alain Delon főszerepet játszott, de egyikért sem kapta meg a legjobb alakítás díját a zsűritől. A fesztivál vezetősége ezért Jean-Paul Belmondo és Catherine Deneuve után a 83 éves sztárnak is odaítélte az életműért járó különdíjat. A döntés azonban már a fesztivál kezdete előtt tiltakozást váltott ki a Women and Hollywood nevű amerikai feminista szervezet részéről, amely petícióban azt kérte a szervezőktől, hogy ne tüntessék ki „a raszszista, homofób és nőgyűlölő” Alain Delont. Az interneten vasárnap délig több mint 25 ezren írták alá a petíciót. A megfogalmazók úgy vélik, hogy „nincs helye egy ilyen jelentős eseményen rasszistáknak, szexistáknak és homofóboknak”. Az aláírók felidézték, egy 2013-as tévéinterjúban. Alain Delon úgy vélte, hogy a homoszexuális pároknak nem szabadna engedélyezni gyerekek örökbefogadását, a „nőket pedig macsó módon kell kezelni, beleértve a pofonokat is”. A petíció arra is emlékeztetett, hogy a filmsztár fia, Anthony Delon május 4-én az Instagramon azt állította az apjáról, hogy gyerekkorában erőszakos volt vele, és kutyákkal zárta össze egy ketrecben, hogy keményebbé váljon. „Nem vagyok a homoszexuálisok házassága ellen, nem is érdekel. Az emberek azt csinálnak, amit akarnak. De nem támogatom az azonos nemű embereknek az örökbefogadást. Elismertem, hogy ütöttem meg nőt. Igen. Azt is hozzátettem valószínűleg, hogy több pofont kaptam, mint adtam. De soha az életben nem zaklattam nőt” - mondta a filmsztár a Le Journal du dimanche című francia hetilapban vasárnap megjelent interjúban. „Nem a Nobel-díjjal jutalmazzuk Delont, hanem tiszteletbeli Arany Pálmával életművéért. A fesztivál elítél bizonyos megszólalásokat, de nem a véleménynyilvánítás szabadságát. Szét kell választani a dolgokat” - mondta Thierry Frémaux Cannes-ban a 72. fesztivál ünnepélyes megnyitása előtt egy nappal tartott sajtótájékoztatóján, ahol elítélte a „politikai rendőrséget”. „Delon szabadon kifejtheti a véleményét, még ha én nem osztom is azt (...) Nehéz mai szemüvegen át megítélni olyan dolgokat, amelyek évekkel ezelőtt történtek vagy amelyeket akkor mondtak” - tette hozzá. . A díjátadó után a fesztiválközönség a Joseph Losey rendezésében 1976- ban forgatott Klein úr című filmet nézheti meg, amely az első olyan alkotás volt, amelynek Alain Delon nemcsak a főszereplője, hanem a producere is volt, s amelyet pályája egyik legfontosabb munkájának tart. (MTI)