Népújság, 2023. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2023-01-20 / 16. szám
4 NÉPÚJSÁG _____________________________________________________AKTUÁLIS _______________________________________________2023. január 20., péntek Beszélgetés Tóth László Csíkszeredai főkonzullal „Kultúránk egy kis szeletéről sem szabad lemondanunk” Mint az oly sokszor elhangzott, e hétvégén ünnepeljük a magyar kultúra napját. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa - hagyományaihoz híven - ez évben is kulturális eseményt szervez ezen alkalomból Marosvásárhelyen: egy rendkívüli klasszikus zenei hangversenyt, amelyre a Kultúrpalota nagytermében kerül sor január 22-én, vasárnap 18 órai kezdettel. A koncerten a budapesti származású Hamar Zsolt karmester vezényel, közreműködik két, Marosvásárhelyről elszármazott szólista: Dávid Tamás (Basel, Budapest) hegedű- és Székely Attila (Berlin) zongoraművész. Kísér a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar (karnagyok: Czakó Gabriella és Nagy Éva Vera). A hangversenyen Bartók Béla: 1. rapszódia hegedűre és zenekarra, Liszt Ferenc: 2. A- dúr zongoraverseny, Bartók Béla: 2. rapszódia hegedűre és zenekarra és Kodály Zoltán Galántai táncok című műveit hallhatja a közönség. Kaáli Nagy Botond A közelgő koncerttel, illetve a magyar kultúra napjával kapcsolatosan Tóth László Csíkszeredai főkonzullal beszélgettünk. A Csíkszeredai konzulátus a diplomáciai jellegű, illetve az állampolgársági ügymenettel, honosítással kapcsolatos tevékenységei mellett számos kulturális eseményt is szervez Csíkszeredában és más erdélyi városokban egyaránt. Szervezői szemszögből miért fontos ez a konzulátus, illetve a főkonzul számára? - Bár főkonzulátusunk elsődleges tevékenysége a klasszikus konzuli feladatkörökhöz kötődik, mint minden külképviseletnek, nekünk is vannak kulturális diplomáciai feladataink. A diplomácia egyébként mindig használta a kultúra eszköztárát, az évszázadok során igazából csak a formai keretek változtak meg. Ami engem illet, hiszem Széchenyi igazát, amikor úgy fogalmazott, hogy a kiművelt emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Azt gondolom, hogy nemzetünk megmaradásában - és ez különösen igaz a külhoni magyarságra - kulcsszerepe van a kultúrának. Annak, hogy az irodalomban, zenében, képzőművészetekben képesek voltunk kimagaslót alkotni, és annak, hogy mindig voltak közöttünk olyanok, akik ezt az értéket megbecsülték és megőrizték. Tudta ezt Széchenyi, de tudta Bernády is, aki azért építtette a Kultúrpalotát, benne a gyönyörű nagyteremmel, és azért hozott létre értékes képzőművészeti gyűjteményt, mert hitte, hogy általuk a polgárság műveltebb lesz, jobbá fog válni, olyanná, amely előbbre viheti a közösség, a város ügyét. Ön, csakúgy mint elődje, marosvásárhelyi származású. A magyar kultúra napjához közeledve - ennek a fényében is -jelentett-e valamit Ön számára, és ha igen, mit jelentett élete, hivatása során a marosvásárhelyi, erdélyi származás, neveltetés? -Az, hogy Erdélyben születtem, hogy itt nevelkedtem, hogy Marosvásárhelyen végeztem iskoláimat, a családi közeg után a legtöbbet jelenti számomra. Túlzás nélkül állíthatom, hogy egész életpályámat - a családalapítástól a szakmai kiteljesedésig - alapjaiban határozta meg. És ezen az sem változtatott, hogy időközben a felsőfokú tanulmányok elkezdése miatt Budapestre kerültem, majd ott alapítottam családot, és elindultam a szakmai életpályán. Azt gondolom, hogy a nagyon mély, erős kötődés a szülőföldünk, a gyermeki otthonunk iránt különösen jellemző ránk, erdélyiekre, ezt magamon, családomon és környezetemben egyaránt tapasztalom. És hiszem, hogy ennek a kötődésnek rendkívüli megtartó ereje van. — A konzulátus által szervezett idei magyar kultúra napi esemény egy klasszikus zenei koncert a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Miért esett a választásuk ez évben egy ilyen jellegű eseményre? - Főkonzulátusunk igyekszik aktív szerepet vállalni a székelyföldi kulturális életben. Számos önálló eseményt - könyvbemutatókat, kiállításokat, koncerteket - szervezünk, és még többnek vagyunk együttműködő partnerei helyi civil szervezetekkel, önkormányzatokkal. Ezek közül kiemelkedik a marosvásárhelyi, kultúra napi komolyzenei hangverseny. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823- ban ezen a napon tisztázta le, azaz fejezte be a Himnusz kéziratát. Ez különleges nap minden magyar számára, egyben lehetőség, hogy felidézzük kimagasló szellemi és tárgyi örökségünket, magyar kultúránkat. Jómagam 2017 végén foglaltam el hivatalomat, és az egyik első eseményünk a 2018. januári hangverseny volt, Rost Andrea főszereplésével. Az alkalomhoz kerestünk témát, és a komolyzenére esett a választásunk, Lisztre, Bartókra és Kodályra, akik világszínvonalat alkottak a műfajban. Az esemény óriási sikert aratott, rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, így már nem is volt számunkra kérdés, hogy ha kultúranap, akkor hangverseny a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. - A budapesti karmesteren kívül a meghívott művészek marosvásárhelyi származásúak. Tekinthető-e ez egyfajta egyetemes üzenetnek is? Hogy bárhol is szülessünk, majd éljünk és szerezzünk hírnevet, elismerést, a gyökereink fontossága megkérdőjelezhetetlen? Igen, ez abszolút tudatos választás, egyrészt, ahogy a kérdésben is megfogalmazta, a gyökerek fontosságának hangsúlyozása, másrészt annak megmutatása, hogy ma is képesek vagyunk szépet, maradandót alkotni. A vasárnapi hangversenyen fellépő Dávid Tamás hegedűművész és Székely Attila zongoraművész Marosvásárhelyen született, a Művészeti Líceumban tanult, és megállta a helyét Európa sok neves színpadán. Ahogy a Szovátán működő, szovátai és felsőnyárádmenti gyermekekből álló Kodály énekkar is, amely több nívós nemzetközi verseny első díjazottja. Mindannyian Marosvásárhely, a Székelyföld hírnevét öregbítették, legyünk büszkék rájuk, teljesítményük pedig töltsön el bizakodással és jövőbe vetett hittel. Milyen szempontok alapján állították össze a koncert repertoárját? A szervezők dolga volt ez, vagy a meghívott művészek ajánlották a műsorrendet? Esetleg mindkettő? A repertoár összeállítása művészi feladat, ebben mi laikusok vagyunk. Annyiban talán mégis részt vettünk benne, hogy mint szervezők, arra kértük az előadókat, hogy magyar zeneszerzők műveiből válogassanak, hiszen mégiscsak a magyar kultúra napja alkalmából sorra kerülő eseményről van szó, és ahogy korábban is említettem, évek óta kifejezett célunk, hogy ezen eseményen nagy zeneszerzőink művei szólaljanak meg napjaink kiváló előadóművészeitől, így Bartók, Kodály és Liszt művei mellett hallható lesz majd Kocsár Miklós és Karai József egy-egy rövid kórusműve is. Nem éljük a legnyugodtabb napokat a jelenlegi geopolitikai helyzet, a fenyegető gazdasági válság miatt - és ez, ha nem is azonnal nyilvánvaló, de a művészeti életen is érezteti a hatását. Ilyen időkben mi az Ön, illetve az Ön által képviselt intézmény üzenete a magyar kultúra napján? - Egy adoma szerint valamikor a második világháború idején a brit parlamentben azt javasolták, hogy vonják el a kultúrára szánt költségvetési forrásokat, és fordítsák hadi kiadásokra. Válaszként a miniszterelnök, akit Winston Churchillnek hívtak, visszakérdezett: de hát akkor mért harcolunk? A történészek vitatják, hogy egyáltalán lejátszódott-e ez a jelenet, lényegét, üzenetét tekintve ugyanakkor sokatmondó, és véleményem szerint időszerű, egyben válasz a feltett kérdésre. Az az üzenetünk, hogy a szomszédban zajló háború, az abból fakadó gazdasági nehézségek, a mindennapi életünket megnehezítő áremelkedés sem vezethet oda, hogy lemondjunk kultúránknak csak egy kis szeletéről is, hogy fellépési lehetőségek nélkül hagyjuk kiváló művészeinket, vagy engedjük elsorvadni kulturális intézményeinket és társulatainkat. Arra biztatok mindenkit, hogy jöjjön el a vasárnapi hangversenyre, látogassa a vásárhelyi filharmónia koncertjeit, és legyen aktív részese a város kulturális életének. A gyorshajtás a balesetek fő okozója (Folytatás az 1. oldalról) a tapasztalatok alapján nagy sebességgel közlekednek az ott áthajtó gépkocsivezetők. Az egyik helyszín a főút azon szakasza, amely a helység marosvásárhelyi bejárata és a Kútalja utcai kereszteződés között van, a második a főút és az Építész utca kereszteződésének a környéke (a rendőrőrs székhelye előtti rész), a harmadik pedig a község központjából a Szászrégen irányába haladó részen az Egyesülés és a Kultúrház utcák közötti szakasz. Amennyiben a gépkocsivezető nem hajt gyorsabban, mint az adott szakaszon megengedett sebesség (50 km/h), a digitális kijelzőn megjelenik a köszönöm szó, az 50 km/h sebességet meghaladó járművezetők esetében pedig a kijelzőn megjelenik a sebesség, amivel az illető közlekedik, a gépkocsi rendszáma, valamint a Lassíts! felhívás. A beruházást a marosszentgyörgyi önkormányzat finanszírozta annak érdekében, hogy biztonságosabbá váljon a községbeli közlekedés. A lóradarok felszerelését jelenleg nem teszi lehetővé a törvény Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere lapunknak elmondta, évek óta kérik az Országos Útügyi Hatóságot, hogy engedélyezzen néhány olyan beruházást, amelyeknek köszönhetően csökken a balesetveszély a szóban forgó útszakaszon. Mint mondta, öt évvel ezelőtt kezdeményezték, hogy még több átjáróhoz szereljenek villanyrendőrt, például az Északi utcánál és az Egyesülés negyednél lévőkhöz is, de ezeket nem hagyták jóvá, csupán azt az ötöt, amit immár több mint másfél éve sikerült is üzembe helyezni. Ugyanakkor készítettek két tervet, aminek értelmében okos jelzőlámpákkal látnák el a municipiumi temetőnél lévő elágazást, illetve ugyanezt szeretnék a főút és az Építészek utca kereszteződésénél is, ahol legutóbb is egy elég súlyos baleset történt, azonban egyelőre várják, hogy az Országos Útügyi Hatóság rábólint-e vagy sem ezekre. Mindezekkel párhuzamosan sebességkijelzőket is szereltünk, mivel úgy látjuk, hogy a sebesség a balesetek fő okozója. A közlekedési rendőrség álláspontja az volt, hogy ahol eddig üzembe helyezték, ott hatékonynak bizonyultak ezek a kijelzők, és más települések példája is azt igazolja, hogy hatással vannak a sofőrökre. Három helyszínre szereltünk sebességjelző pannókat, azokra a szakaszokra, ahol a leggyorsabban szoktak hajtani a gépkocsivezetők. Korszerű kijelzőkről van szó, amelyek nemcsak a sebességet jelzik, és felszólítják a sofőrt, hogy lassítson, hanem megjelenik az illető jármű rendszámtáblája is - mutatott rá a község vezetője. A hír hallatán a közösségi oldalon sokan vetették fel a kérdést, hogy az egyszerű figyelmeztetés helyett miért nem szerelnek állóradarokat a marosszentgyörgyi főútra, hogy a nagy sebességgel száguldókat meg is tudják bírságolni. A polgármester ennek kapcsán elmondta, ők is úgy látják, hogy az állóradarok felszerelése és a bírság hozna valós megoldást abban, hogy lassításra bírják a sofőröket, azonban sajnos a jelenlegi romániai jogszabályok nem teszik lehetővé ezeknek a használatát. Forgalmi dugókhoz vezetne, ha mindenik átjárót villanyrendőrrel látnák el Amint arról már több ízben beszámoltunk, a marosszentgyörgyi önkormányzat évek óta kérte, már a sokat vitatott betonfal felállítása előtt is jelezte az Országos Útügyi Hatóságnak, hogy a gyalogosok biztonsága érdekében villanyrendőrt kellene szerelni az országúti átjárókhoz, mivel nagy a forgalom, sok az átkelőhely, a gépkocsivezetők nagyon gyorsan hajtanak, emiatt nagy a balesetveszély. A Marosszentgyörgyöt átszelő országúton több mint tíz gyalogátjáró van, viszont végül ezek közül csupán ötöt látott el másfél-két évvel ezelőtt gombnyomásos jelzőlámpával egy forgalmi tanulmány alapján az Országos Útügyi Igazgatóság, azokat, ahol a legtöbb gyalogosgázolás történt az elmúlt években. Gombnyomásos villanyrendőrt szereltek a település Marosvásárhely felőli bejáratától mintegy 300 méterre lévő átjáróhoz, az óvoda-bölcsőde épületénél lévőhöz, ahol nap mint nap sok gyerek kel át az úttesten, a polgármesteri hivatalnál lévő átkelőhöz, a községközpontban a buszmegálló szomszédságában lévőhöz, valamint az Állomás és Sóskút utca közelihez, ahol az évek során több halálos baleset is történt. A gépkocsivezetők azonban számtalanszor jelezték, hogy a két sávot elválasztó betonfal miatt, elsősorban sötétedés után, nagyon nehezen lehet észrevenni az úttestre lelépő gyalogosokat, emiatt rendkívül balesetveszélyesek azok az átjárók, ahol nincsen villanyrendőr. Kérdésünkre, hogy mivel indokolta az útügyi hatóság a döntését, miszerint az átjárók csupán egy részét látták el villanyrendőrrel, Sófalvi Szabolcs elmondta, az volt a hatóság álláspontja, hogy ne akadályozzák a forgalom fluiditását, ugyanis a lépten-nyomon, minden átjáróhoz felszerelt villanyrendőr forgalmi dugók kialakulásához vezetne.