Népújság, 2023. június (75. évfolyam, 123-146. szám)

2023-06-30 / 146. szám

2023. június 30., péntek ____________________________________________ SZÍNES VILÁG _______________________________________________ NÉPÚJSÁG 1­5 Épített örökségünk Az erdőszentgyörgyi templom nyughelyei A gótikus stílusú, a 13-14. század fordulóján épült refor­mátus templomban van II. Erzsébet brit királynő ükany­jának, Rhédey Claudiának a nyughelye. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meg­halt szépséges Rhédey Clau­dia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesé­nek, az angol királyi család ősének a földi maradványait. Az „ódon templom" már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viselte magán. Az istenháza neveze­tessége kétségtelenül az 1760-ban, Wesselényi Kata megrendelésére Sipos Dávid készítette kő szószék. Nagy-Bodó Tibor A középkori templom A község központjában áll a kö­zépkori templom, ott van a Rhédey család kastélya is. A művelődés ott­honai, az iskola, a kultúrház és a ke­reskedelmi létesítmények is a környéken vannak. Orbán Balázs a 19. század dere­kán írta’ .Sz. György az utóbbi időben nagy előrehaladást tett, mit legin­kább országos és heti vásárainak köszönhet, (...) bizonyos kereske­delmi és ipari mozgalom támadt (...), ha így halad, maholnap egy kis várossá fogja magát kinőni ” Az adományod Keresztes Gyula írja, hogy az egyhajós templom szentélye poli­­gonális lezárású, keleti és déli olda­lán támpillérekkel megerősítve. A hajót a keskenyebb szélességű szen­télytől a félkörívű diadalív választja el A gerendás mennyezet kazettás kiképzésű, ezt - a feljegyzések alapján - a 17. századi javítások al­kalmával készítették. Ekkor ácsolták a magas fedél­­szerkezetet és a nyugati oldalon el­helyezett karzatot is, valamennyit gróf Rhédey József adományából. A szószék gróf Rhédey Ahogyan Keresztes Gyula, a Maros megye középkori temploma­inak ismertetése című munkájában leírja, a község fejlődése ezután las­sabban, de tovább haladt. Területi elhelyezése révén adminisztratív központ is volt, iparosodása fellen­dült, városi rangra emelése már régóta esedékes volt. Temploma kö­zépkori eredetű, építésének ideje is­meretlen A Szent György tiszteletére felszentelt templom 1333-ban már állt A hajdani katolikus plébánia Péter nevű papja 1333-ban hat ba­nálist, 1334-ben pedig két régi ba­nálist fizetett a tized fejében. Ezekből a feljegyzésekből követ­keztetve, a templom építésének kezdete az 1200-as évek végére, de legkésőbb az 1300-as évek elejére tehető. Akkoriban egy ilyen nagy méretű építkezést a falu népe két­­három évtizeden át végzett, 1333- ban viszont a templom már Szent György tiszteletére felszentelve állt A reformációt követően az új vallás hívei vették használatba Zsigmondné Wesselényi Kata ado­mánya A befalazott kripta Keresztes Gyula is tud róla, hogy a szószék koronája ugyanebben az évben készült barokk stílusban. A templom régi harangja hosszú­kás formájú, felirat nélkül készült. Az „Erdő Sz. György Megyéje” feliratot a református egyház vé­­sette annak palástjára 1669-ben. Orbán Balázs, illetve a nagygörgé­­nyi egyházközség jegyzőkönyve szerint a templom alatt kripta van, amelyet 1614-ben, a döghaláljár­­vány után a fejedelem rendeletéből falaztak be. Az 1935-ös helyreállí­tási munkálatok idején a szentély északi oldalán még látszottak a sek­restye falmaradványai. Feltételezhető, hogy a romos sek­restyét a reformátusok bontották le, és a szentélybe vezető ajtó nyílását befalazták. Az épületmaradványok A magas torony a hajó nyugati oldala előtt áll, a déli oldalon a por­­tikusz kapott helyet. A helyreállítás­kor a torony északi oldalán egy épület alapjainak maradványai ke­rültek felszínre, feltételezhető - a szokványos elrendezést véve figye­lembe -, hogy ez a katolikusok által megkezdett torony alapja lehetett. Az északi oldalon ugyanis a to­rony nem takarta el a profilozott csúcsíves kaput és a magas, három­szögű oromzatos homlokzatot, a gótikus építészet jellegzetességét. Azonban a torony építését a re­formátusok nem folytatták, a nyu­gati homlokzat elé emeltek egy másikat, ezzel létrehozva egy föld­szinti fedett bejáratot a templom­ba A reformátusok befalazták a csúcsíves eredeti kaput A rendelkezésünkre bocsátott do­kumentációból megtudjuk, hogy a déli oldal 18. századi ajtónyílásától balra teljes egészében látható a pro­filozott, csúcsíves eredeti kapu, amelyet a reformátusok részben be­falaztak. A csúcsíves déli kapu a templom legszebb gótikus eleme. A déli oldalon eredetileg három csúcsíves, keretezés nélküli ablak is volt. Azonban 1935-ben, a jobb megvilágítás érdekében, a nyíláso­kat kiszélesítették, és hármas iker­ablakokat helyeztek el bennük. Ezek formája idegen az eredeti stí­lustól, és méretei nincsenek arány­ban a hajóéival. A szentély ablakai közül a két délre néző kőbéletes és csúcsíves valószínűleg a nyugati kapuval egy időben készült. Szokatlan, de eredeti megoldás A harmadik ablak a délkeletre néző eredeti, ennek bélete téglából készült. A befalazott sekrestyeajtóval szemben, a déli oldalon még egy befalazott nyílás helye látható. Ugyanakkor a szentély vastag belső falaiban további három befalazott fülke található, ezekből került elő a helyreállítás során a tabernákulum és egy papi szék. A szentély men­­­nyezete részben dongaboltozatos, negyedgömbbel zárul, és elválasztó boltív nélkül készült. Szokatlan, de eredeti megoldás. A boltozat nyomását a külső falban a szentély támpillérei veszik át, és az alapokba továbbítják A reneszánsz virágdíszes szószék és tartozékai A szószéket Sipos Dávid kidéi kőfaragó készítette 1760-ban, rene­szánsz virágdíszekkel ékesítve. Wesselényi Kata építtette kemény, festett, faragott kőből. A festése piros, tégla- és kék színű. Egyik alsó ablaktáblájára a Rhédeyek grófi és a Wesselényiek bárói cí­mere van festve, felette G, R, S, L, V, R betűk - azaz gróf Rhédey Sig­­mond és liber báró Wesselényi Kata. A címer alatt az alábbi felirat ol­vasható: „Elköltözvén a mennyei templomban méltó gróf Rhédey Zsigmond úr, kegyes férje szándé­k korona derekán toj­ásdad alakú, aranyozott keretbe foglalt táblács­kákon prófétai és zsoltárcitátumok vannak. A korona mennyezetén kék mezőben aranyozott csillagocskák találhatók elszórva. A kazettás mennyezeten, közé­pen egy jól sikerült Wesselényi­­címer látható, körülvéve hár teljesítette ezen templommal megújította L.B. hododi Wesselényi Kata MDCCLX esztendőben”. Egy érték megrendelője A koronát is báró Wesselényi Kata készíttette. Az alsó párkány­zata kék alapszínű. Fennebb egy koszorúja hússzínűre van festve egyebütt aranyozva, és tetején egy fiát önvérével tápláló aranyozott pe­likán látható. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műem­lékvédelmi szakmérnöknek, Dem­­ján László műemlékvédő építésznek, Keresztes Pál mérnök­nek, továbbá a mai képekért Szász Attilának vLAUdine, COUNTESS 'KoFH.IUt.Ann­im IT 1841. ț UNOKÁJA VIRTC Walesi hf.rczeci In 1935 through the generosity RHEDEY cl î HOHEIT SÁNDOR v 5 KIRÁLYI Fei U •INA CRÓFN Cl BE t :■ iLi ■ í !Esi? QUEEN MIG ULAITU. Tills UUtKMi i­u/t* iMPntium­ zsoltáridézetekkel. A Wesselényi­­címer nagyobb formában a szentély fölött is megtalálható

Next