New Yorki Magyar Élet, 1979 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-17 / 7. szám
Nem ikaidg, kenem Létet neked nép Um tend* delieket... Bttinm Vol. 32. 7. XXXII. évfolyam. 7. NEW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET 1979. Február 17. Szombat. Szélesedik a Vietnam—Kambodzsa háború 100,000 kínai Vietnam ellen Az angol konzervatív párt előretörése A 86 éves Tito újra nősült! A svájci bevándorlási hivatal közlése szerint 1978 év folyamán 1389 személy kért és kapott politikai menedékjogot. A magyarok 128, a csehek 174, a románok 165, a lengyelek 104 és a vietnamiak 181 menekülttel szerepelnek a listán. — Spanyolország, — amely kérte az Európai Közös Piac szervezetébe való felvételét, — értesítést kapott, hogy Brüsszelben megkezdték a folyamodvány érdembeli tárgyalását — Palesztin gerillák véres harcot vívtak az Egyesült Nemzetek rendfenntartó katonáinak Fidzsi szigetekről kiküldött alakulatával. A harcok során négy norvég és két fidzsi-szigeti származású ENSZ katona meghalt (A Közel-Kelet ENSZ hadseregének létszáma kb. 5000 fő — Szerk.) — Az olaszországi Torino városában megtörtént az első női terrortámadás: a szélsőbaloldali asszonycsoport lelőtt egy foglárnőt — Gerald Ford volt USA elnök női merénylője, — aki életfogytiglani büntetését töltötte az Alderson-i női börtönben, megszökött, de kisvártatva elfogták a szökevényt . Számos államfő küldött kegyelmi megkeresést a pakisztáni kormány címére, arra kérve a rawalpindi illetékes hatóságokat: ne végezzék ki az 51 éves Zulfikar Ali Bhutto volt miniszterelnököt —■ Raymond Barre francia miniszterelnök amellett, hogy Párizs Quebec iránti „érzelmi kapcsolatait” hangsúlyozta, kijelentette: kormánya szorosabb gazdasági kapcsolatokat óhajt teremteni a két ország között. VIETNAM KÍNÁT VÁDOLJA A Nhan Dán című vietnami kommunista újság azzal vádolta Kínát,miszerint Peking mindent megtesz a „jelenlegi kambodzsai forradalom vívmányainak aláásására” .. . Az új, Vietnam-támogatta csatlóskormány közleménye szerint a háborúskodás során az országos gazdasági élet mélypontra jutott, mert „egyrészt az amerikai imperializmus”, másrészt a Peking támogatta Pol Pot kormány mérhetetlen károkat okozott az országnak. A csatlóskormány közleménye a továbbiakban így hangzott: „Tovább kell harcolnunk, azért, hogy kiirtsuk azokat az ellenséges csoportokat, amelyek vagy a dzsungelbe menekültek, vagy a nép közé keveredve, makacsul ellenállnak a forradalom és a népi hatalom ésszerű intézkedései végrehajtásának. ”(?) A Kína déli részében működő lojalista rádió jelentése szerint a Peking támogatta csapatok 80 vietnami katonát likvidáltak. A rádió felhívta a kormányhű egységeket arra, hogy naponta 4-5 vietnami „behatolót” semmisítsenek meg, ha kell, „mérgezett nyilakkal, vagy bambuszból faragott tőrökkel...” Mindez azt bizonyítja, hogy a Vietnam-Kambodzsa, értsd a szovjet-kínai fegyveres konfliktus huh,, lámái távolról sem ültek el. Lapzártakor jelentik: Peking újabb 100.000 főnyi hadsereget küldött a határmenti zónába. AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT NÉPSZERŰSÉGE CSÖKKEN James Callaghan munkáspárti miniszterelnök keserű hírekre ébredt: kiderült, hogy a legújabb közvéleménykutatások eredménye szerint kormánya 19 százalékkal kullog az ellenzéki konzervatívok mögött. A Daily Express számításai szerint ha ma tartanának szavazást Angliában, az esetben Margaret ,Thatcher konzervatív pártja 150 mandátumos többségre tenne szert. A Market and Opinion közvélemény kutatása szerint a novemberi csekély konzervatív előny (47:46), drámai módon jelenleg 55: 36 arányra növekedett, az ellenzéki konzervatív párt javára, ami elsöprő 19 százaléknak tűnik! Ezért Callaghan minisz■ierelnök St. Valentine napjáig (Feb.14.) bezárólag, szeretne a szakszervezetekkel megbékélni, azonban a 40 százalékos .Union bérkövetelések helyett a brit miniszterelnök mindössze csak 10 százalékot képes ajánlani. BELGIUM CSAPATOKAT KÜLD ZAIRE-BE Henri Simonet belga külügyminiszter kijelentette: a zairei belga állampolgárok épsége veszélyben forog, ezért a kormány, újra csapatokat szándékozik küldeni volt gyarmatára. 1978 májusában Brüszszel 1700 főnyi ejtőernyőst küldött Zaire-be, amikor több mint 200 európai esett áldozatul az idegengyűlölő gerillák vérfürdője során. HAZATÉRT A KÍNAI KÜLDÖTTSÉG AZ USA-BÓL Deng Xiao-ping kínai h. miniszterelnök és 75 tagú kísérete befejezte nyolcnapos amerikai körútját, amely „úttörő” jellegűnek bizonyult, hisz mindeddig nem járt ily magas színvonalú kínai delegáció az USA-ban. Deng kisebb hüléssel küszködött, amikor a japán kormány vezetőiveltartandó tokiói találkozóit kénytelen volt lemondani. TITO NEGYEDSZER NŐSÜLT? Jelenleg Tito marsall, Jugoszlávia feje a Közel-Keletet járja. Kuvaitban történt, hogy az egyik jugoszláv küldött rövid interjú keretében tájékoztatta az United Press tudósítóját arról a szenzációs hírről,miszerint a 86 éves diktátor újra nősült: elvált harmadik feleségétől, akivel 27 évig tartott fenn házas viszonyt és elvett egy 35 éves operaénekesnőt. Jovanka Badislavjevic asszonyt, Tito harmadik feleségét már 1977 óta nem látták semmiféle nyilvános megmozduláson. Jovankát még 1952-ben vette el, amikor Tito 60, Jovanka pedig 28 éves volt. A híresztelések szerint Jovanka azért esett volna ki Tito kegyeiből, mert olyan tisztek előléptetését javasolta, akiket a marsall félre akart tenni, politikai megbízhatatlanság miatt. AZ IRÁNI Patthelyzet Ayatollah Khouvicini, Irán mozlim vezére Mehdi Bazargan 73 éves, mérsékelt hírében álló politikust nevezte ki a hét elején „ideiglenes” kormánya élére. Az Ayatollah hátterében az izlám hívők millióinak támogatása, míg a jelenlegi Bakhtiar-kormány hátterében a hadsereg lojális alakulatai sorakoznak fel, azonban a jelek szerint a két fél között valamiféle kompromisszumos megoldás fog születni. Bakhtiar kijelentette, még az esetben is, ha az Ayatollah óhaja szerint, a Majlis (parlament) képviselői lemondanának, akkor is hivatalukban maradnának a legközelebbi választások megejtéséig. Ezenközben Washingtonban a szokásos zűrzavar volt észlelhető, ami az USA- ba akkreditált iráni nagykövet státusát illette. A PARIS nevű hivatalos iráni hírügynökség szerint az USA nagykövet,Ardeshir Zahedi mandátuma lejárt, ugyanakkor Washington még mindig a sah emberét, Zahedit tartja az iráki diplomáciai testület fejének. Az iráni rádió szerint Zahedán városában,három tüntetőt lelőttek és 30 ember megsebesült. (Zahedán a pakisztáni határ közelében fekszik.—Szerk.) Bakhtiar kormánya közben igen tevékenynek bizonyult, ami az új törvényhozást illeti: a rettegett Savak iráni titkosrendőrséget feloszlatta, végül , ami nagy szenzációnak számít: ki akarja vonni Iránt a Central Treaty Organization (CENTO) katonai szövetségéből, mely a Nyugat egyik ázsiai védőbástyájának számított. Zátonyra futott a gulyás-kommunizmus... A hatvanas években az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetése után a magyar közgazdaság képe fellendülést mutatott: a magyar életszínvonal a keleteurópai államok között egyike volt a legmagasabbaknak, ami némi talány elé állította a szakembereket, hisz a munkaetika leromlása, a magyarországi alacsony termelékenység, valamint a munkaerő távolról sem hatékony kihasználása mind arra mutatott, hogy egyszer „vége lesz Vígandrásnak ...” Az utóbbi években Magyarország különleges helyzetet élvezett Kelet-Európában. Az 1956-beli forradalom politikai célkitűzései helyett a vezetők gazdasági vonalon iparkodtak kiengesztelni a rebellis magyarokat. Ez hozta el aztán a Hruscsov által „gulyás-kommunizmusnak” nevezett korszakot, amely számos hiszékeny nyugati kommentátor szerint a központilag ellenőrzött gazdasági élet és a kapitalizmus egyes vonásai zseniális keverékének számított." Újabban, amióta a Nyugat által nyújtott hatalmas kölcsönök lejárathoz közelednek, a bajok egyre bokrosabbak: a magyar termelési szektor képtelen a Nyugat által rendelt mennyiségeket (és minőségbeli előírást) a megszabott határidőkre szállítani. 1978 a számonkérés évének számított Kádár János, Németh Károly főtitkár, Lázár György miniszterelnök, Faluvégi, a pénzügyminiszter, végül Huszár István, a Központi Tervhivatal elnöke több ízben figyelmeztette a felelős vezetőket arra, hogy a magyar gazdasági élet válságos szakaszba érkezett. Arra figyelmeztettek, hogy a felelősséget mind a vezetésnek, mind a dolgozóknak egyforma mértékben kell vállalniuk. A munkahelyről való elmaradozás, a lustaság, a munkások cinikus egykedvűsége hozzájárult ahhoz, hogy mindez az impotens félrevezetéssel párosulva, siralmas gazdasági helyzetet idézzen elő. Huszár István szavait nem lehet félreérteni, amelyeket egy interjú keretében a Népszabadság című pártlap szerkesztője előtt hangoztatott: „A külkereskedelmi árucsereforgalmi egyensúly megteremtése és a kapitalista országok felé való tartozások csökkentése kell legyen az elsődleges feladatunk ” Drecin József, a Tervhivatal h. elnöke ennél még érthetőbben fogalmazott: „Magyarországot mérete és nyílt kereskedelme révén kikerülhetetlenül érintik a világgazdasági helyzet változásai. Kikerülhetetlenül bizonyos változtatásokra van szükség, amelyek a külföldi helyzethez való idomulást szolgálják. Eléggé naivak voltunk régebben, amikor azt erősítgettük, hogy ilyesfajta problémák nálunk nem adódhatnak. Jelenleg az a helyzet, hogy részben a kereskedelmi vonalon észlelt leromlott helyzet és részben a külföldi piacokon tapasztalt élesebb verseny miatt képtelenek vagyunk tartani a tempót, vagyis más szavakkal, a jelenlegi (growth rate) növekedési arányszám alapján nem tudtuk fenntartani a gazdasági egyensúlyt. A növekedési index csökkenésével párhuzamosan további mutatószámok csökkenésére van szükség. Ezek közé tartozik a személyes jövedelmek fejlesztése. A jelenlegi magyarországi gazdasági helyzet egyik jellegzetessége az, hogy valamelyest túlhaladta önmagát. Túlságosan előreugrottunk számos területen: a beruházások terén, és — őszintén meg kell vallanom, — a fejlesztés és a fogyasztás terén. Azonban az elkövetkező időszakaszban a növekedési arány csökkenése nem jelentheti az export szállítmányok lelassítását. Ezáltal a belső fogyasztás növekedése válik lassabbá. Ez azt jelenti, hogy a beruházások terén az eljövendő években csaknem stagnálási állapot következik: a lakosság fogyasztási index-száma csak igen alacsony mértékben növekedhetik. Jelenleg úgy véljük, hogy ez megközelítőleg évenként 1—2 százalék lesz. Ez a folyamat néhány évet, vagy talán egy teljes tervidőszakot is igénybe vehet, mindaddig, amíg a magyar termelékenység eléri az európai színvonalat, mindaddig, amíg a magyar áruk versenyképessége eléri a világpiaci szintet...” (Gereben István angol nyelvű cikke után szabadon) Ismertető sorok: A Lengyel-Magyar Villágszövetségről Lapunk olvasói — éppúgy mint minden történelmünket ismerő honfitársunk — előtt nem szükséges itt részletezni a magyar-lengyel kapcsolatok ezeréves történetét. A történelem folyamán mindkét nemzet felismerte fátumát a nagy német és szláv tömbök közé ékelve. A közös geopolitikai helyzet közös, új érdekeket teremtett — a közös tragédiákat. A lengyelek nem kapcsolódtak bele a pánszláv törekvésekbe, mert idejekorán felismerték a pánszlávizmus „kulturális” szólamai mögött az ugrásra kész orosz imperializmust. Felismerték, hogy egyedül a két baráti ütközőállam közvetlen szomszédsága és szoros kapcsolata képes barrikádot létesíteni a pángermanizmus és a pánszlávizmus között, megóva Európa békéjét is............. A második világháború óta újabb történelmi fejezet mutatta a lengyel és magyar történelmi érdekek egybehangzó voltát, hiszen ez a két ország — melyet Haleczky Oszkár amerikai lengyel történész találóan nevez „Borderlands of Western Civilization”-nak — ismét osztozott a sorsban, mikor Moszkva gyarmatbirodalmához csatolták őket. Poznan és a magyar 1956- os forradalom egyidőben, egyformán mutatta a két baráti nép egyazon vágyát, ugyanazon törekvését s ezért nem volt véletlen az, hogy az 56-os magyar szabadságharc éppenséggel Bem apó szobrától indult dicsőséges s mégis oly végzetesen rövid útjára. Könyvtárt lehetne feltölteni a könyvekkel, tanulmányokkal, melyek olvasása néha-néha már azt az érzést kelti, hogy egységes történelmet lehetne írni a két hősi nemzet együttes, minduntalan egymásbafonódó történetéről. Az orosz megszállás természetesen százezerszámra kergette idegenbe, emigrációba lengyel barátainkat, akik — éppúgy mint mi, esetlegesen pedig sokkal jobban, ügyesebben, szervezettebben, mint mi — mindent elkövetnek, hogy száműzöttségükben, elesettségükben is szolgálják maguk mögött hagyott hazájuk érdekeit, felszabadulását az orosz járom alól. Mi oly gyakran panaszkodunk árvaságunkra, egyedüliségünkre, nemzeti elhagyatottságunkra s közben elfelejtjük,hogy itt élnek velünk az emigrációban ezrével, tízezrével lengyelek, akiknek célja, érdekei azonosak a mi céljainkkal, érdekeinkkel. Néha-néha megjelennek cikkek a magyar emigráns lapokban,amelyek igyekeznek a közömbösséget megszüntetni és a lengyel-magyar kapcsolatokból eredő kölcsönös lehetőségekre rámutatni. (E cikkek közül megemlítem Wass Albert 1978- ban megjelent —szinte valamennyi magyar emigráns újságban közölt — cikkét: „Erdélyért — a lengyelekkel együtt,” melyben a nagy író ismételten felhívja a figyelmet a Lengyel-Magyar Világszövetség fontosságára.) A Lengyel-Magyar Világszövetség ma már számottevő, az egész földkerekségre kiterjedő szervezet, sokezernyi taggal. Elnöke: Dr. Karol Ripa, Lengyelország volt amerikai konzulja, Chicago „honorary citizen” státust nyert polgára. (Címe: 2639 N. Kimball Avenue, Chicago Hironis 60647.) Érdemes idézni a „Membership Committee” levelének szövegéből: „A Lengyel-Magyar szervezetek azért alkották meg a Lengyel- Magyar Világszövetséget, mert ezáltal ápolhatják az ezeréves barátságot, mely a lengyel és magyar nép között virágzott.Ez a barátság egyedülálló, és precedens nélkül áll a világtörténelemben. Sehol sem éltek szomszéd nemzetek ilyen harmóniában és barátságban együtt, oly hosszú ideig. Lengyelek és magyarok nyíltan megmutatták kölcsönös lojalitásukat minden alkalommal. A Világszövetség reménye és célja az igazi szabadság és barátság elveit terjeszteni a nemzetek között.” A Lengyel-Magyar Világszövetség kinyilvánított feladata folytatni és elmélyíteni az ezeréves lengyel-magyar barátságot és közösségi szellemet társadalmi, kulturális és más eszközök útján. A Világszövetség (fent említett) elnökén kívül még számos, magasállású és befolyásos lengyel politikus és közíró vállalt vezetőségi tagságot. Magyar részről a kezdeményezők és központi irányítók között ott láthatjuk Rév. Berecz Árpád, Dr. Nádas János, Mogyoróssy László, Nemes Gusztáv, Dr.Pogány András, Pásztor László, Tollas Tibor, Wass Albert s sok más közismert magyar emigráns társunk nevét. Szükséges, hogy a Lengyel-Magyar Világszövetség jelentőségét emigráns egyesületeink, szervezeteink, újságjaink, újságolvasóink az eddiginél fokozottabb mértékben ismerjék fel! Szükséges, hogy a szórványmagyarság szervezeti, városi csúcsbizottságai felvegyék a mielőbbi kapcsolatokat a városukban, települési helyükön működő lengyel emigráns szerveitekkel! Szükséges, hogy a közöskulturális, társadalmi, politikai-demonstratív programokkal, egymás nemzeti ünnepein való részvétellel tegyék élő valósággá ezt a nemes és rendkívül fontos kezdeményezést! Moszkva gyarmatbirodalmában Lengyelország és Magyarország egyaránt „tagállamok", de gondoskodás történt arról, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátság csak üres formalitásokban nyilvánuljon meg A lengyel és magyar emigráció történelmi feladata az ezeréves tradíció további élővé tétele s ennek napjainkban különös, új jelentőséget ad az, hogy II. János Pál személyében lengyel ember ül a Pápák ősi trónján. Ennek természetesen nemcsak egyházi, hanem politikai jelentősége is van. Új lehetőségek tárultak fel, mely lehetőségek valóraváltásában ugyancsak a Lengyel- Magyar Világszövetség fog — remélhetőleg — vezető szerepet vinni. A lengyel emigrációnak — éppúgy, mint a magyarnak — ugyancsak megvannak a városi, tartományi, országos szervezetei. A lengyel emigráció különböző csúcsszervezetei ■ éppúgy megtartják időszaki kongresszusaikat, mint a magyarok. Mikor üdvözölhetünk egy olyan — közösen rendezett — lengyel-magyar csúcstalálkozót, melynek delegátusai megtárgyalják a közös problémákat, számba veszik az eddig elért eredményeiket és megtervezve a közös munkát — újra hitet tesznek a lengyel-magyar barátság eszményi és gyakorlata mellett?! Ezeréves európai barátságunk történelmi tény, de a gyakorlati kommunikációhoz egymás nyelvének ismerete kellett, — márpedig a két nyelv nem rokonnyelv és aránylag igen kevesen tanulták meg a baráti szomszéd nemzet nyelvét. Itt az emigrációban adva van mindkét nemzet delegátusai számára az angol nyelv. Használatával a kapcsolat szorosabbá válhat, mint valaha volt! Az emigrációban élő lengyelek Dr.Karol Ripa útján a pár lelkes magyar csatlakozásával — megtették az első lépést. Most a lengyel és magyar városi szervezeteken, országos csúcsszervezeteken van a sor! Ha — mi magyarok — nem veszszük észre a felénk nyújtott lengyel kezet, — akkor soha többé ne siránkozzunk „árvaságunk”, „magunkrahagyottságunk” miatt! Nótárius Ára: 40 cent