Nimrod, 1925 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-01 / 1. szám
. Nincs szándékomban a régi s jelenleg is érvényben levő vadászati törvényt teljes egészében védeni, mert hiszen sok oly rendelkezést tartalmaz, melyek a mai jogviszonyoknak és vadászati viszonyoknak már nem felelnek meg, átlagosan véve azonban nem kell felette pálcát törnünk. Az új vadászati törvény tervezete a „Nimród“ szerkesztőségének híradása szerint vissza lett vonva s helyette egy uj tervezet lett kidolgozva. A visszavont, teljesen forradalmi jellegű törvénytervezetnek azon része, mely a magánbirtokok vadászati jogát s az általános tilalmi időket megszüntette volna, remélhetőleg a kidolgozandó uj tervezetben nem lesz benne. Az uj tervezet alapjául a régi, azaz az 1883. XX. t.-c. volna elfogadható, a jelenleg már meg nem felelő szakaszok módosításával. A jelenleg is érvényben levő 1883. évi XX. t.-c. azon szakaszai volnának módosítandók, melyek az önálló területek minimális nagyságára, a vadászati kihágásokra s a vadlelövési tilalmakra vonatkoznak. A vadásztársadalom egyes tagjainak azon kifejezett s a vadászati védegyletnek múlt évi szeptember 7-én Tátralomnicon tartott értekezletén tárgyalt nézete és kívánsága, hogy a vad mint magántulajdon állíttassák be az új vadászati törvénybe, lehetetlen kívánság, mert míg a szomszédos államok magánjoga a vadat mint uratlan dolgot tekinti, addig mi sem vehetjük másnak, az ebből származó hátrány különösen a határmenti területek tulajdonosaira volna kellemetlen s nagyobb bonyodalmakra is vezethetne, máskülönben is oly magántulajdont, melynek tárgya önakaratából, bármikor kivonhatja magát a tulajdonjog korlátai közül, nem állíthatunk be magánjogunkba. Az a nyúl, mely tetszése, szeszélye szerint vonhatja ki magát a terület birtokosának tulajdonából és birtokából, nem lehet magántulajdon. Egyébként hagyjuk ezt a különben is csak elvi jelentőségű dolgot, mert hiszen reakter ez tekintetbe sem jön, nincs szó róla a vadászati törvényben sem, de még a vadászatjogi szerződésekben sem jön tekintetbe, a vadnak tulajdonjoga miatt még senkinek sem volt peres ügye, eddig hála Istennek senkinek sem jutott eszébe elbitangolt szarvasát más területén a tulajdonjog alapján keresni. — Azon nézet, hogy a vadnak, mint tulajdonnak való beállítása esetén, a kihágás vétséggé volna fokozható, téves, mert a törvény amúgy is vétséggé fokozhatja a vadászati kihágást. A vadászati törvény revíziójánál az önálló területnek 400 kataszteri holdban való minimalizálását javaslom. A jelenleg is megengedett 50 kát. holdnyi minimum melletti társulás esetén, (2. § 3. pont) az összminimumot szintén 400 kát. holdnyi terjedelemben vélem megállapítani. A jelenlegi 200 kát. hold túl kicsi terület, egy ily kicsi területen sem vadat nevelni, sem kímélni, etetni nem lehet, az ily darabok csak arra jók, hogy azokon a jó szomszéd, vagy vadtenyésztő uradalom vadja lesipuskások áldzatává legyen. A vadászati törvénynek a vadkárok megtérítéséről szóló II. és a hivatalból való vadászatról szóló IV. fejezete teljes egészében fentartható. Az V. fejezet, mely a vadászati kihágásokról szól a következőkben volna módosítandó : a) Aki a vadászati jog tulajdonosának engedélye nélkül vadászik, b) aki a haszonbérbeadott területen, mint a haszonbérbeadott terület földbirtokának társtulajdonosa, a bérlőt, vagy azon egyént, kinek a vadászatra jogosított a vadászatra engedélyt adott, a vadászatban akadályoz, fenyeget, vagy a vadászatra jogosított egyént megtámadja, mennyiben ezen tette a büntetőtörvénykönyvben is tiltott cselekményt nem képez, c) aki tiltott időben tilalmazott módon vadászik, d) aki a vadak fiait elfogja (tekintet nélkül a vadászati jog birtoklására), továbbá a hasznos madarak fészkeit kiszedi, elpusztítja, lerombolja, e) aki tiltott időben tilalmazott vadat lő, vesz, elad, vagy kinél ily vad találtatik (egészben akár részletekben), e) azon vendéglős, aki tilalmazott vadat étlapon tart, g) aki ebet szándékosan valamely reá nézve idegen területre viszi, avagy azon szándékosan kóborolni engedi (kétszeri figyelmeztetés szándékosságnak minősül), h) aki engedélyezett fegyverét használat végett másnak adja át, i) aki a vadászatra jogosított engedélye nélkül bárminemű hurkot, csapóvasat, vagy fogóládát állít fel, tekintet nélkül az eredményre (B. M. 4166/96.), j) aki a vadak etetésére, védelmére, vagy a vadászat céljaira szolgáló eszközöket megrongálja, hasznavehetetlenné teszi, — ha ezen cselekedete nem képez a Btk.-ben is tiltott cselekményt, k) aki a hatósági közegek, vagy a vadászatra jogosított egyszeri igazolt felhívására vadászati jegyét s fegyverigazolványát fel nem mutatja, vagy hamis nevet mond be, k) aki idegen vadászterületen keresztül fegyverrel oly utakon megy át, melyek nem képeznek rendes közlekedési utat, vadászati vétséget követ el, s esetrőlesetre 50 koronától 2000 koronáig terjedhető pénzbírsággal, vagy 1 naptól 14 napig terjedhető büntetéssel sújtandó. Ismétlődés esetén ezen büntetés kétszerese is alkalmazható, ezenfelül a büntetett egyén fegyvere elkobzandó és megsemmisítendő. Ha valaki egyszerre több vétséget követ el, a büntetés minden egyesért külön szabandó ki. Az új vadászati törvény tervezete. Irta: Dux- NIMROD