Vadászlap, 1936 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1. szám
VADÁSZATI, VADVÉDELMI, EBTENYÉSZTÉSI ÉS LÖVÉSZETI SZAKLAP A SZLOVENSZKÓI ÉS PODKÁRPÁTSZKA-RUSZI VADÁSZATI VÉDEGYLETEK ÉS KYNOLÓGIAI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGEINEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. SZERKESZTŐSÉGEK: SPISSKÁ BÉLA ÉS PRESOV POSTAFIÓK 1. SZ. KIADÓHIVATAL: URBÁNEK FERENC ÉS TSAI TRNAVA. EGYESÜLETI TAGOK: INGYEN KAPJÁK. ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEMTAGOK RÉSZÉRE : BELFÖLDÖN EGY ÉVRE 60 - RA, KÜLFÖLDRE ÉVI 70-- RE. X. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM. 1936. JANUÁR 1. VADÁSZLAP SZERKESZTIK : JURÁN VIDOR, FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAMPARTER JENŐ. Ehrenheim Ferdinánd: Vadlud megfigyelések. Dr. Nagy Jenő urnak a „Vadászlap“ multévi 23. számában megjelent cikkétől indíttatva néhány adatot óhajtok közölni a vadlibákra vonatkozólag. Ezen vad megfigyelésére bő alkalmam nyílt azon 45 év alatt, melynek tavaszain és részben őszein is vadászva körülnézve, böngészve évről-évre sok napot töltöttem el meghitt vadásztársaimmal együtt a Szenna-blattai medencében. Tapasztalatainkat vadászok módjára kicseréltük, úgyhogy hivatottnak érzem magam ezen kérdésben a nyilvánosság elé lépni. Vadászterületünk a Labore és Ung folyók találkozásától északra egészen a Kárpátok utolsó vonulatáig terjed és ezen folyók meg a levezető csatornák áradása önt el kora tavasszal néhány ezer holdat ezen legelővel, erdővel, bokorral tarkázott rétségen. Tengerszint magassága 110 méter körül van és a víz hetekig, sőt 2 hónapig is megmarad rajta. Úgy veszem ki az említett cikkből, hogy Dr. Nagy Jenő urat egyebek között a lilik históriája érdekelné, ez alkalommal tehát ezen lúdfajjal foglalkozom. A lilik (Auser albifrons Scop.) a jelen századdal köszöntött be hozzánk és ezen időpont előtt sem mi vadászok, sem pákászszerű életet folytató csónakosaink nem ismertük azt. Egyezik ez azon adatokkal, amelyeket a múlt századvégi ornithológusoknál találunk. Chernél: „Magyarország madarai“ című művében óvatosan azt mondja róla: „Nálunk a lilik nem közönséges“, fölsorol néhány lelőhelyet, megemlítve, hogy ő is látott ám liliket egy ízben a velencei tavon. Czynk Edward erdélyi ornithológus vadász „Das Sumpf- und Wasserwild“ című, szintén a múlt század végefelé megjelent könyvében, mint rendkívüli ritkaságot említi meg a „Blüssgans“-t, melynek jó magyar neve lilik. „Jó magyar neve lilik.“ Itt van ám a bökkenő! Hát honnan is szerezte nevét, melyet az alföld népe meg az urivadászok*) szerte használtak azokban az időkben, amikor a ritkán és csak egyes példányokban elejtett ludaknak bizony senki sem adott nevet. Bátran elfogadhatjuk tehát, hogy a lilik valamikor nagy számban jelent meg az Alföldön és hogy ezen idő nem is olyan régen volt, arról megmaradt neve tanúskodik. Egész biztos továbbá az, hogy a múlt század utolsó 3—4 évtizedében a lilik elfogyott az Alföldről. Chernél és Czynk ornithologus uraimék beérték avval, amit megfigyelhettek és nem igen firtatták azt, hogy miként is származhatott a nép ajkára olyan mondás, hogy: „Majd tojik neked a lilik“,**) amikor nincs lilik. Chernél azonban — bizonyára gyanakodva — megjegyzi azt, hogy a nép ismeri a liliket. Rendkívül érdekes jelenség ez az évtizedekre terjedő libapusztítás, de ezt magyarázzák meg azok, akik hivatottabbak. Visszatérve most saját megfigyeléseimre, a lilik — mint már említettem — a század legelején tűnt föl itten mint rendes jelenség, száma az évek folyásával lassan gyarapodott, az 1917 évtől kezdve azonban ugrásszerűen nagy tömegekben érkezett a szenna-blattai medencébe, 1918 és 19-ben pedig igazán hortobágyi stílusban végezte vonulását. Azután száma rohamosan csökkent és ez a folyamat kisebbnagyobb hullámzással mostanáig tart, úgyhogy jelenleg szerény háború előtti kevés ezres példányban nyújt egy kis vadászsportot. Ezen jelenségekből a *) Cserszilvásy Ákos írói álnév alatt (Vajda János ismert költő irói neve. Szerk.) jelent meg úgy a 80-as években egy jól megírt vadászati tárgyú kötet, melyben a lilik és a kisülik — utóbbi mint gyöngyvér — is szerepelnek. A könyv sajnálatomra nincs már birtokomban. **) Chernet: „Magyarország madarai“. Azt jelenti ez a mondás, hogy „nem kapsz semmit“, mert a lilik nem költ Magyarországon.