Nimród, 1997 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-10 / 1. szám
Magyarország és a CIC vek részére. Közzéteszi a vadászati szaksajtóban is. A 80-as évek elejétől olyan mértékben megnőtt a külföldi vadászvendégek száma, hogy a májusi és szeptemberi főidényben még a szakemberekkel megerősített OTB sem volt képes - a korábban megszokott kulturált módon ellátni a bírálati munkát. Ezért kilenc kihelyezett OTB-részleget létesítettek a jelentősebb vadászterületek közelében fekvő városokban, ahol lehetővé tették a számlázást is. A bizottságok üzemeltetését és a szakemberek javadalmazását részben a felemelt bírálati díjakból, részben szponzorok támogatásával (állami erdőgazdaságok, állami gazdaságok, vadászati irodák) oldották meg. Az évente bírálatra bemutatott mintegy 30 000 trófea adatainak kezelése egyre nehezebbé vált, ezért 1983 és 85 között kifejlesztették - a világon elsőként - a trófeabírálat számítógépes programját. 1986 óta minden bíráló egység ezzel végzi a munkát, és a beküldött adatokat az OTB központja adatbankban tárolja. Ha a korábbi évek még nem számítógépes adatait is feldolgozzák, a 90-es évek végére közel egymilliós adatállománnyal fogunk rendelkezni. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás után - az új törvényi szabályozás eltolódása miatt - többször módosult a vadgazdálkodást és a vadászatot szabályozó 30/1970. MÉM miniszteri rendelet. A trófeabírálatban 1993-ban és 1995-ben lényeges szervezeti és működési változtatás előzte meg az 1996- ban végre elfogadott törvényt. Megszűntek az OTB kihelyezett részlegei, és minden megyei trófeabíráló bizottság, mint elsőfokú szerv, a megyei FM hivatalok keretében működik. Elnöke a megyei vadászati felügyelő. Az MTB-k szakmai felügyeletét az FM által megbízott szervnél működő OTB- központ látja el, mint másodfokú szerv. Elnökét a miniszter nevezi ki. A bírálati díjak teljes összegét a Vadgazdálkodási Alapba kell befizetni. Ugyanakkor az alapok felhasználásáról intézkedő törvény már 1992-ben szabályozta, hogy az Alapból a trófeabírálati tevékenységgel kapcsolatos igazolt költségeket fizetik meg. Az 1995-ben történt szabályozással bevezették a vadvédelmi bírságot. A hibás lelövés (-1, -2, -3 pont) szabálysértésnek minősül, és a rendelet mellékletében felsorolt - jelentős pénzbüntetéssel, illetve a vadászjegy 1-2 évre történő visszavonásával sújtható. Ezzel a rendelkezéssel lényegében visszaállították az 1981-ig működő eljárást, hogy a külföldiek bérvadásztatása során a 2,3 pontosnak ítélt trófea esetén az OTB az akkor még csak egyedül létező vadászatszervező vállalat, a MAVAD főjegyzékére piros tintával ráírta a -2, illetve a -3 pontot, és annak a trófeának az árát a MAVAD közvetlenül a Vadgazdálkodási Alapba utalta. Az 1995-ös rendelet végrehajtási utasításának melléklete részben felsorolja vadfajonként és korosztályonként a minősítés módját, a hibás lelövések értékelését. Ebben már megelőztük Európát! Bár a rendelet még olyan friss, hogy a gyakorlati eredménye egyelőre nem mérhető. A megjelent rendelet nem váltott ki egységes lelkesedést, ugyanakkor sok szakember véleménye, hogy már korábban kellett volna tenni valamit az elfiatalított nagyvadállomány érdekében. A magyar trófeabírálati rendszer közel négy évtizedes működésének e hézagosan ismertetett krónikájához szükséges még néhány, a tevékenység lényegét összefoglaló mondat: A felhalmozott adatbázis nemcsak a szabad területeken élő nagyvadállomány genetikai adattára, hanem egy olyan gazdag ismeretanyag, amelynek segítségével figyelemmel követhető a nagyvadállomány minőségének és a vadászat szakszerűségének alakulása. Segítséget nyújt a szakembereknek, a gazdálkodást irányító szerveknek a döntéshozatalhoz s a vadbiológiai kutatómunkához. Az OTB munkatársai által közreadott ismeretanyag, számos szakcikk, dolgozat, szakkönyv és a százezres nagyságrendű szakfotót tartalmazó archívum anyaga nemcsak hazánkban, de a határon túl is elismerést szerzett vadászati kultúránknak. Néhány nemzetközileg is elismert összefoglaló munka: Die Goldmedaillenhirsche Ungarns (Szederjei A. - C. Sartorius 1960), Trófeák bírálatának útmutatója (Bakkay L. - Jankovich D. - Szidnai L. 1968), 10 év aranyérmes trófeái (Bakkay L. - Szidnai L. - Szabolcs J. 1971), Trófeák kikészítése, bírálata, fotózása (Szidnai L. 1972, 1978), Magyarország aranyérmes trófeái 1970-1988 (Szidnai L. - Bognár G. - Huszár T. 1989), Élőhely- és trófeavizsgálat számítógéppel (Bán - Katalin - Fodor - Szidnai 1986). Az OTB hazai tevékenységén túl aktívan közreműködik a CIC trófeabírálat és kiállítások szakbizottságában. Részt vesz a szakbizottsági üléseken, javaslataival hozzájárul a nemzetközi bírálati képletek fejlesztéséhez és a nemzetközileg egységes szemlélet kialakításához. Jelen van minden számottevő hazai és nemzetközi trófeakiállítás anyagának válogatásánál és bírálatánál, így pl. Novi Sad 1967., I. Világkiállítás Budapest 1971., Torino 1972., 1973, Ceske-Budejovice 1976, Bukarest 1978, Zagreb 1981, II. Világkiállítás Plovdiv 1981, Brno 1985, Nürnberg 1986, Naturexpo Budapest 1996. Trófeabírálati rendszerünket a CIC Nagyvadbizottsága azzal ismerte el, hogy követendő példaként jelölte ki a tagországok számára. A legnagyobb nemzetközi elismerést jelenti az a CIC szakmai nívódíj, amit eddig három magyar szakember kapott meg (Studinka László, Szederjei Ákos, Szidnai László). Az 1996-ban elfogadott törvény és a készülő végrehajtási utasítás új fejezetet nyit a magyar vadgazdálkodás és vadászat történetében. Reménykedünk abban, hogy a hosszú múlt által kiérlelt bírálati rendszerünk továbbra is segíteni és szolgálni tudja a jövő vadgazdálkodását. Szidnai László A minőségi gímtrófeák jelentős mértékben megalapozták a magyar vadászat hírnevét Nimród 1/1997. 7