Nimród, 2018 (106. évfolyam, 1-12. szám)

2018-12-01 / 12. szám

korszerű DNS-vizsgálati lehetőségeknek (Wiki­pedia). Kétségtelen tény viszont, hogy az altaj só­lyom, magashegységi fészkelő lévén, mindig is rit­ka, ezáltal „királyi" vad, ugyanakkor a kerecsen szinte közönséges volt. Az újkori magyar elnevezések és azok elterjedé­se Petényi Salamon nyelvészhez (1848) kötődnek. Az elnevezések eredetét keresve, a halászsast ne­vezte el tévesen rárónak, ugyanakkor a vadászsó­lyomnak a kerecsen nevet adta. Ez utóbbi rajta is maradt mindmáig (Bogyai). Karácsony szavunk és a kerecsen tekintetében egy összefüggés biztosan van: karácsony az év leg­sötétebb napját követi. Az év legsötétebb napja és leghosszabb éve december 21/22-én van: kara = fe­­kete/sötétség, csun(y) = fordulat. A karácsony még ma is a csillagászati újév kezdete számos eu­­rázsiai népnél. Őseink ekkor a fény újraszületé­­sét ünnepelték, a téli napfordulóhoz kötődő fény ünnepét tartották. Ezt hagyományosan só­lyomröptetéssel, a fiatal madarak bemutatásával ünnepelték. A madarak betanítása hosszú időt, jó félévet igényelt - karácsony idejére érték ezt el új sólymaikkal a solymász gazdák. A turult a kerecsennel azonosítani azonban in­dokolatlan. Nagy valószínűséggel az altaji só­lyom volt a turul. Egy-egy példánya uralkodói tulajdon, emellett akár népek megbékélését je­lentő ajándék volt. Atilla és az Árpád-házi királyok pajzsát egyaránt a turul díszíti mint hadi jelvény (Kézai Simon). Ezért is volt az eredeti neve a ha­gyomány szerint Turul-ház, Turul-nemzetség. Érdekes a magyar Szent Korona is e tekintet­ben. A kalapos király (II. József) idejében alakítot­ták át, kicserélve a hátulján lévő három képet. Ott a középső képen eredetileg Szűz Mária, orszá­gunk patrónája volt, felette a turul­­ Révay Péter egykori koronaőr leírása szerint (Kövesi). A keselyűt a turullal azonosítani nagy tévedés. Herman Ottó a csatatereket ellepő keselyűk isme­retében vélte a turul eredetét keselyűnek. Ez saj­nos elfogadottá vált, félretéve, sőt lealacsonyítva a Tu­rul-ház szent turulsólyomhoz kötődő eredetmon­dáját (Bogyai). A solymászat a feltételezések szerint mintegy ötezer éves múltra tekinthet vissza, ami nagyjából egybeesik a ló háziasításával. A közép-ázsiai soly­­mászok madaraikat lóháton ülve hordták, így vol­tak képesek a nagy távolságok és a jelentős szint­különbségek legyőzésére. A lovon ülő és vadászó solymász rálátása is kedvezőbb volt a vadászterü­letre (3. kép). Vadászó madaraik követése is megkívánta a gyorsaságot. A sikeres vadászatot követően, lova­ikkal könnyebb volt a zsákmány szállítása is. A solymászat idomított ragadozó madarakkal történő vadászat, így a sólymok mellett a héják­kal, ölyvekkel és sasokkal való vadászatot is ma­gában foglalja. Őseink éltek a Kaukázusban is, sőt egy részük ott is maradt. Magyar helységnevek még ma is fel­lelhetőek ott. Tbiliszi, Georgia (korábban Grúzia) fővárosának alapítási legendája is kapcsolatban van a sólyommal. Az akkori király, Vahtang Gor­­gasali sólymával a Wang-folyó menti erdőségben vadászott. A sólyom, levágva egy fácánt, beleesett egy hőforrásba, és elpusztult. Az esemény emlé­kére a király Kr. u. 458-ban kiirtatta az erdőt, és a helyére várost építtetett (újjá?). Mint tudjuk, a fá­cán innen, a Fekete-tenger mellékéről származik. Latin neve, a Phasianus colchicus is innen ered: Phasis - a hasonló nevű folyó torkolatánál­­ ked­velt város volt a görög korszak Kolchis (Colchis) nevű tartományában. A görög mitológiában ez volt az Argonauták utazásának célja az arany­gyapjú megszerzésénél (Wikipédia). Az itt látható évszám is bizonyítja a solymászat közép-ázsiai (nem arab) eredetét. Jelenleg az egykori esemény színhelyét - a termálfürdő melletti téren - a fá­cán zsákmányán „trónoló” sólyom szobra díszíti (4. kép). A solymászat múltja a Kárpát-medencében Atilla fejedelem idejében, az V. században már aranykorát élte a solymászat. Ekkor került Euró­pába a hunokkal, nem pedig az arabok által a VIII. században. Atilla pajzsát turul díszítette. A Kárpát­medencébe visszatelepült népcsoport e hagyomá­nyát igazolja egy római templom X. századi dom­borműve, amelyen a magyarokat solymászó kön­­­nyűlovas képviseli (Duhay). Kézai Gestája szerint Atillától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű tu­rul volt a hun magyarság hadi jelvénye. Több nagy királyunk is hódolt a solymászat szenvedélyének. Szent István külön falvakban te­lepítette le nagy becsben tartott solymárait. Első írásos emlékünket a solymászatról 1136-ból, a Képes Krónikában találjuk. Álmos hercegről szól, aki sólymával varjút fogat Csór vára alatt (5. kép). A tatárjárást követően IV. Béla a királyi solymá­­szatnak országos szervezetet hozott létre, és soly­­mászfalvakat alapított. Az udvari solymász ispán tartotta nyilván az ország sólyomfészkeit. Nagy Lajos, II. Lajos és Mátyás király is nagyon kedvelte a madarászást. Corvin Mátyás leánykérő­be is számos sólymot vitt magával Itáliába, Beatrix elbűvölésére. Az erdélyi fejedelmek, így Báthory Gábor és II. Rákóczi Ferenc is lelkes híve volt a soly­­mászatnak. Utolsóként III. Károly solymászott 1723-ban (Ballagi). Az ősi magyar solymászat körében kialakult szo­kásokról alig tudunk valamit. Pedig Nagy Lajos ki­rály sólymára „Magyar" László (Ladislaus Hunga­­rus) egy külföldön is sokat emlegetett munkát írt a sólyom neveléséről és gondozásáról. Ebből azon­ban csak néhány töredékes idézet maradt fenn a > ■ Funkcionális unisex polár kesztyű, hosszított csuklórésszel, állítható szélességgel. A leghidegebb időszakban is ajánljuk, száraz hidegben. A gyártó a legkisebb apróságokra is figyelt, csuklópánt is van rajta, hogy a lehető leggyorsabban tudjunk lőni, ne essen le a földre, és ne veszítsük el. Az ujj- és tenyérrészeknél csúszásmentes a biztosabb fogásért. Méretek: 7 (S), 8 (M), 9 (L), 10 (XL), 11 (2XL) 3. kép: Magyar solymász egy IX. századi ezüsttálról (Oroszország)

Next