Szabad Nógrád, 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-14 / 21. szám

Világ proletárjai egyesüljetek?T MDP NÓGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK IX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR Most teljes erővel szántani verni kell! Megyénkben nagy küzdelem folyik az idei bő termésért. Most különösen fontos, hogy minden gépállomás, állami gazdaság, ter­­melőcsoport, de minden egyénileg dolgozó paraszt is saját érdeké­ben és a haza iránti kötelességéből pontosan betartsa a párt és a kormány határozatát, útmutatásait. Ahol a tanácsok, gépállomások igazgatói, termelőcsoportok vezetői következetes harcot folytatnak a minisztertanácsi határozat végrehajtásáért, ott már szép eredmények születtek. A berceli gép­állomás már 61,8 százalékban teljesítette tavaszi össztalajmunka­­tervét. Szécsény mezőváros március 9-re teljesen befejezte tavaszi­búza vetéstervét. Ugyanígy a kecskádpusztai Dózsa, szécsényi Rákóczi termelőcsoportok is befejezték a tavaszi búza vetését. Az eddigi eredmények azonban eltörpülnek a súlyos lemara­dások mellett. Ha a gépállomások tervteljesítését is nézzük, a tervtörvény súlyos megsértésével is találkozunk. A kisterenyei gépállomás 19,6 százalékban teljesítette össztalaj munkatervét. Ugyanígy súlyos a lemaradás az érsekvadkerti, karancskeszi, szécsényi, pásztói gépállomásokon is. A lemaradások oka a fele­lőtlen, hányásg, tehetetlen régi vezetés, a munkaszervezés nagy­fokú lazasága az állami fegyelemben és a munkafegyelemben, nem utolsó­sorban pedig az ellenőrzésben. A tolmács­ gépállomáson például hanyagul javították ki az erőgépeket, nincs biztosítva a gépekhez a melegítőlámpa. E súlyos hibáról így vélekedik Trényik János trateorista: „Rossz az erőgép, nem tudok vele teljesítményt felmutatni, nem tudok vele sokat keresni. 6-án reggel fél­héttől délelőtt 11 óráig végeztem a melegítést társammal együtt. Ez nagy kiesést jelentett a munkából, s csökkenti a keresetet is, pedig én­ mindennap túlteljesíteném a tervet, ha jó erőgépet adná­nak nekem. Ennek örülnék a legjobban”. Az ehhez hasonló súlyos hiányosságok valósággal visszahúz­zák a vetési terv teljesítését. E bűnös mulasztások nemi utolsó sorban a tavaszibúza-vetés teljesítésénél éreztetik rossz hatásu­kat. Itt az ideje, hogy a gépállomások igazgatói megszüntessék a vetési terv teljesítését gátló hiányosságokat. Termelőcsoportjaink vetési tervteljesítése sem kielégítő, külö­nösen a tavaszibúza-vetés­tervte­ljesítése. A ságújfalusi Vörös Haj­nal termelőcso­port a tavaszibúza vetéstervének csupán 20 százalé­kát teljesítette. Ennél is súlyosabb lemaradás mutatkozik azonban a nógrádszakáli lólbachin termelőcsoportban, ahol a búzavetési­ terv 16 százalékát végezté­k el. Ezek a mulasztások legfőképpen abból adódnak, hogy még mindig hiányzik a szilárd munkaszer­vezet, a tervteljesítés iránti felelősségérzet. A termelőcsoportok üzemi pártszervezeteit nem kis mértékben terheli ezért a felelős­ség. Ezek a hibák a járási tanácsok rossz munkáját is igazolják. Hatékonyabb ellenőrzéssel kell felszámolni a tszcs-k munkájá­ban lévő fogyatékosságokat, ugyanakkor ellenőrizni kell azt is, hogyan segíti a gépállomás a termelőcsoportok szánt­ási vetési terv teljesítéséért folytatott harcát. Az egyénileg dolgozó parasztság legfontosabb, legsürgősebb feladata a tavaszi búzavetés meggyorsítása. E feladat meggyorsí­tásánál igen nagy felelősség hárul a falusi pártszervezetekre és a tanácsokra. A mohorai pártszervezet és tanács jó munkát vég­zett e téren. A kommunista példamutatás eredménye, hogy Mohara község dolgozó parasztjai 10 hold helyett 17 holdon, vé­gezték el a tavaszibúza-vetést. A tanács nagy súlyt helyez a tar­talékterületek megművelésére,is. A vetési munkát befejező, fogat­tal rendelkező dolgozó parasztokat a tartalékterületek felszántá­sára, bevetésére mozgósította. De nem mondható ez el a salgótar­jáni városi és a karancskeszi községi tanácsokról, ahol a kellő ellenőrzés hiánya miatt nagy a lemaradás, a tavaszi búza vetésterv­­teljesítésében. Karancskeszi­­ben 35 hold helyett még alig 29 holdat vetettek be tavaszi búzával. Salgótarján városi tanács ott gyakorol hathatósabb ellenőrzést, ahol amúgy is szívügyüknek tekintették a dolgozók a búzavetésterv időben való teljesítését. Baglyasalján is — ahol 30 hold helyett még csak 16 holdat vetettek be tavaszi­­búzával — kevés gondot fordítottak e fontos feladat végrehajtá­sára. Ezek a számok azt tükrözik, hogy nem minden pártszerveze­tünk és tanácsunk vezetői értették meg: a mezőgazdaság szocia­listái átépítése idején is szakadatlanul növelnünk kell az egyéni parasztgazdaság termelését, segítenünk kell az egyénileg dol­gozó parasztok munkáját. Számos községi tanács a leghanyagab­­bul kezeli a tavaszi búza vetésterv teljesítését. Sokan ősszel is el­mulasztották a vetést, elmulasztották, noha a kenyérgabona beadá­sát mindenkinek teljesítenie kell. Ez alól nem mentesítenek sen­kit, legkevésbbé azokat, akik a­ kenyérgabona vetésére vonatkozó törvényeket megszegték. Aki idejében és gondosan vet, az szép termést várhat, aki pedig nem veti el idejében a tavaszi búzát, az nemhogy eladni nem viheti majd a szabadpiacra fölös terményét, hanem vásárolnia kell, hogy teljesíthesse a beadást. A tanácsok munkájában még mindig megtalálhatók a nehéz­ségekkel szembeni megalkuvás, az osztályellenség kártevése feletti elnézés. Példa­ erre karancskeszi községi tanácsa, mely elmulasz­totta a kulákok felelősségre vonását és nem kötelezte a kulákokat arra, hogy biztosítsák a­ szükséges vetőmagot és azt időben el is vessék. Vájjon hogy néznek a dolgozó parasztok szemébe azok a tanácsvezetők, akik szemet húnynak az osztályellenség kártevése felett, akik a­­ legsúlyosabban megsértik kormányunk rendeleteit, a tervtörvényeket?. Nincs joga egy tanácselnöknek sem elkövetni e súlyos hibákat.­­ A tavaszi munkai végrehajtása azon múlik, hogy a gépállomá­sok igazgatói, termelőcsoportok vezetői, a tanácselnökök hogyan harcolnak a­ kormányhatározatok végrehajtásáért. E vezetőknek pedig már az a kötelességük, hogy ki ki a maga helyén legjobb tudásával és képességével végezzen minél jobb munkát és akkor kormányunk és pártunk által elénk tűzött feladatokat min­den bizonnyal sikeresen meg fogjuk oldani. | 1953 MÁRCIUS 14. Az agrotechnikai módszerek alkalmazásával emeljük termelésünket A romhányi Új élet termelő­szövetkezet az alábbi felhívással fordul a megye összes termelő­szövetkezetei felé: Országos viszonylatban me­gyénk termelőszövetkezetei nem érték el az országos átlagot, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése terén. Mi ezzel a mozgalommal be akarjuk bizo­nyítani az egyéni dolgozó pa­rasztjaink előtt, hogy a nagy­üzemi mezőgazdasággal többet lehet termelni, s érvényt aka­runk szerezni Rákosi elvtárs út­mutatásának, hogy a meglévő termelőszövetkezeti csoportjaink mellett ne papíron agitáljunk, hanem agitáljanak az eredmé­nyeink. Ezért az ütemezett ter­vet az alábbiak szerint valósít­juk meg: ősziárpából kh-ként 10 má­zsáról 12-re, rozsot 10 má­zsáról 12-re, őszibúzát 8 mázsáról 12-re, zabot 7 má­zsáról 8 mázsára, tavaszi­búzát 7-ről 9 mázsára, ta­vaszi árpát 7 mázsáról 8 má­zsára, napraforgót 5 mázsá­ról 6 mázsára, mákot 3 má­zsáról 4 mázsára, cukorré­pát 90-ről 160 mázsára, ta­karmányrépát 150-ről 180 mázsára, burgonyát 45 má­zsáról 90 mázsára, tengerit 15 mázsáról 18 mázsára fogjuk emelni. Hogy ezen eredményeket elér­jük, a szovjet agrotechnikai módszereket alkalmazzuk és al­kalmazzuk úgy a vetéseknél, mint a növényápolásoknál. Az őszi vetések talajmunk­áit az 1952-es év aratása után öt nap­pal, mint tarlóhántást elvégez­tük. 8 hétre a mélyszántást, vagyis a vetőszántást végrehaj­tottuk. Az őszi vetéstervünket szeptember 8-tól október 1-ig elvégeztük. A tavaszi munkát a pétisó fejtrágyázást és a boroná­­liást március 3- ig, a­z ászátal­ást pedig április 3-i­g elvégezzük. A trágyázást és si­mítózást már elvégeztük. Zsiga Gyula Kiss Raffaelné tszcs-elnök tszcs-tag ­ szécsényi járás és Salgótarján város utolsó helyen kullog a tavaszbúza vetésben A megyei tanács mezőgazda­­sági osztályának statisztikai cso­portja­ március 12-én értékelte a tavaszi búza, árpa, zab ve­tési mink­át. A jelentés szerint a termelőcsoportok és az egyéni dolgozó parasztok vetéseredmé­nyét összevetve a tavaszi búza vetési terv teljesítésében első helyen a balassagyarmati járás áll 71.4 százalékos tervteljesí­téssel. Második a rétsági járás 69.8, harmadik a salgótar­jáni j­ár­ás 63.7 százalékos ered­ménnyel, míg utolsó Salgótar­ján város 47.5 százalékos ered­ménnyel. A tavaszi búza vetési­de­jének határideje március 15. A tava­­szibúza vetését kivétel nélkül minden járásban meg kell gyor­sítani a fokozottabb felvilágosí­tó munkával a következetes el­lenőrzéssel és szigorú felelő­sé­g­re von­á­ss­a­l. Sztálin halhatatlan, neve örökké élni fog népünk szívében A hényeli állami gazdaság dolgozói vasárnap is végzik a szántás-vetési munkát Gazdaságunk a tavaszi mun­kák folyamán ezidáig 402 kat. holdat vetett el a kora tavaszi növényekből. 620 kh terület elő van készítve vetésre. Gazdaságunk dolgozói még a vasárnapi napokat is kihasznál­ják arra, hogy mielőbb befejez­zük a szántás-vetési munkát. Február 8-án, vasárnap 27 kh vetést végeztek és 22 kh terü­letet szántottak fel, 57 hold föl­dön pedig a talajelőkészíté­st vé­gezték. Minden dolgozónk azon igyekszik, hogy a szép tavaszi időjárást kihasználva, folyamato­san végezzék a vetést. Reggel korábban kezdenek másfél órá­val és este, ameddig látnak kint dolgoznak a mezőn. E­­ munka után is jó kedvvel térnek haza, mert tudják azt, hogy munká­jukkal ötéves tervünk sikeres befejezését segítik elő. László Ferencné igazgató, Hényespuszta.­­ Állami gazdaság PÉLDAMUTATÁS Sándor József tan 7 holdas dolgozó paraszt a tanács mező­­gazdasági állandó bizottságának elnöke. Tudja, hogy mint ta­nácstagtól a többi dolgozó paraszttársai el­várják a személyes példa­mutatást. Sándor József pél­dát is mutat. Az őszibúza vetéstervet határidő előtt te­jesítette. Az őszi mély­szántást még október köze­pén befejezte. A beadási kötelezettség teljesítésében is példamutató. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák beindulása előtt a minisz­tertanács határozatához híven megszervezték a községben a gazdalátogatást és felhívták a gazdák figyelmét egy-egy határ­idő pontos betartására. Sándor József példát mu­tatott a tavaszi vetésben is. Március 5-én már befejezte a tavaszi árpa vetést. A vetőszántást már elvégezte, most azt vállalta, hogy négy dolgozó paraszttársának — kik nem rendelkeznek igaerővel — elvégzi a szántás-vetési mun­kát. Sándor József már tudja, a ko­rai vetés bő termést, könnyebb begyűjtési tervteljesítést je­lent. A salgótarjáni építkezéseknél évente annyi tégla megy veszendőbe, hogy egy-két családi házat lehetne felépíteni belőle Érvényt kell szerezni az egész­­ iparban és nem utolsó­sorban az építőiparban a párt határozatának, az önköltség és az építőipari költségek csökkentésére vonatkozólag. (Gerő Ernő elvtárs 1952 no­vember 29. Központi Vezető­ségi ülésén mondott beszédé­ből.) Az építkezési költségek csök­kentésének egyik igen fontos módja az anyaggal való taka­rékos gazdálkodás. Dolgozóink nagy része már felismerte az anyagtakarékosság nemzetgaz­dasági jelentőségét. Kormányza­tunk is határozatokkal és ren­­deletekkel szabályozza a­ taka­rékossági mozgalom kiszélesíté­sét. Egy miniszteri körrendelet kimondja, hogy az anyag­takarékosságról kimutatásokat kell készíteni,, a legjobb ered­ményt elért dolgozókat a meg­takarított anyagok értékarányá­ban kell premizálni. Ugyancsak rendelet szabályozza az egyes főbb építőipari anyagok, neve­zetesen a gömbvas és faanyag, val­amint az összes hulladék­­anyagok felhasználását. A 63/1. építőipari vállalat dol­gozói az elmúlt tervévben értek el ugyan eredményeket a takaré­kosság terén. A vállalat munka­helyein kivétel nélkül alkalmazták a bajlarUkfa­­anyagból készült táblás zsa­luzást és ezzel elérték, hogy az egy évvel ezelőtti faanyag felhasználását 195?-ben a ti­zedére csökkentették. A faanyag az egyik legdrágább és egyik legnehezebben beszerez­hető építőipari anyag, s ezzel az anyaggal való takarékos bánás­­mód jelentősen befolyásolja épít­kezéseink költségeit. Az elmúlt évben voltak olyan hónapok, mint például az augusztusi, vagy októberi hónap, amikor a fa­anyaggal való takarékos gazdál­kodással több, mint 15.000 forint megtakarítást értünk el. Ezek az eredmények azonban még ko­ránt sem kielégítők. Az építőipar fokozott gépesí­tése lehetővé teszi, hogy vállala­tunk az előregyártásra álljon át, melynek során lemezsablonok alkalmazásával a zsaluzásra al­kalmazott faanyagot, mintegy 80 százalékban ki lehet küszöbölni, s ezzel — már mint előregyártott elemek közvetlenül helyszínre történő beemelésével —­ az épít­kezést is jelentősen meg lehet gyorsítani. Ebből a példából lát­hatjuk, hogy a jó műszaki szer­vezés és az any­agtakarékosság nem különálló, hanem szorosan egybetartozik. A faanyag-takarékosság ös­­­szegszerűsége a vállalat anyag­megtakarításának mintegy 50 százalékát teszi ki. Az építőipar­ban azonban vannak olyan anya­gok, amelyek sokkal nagyobb mennyiségben és értékben kerül­nek felhasználásra, mint éppen a faanyag. Ezeknél az anyagok­nál azonban a megtakarított ér­ték elenyészően kicsi. Ha meg­nézzük vállalatunk bármely sal­gótarjáni munkahelyét, minde­nütt tapasztalhatjuk, hogy darab­téglák százai, sőt ezrei a munka­helyeken szétszórva hevernek. Az építkezés során ezek felhasználá­sával jelentősen lehetne csök­kenteni a költségeket. Ez a jelen­tős téglamennyiség azonban csak a legritkább esetben kerül beépítésre. Legtöbb helyen ott marad az építkezés befejezése után szétszórva a környéken, s a tereprendezés során javarészük feltöltésbe, földbe kerül. A munkahelyek­­ vezetőinek gondat­lansága folytán így nagy érté­kek vesznek el. Egy darab tégla ára salgó­tarjáni munkahelyekre kiszállítva kb. 0.50 forint, de­ ezután a föl­dön heverő érték után a legrit­kább esetben hajolnak le. Évente a salgótarjáni építke­zéseken annyi tábla meiy veszendőbe, amelyből egy­ség két földszintes családi ház is felépíthető volna. Az anyaggal való gondatlan bánásmód már megmutatkozik a szállítás, illetve be és kirakások alkalmával. Igen sok a törött tégla, mire az a tényleges fel­használási helyére kerül. A da­­rabtégla meglassítja a munka­menetet és a nagyobb mennyi­ségű habarcs felhasználását von­ja maga után, így tehát ez is nagy befolyással van az építke­zéseink önköltségére. Az elmúlt év során számottevő téglatakarékossági eredményt csak a 25-ös számú munkahely tudott elérni, amely Berényi Já­nos építésvezető irányítása alatt áll. Ezen a munkahelyen a mű­szaki,­­ de a fizikai dolgozók is nagy gondot fordítottak az anyagfelhasználásra. A bontás­ból kikerült darabtéglákat új téglával vegyesen falazták s ez­zel a módszerrel kialakították a tervszerinti falazatot, s július hó­napban mintegy 20.000, augusz­tusban 16.000, szeptemberben 25.000 októberben pedig 12.00­1 új téglát takarítottak meg. Ezen a munkahelyen kimutatott ered­ményen kívül, számottevő tég­latakarékosság vállalatunknál egész év során nem volt. Különösen a vásártéri épí­tésvezetőség,­­-mely Zsóri Pál építésvezető irányítása alatt áll, hanyagolta el az anyagtakarékosságot-Mátravölgyi Sándor építés­­vezető már az elmúlt évben is helyesen, egyéni megtakarítási számlát fektetett fel az ácsbrigá­dok részére, amelyeket elért ered­ményeik arányában prémiumban is részesített. A többi építkezése­ken azonban ezt elmulasztották, sőt a második félévben Mátravöl­­gyi Sándor irányítása alatt sem történt prémiumkifizetés. Ilyen körülmények között a dolgozók nem lettek köz­vetlenül érdekeltté téve az építőanyag megtakarításá­­nál, és így a takarékosság az év vé­gére alaposan csökkent. Pártunk és kormányunk föl­hívta a figyelmünket az építkezé­sek önköltségének csökkentésére, azonban az 1953-as év eddigi időszakában­­ sem mutatkozik ja­vulás az anyagtakarékosság­ te­rén. Ebben az évben az építő­iparra igen nagy feladatok hárul­nak. Bár az építőanyagipari üze­mek többterm­eléssel segítik elő terveik megvalósítását, de min­den eszközt­ meg kell ragadni, hogy emellett az önköltségcsök­kentés érdekében szocialista ter­melésre jellemző módon takaré­koskodjunk az anyagokkal is. Ezt úgy lehet elérni, ha­ a mű­szaki vezetők gondoskodnak az anyagok­­ helyes tárolásáról, lel­kiismeretes felhasználásáról, fo­kozottabban ellenőrzik az anyag­­normák betartását, és magukat a dolgozókat is érdekeltté teszik azáltal, hogy bevezetik az egyéni megtakarítási számlákat, út­mutatásaikkal, tanácsaikkal segí­tik a takarékossági mozgalom el­terjedését és sikerét. Kovács László 63/1. Építőipari­­ Vállalat . termelési oszt. .vezetője

Next