Nógrád, 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

Közös össze­fogyással — szervezettebb élet Látogatás a favorit Cipőipari ütsz nagyoroszi telepén Ki gondolta volna még ta­valy­ az év elején, hogy más­fél év alatt ennyire megvál­tozik az élet Nagyorosziban? Bizonyára a falubeliek sem. Pedig egyszerű a recept Sze­rezz egy ktsz-t, bírd rá hogy létesítsen üzemet. Az alapí­táson kívül gondoskodj meg­felelő munkaerőről, teremtsd meg a megfelelő anyagi le­hetőségeket és a többi már gyerekjáték. Ez az érzésem támadt, amikor meglátogat­tam a Favorit Cipőipari Ktsz nagyoroszi telepét. A határon belü­l Mindez azonban a valóság­ban másképpen bonyolódott le. De az is igaz, hogy lényeg­be vágóan komoly problémák az üzem megszervezésénél nem adódtak. A községi és járási szervek minden támo­gatást megadtak. A közös összefogás révén tavaly jú­nius 16-án megindult a ter­melés. Az induló gárdát tíz ember jelentette. Év végére már hetvenen voltak. A helyi lakosokon kívül ide kötődtek a borsosberényi és a horpá­­csi asszonyok is. S az ered­mény sérti maradt el: ötmil­lió forint értékű árut termel­tek a tavalyi csonka évben, ami 70 ezer pár papucsot je­lent. Közben állandóan jöt­tek az új jelentkezők. A ktsz-ben mindenki talált munkalehetőséget, így érték el a jelenlegi százhatvanas létszámot. Ezt is tovább tud­nák növelni, a határt a két­százas létszám jelentené. Tizenöt hónappal ezelőtt még csak egy modell készí­tésével startoltak. Ma már talán el is felejtették azt az időszakot. Jelenleg 7—8 faj­ta fazonú, különböző típusú házi cipőt és papucsot gyárta­nak Saját maguk fejlesztik modelljeiket. Már most, au­gusztus elején elkészültek a jövő évi típusokkal. Ezzel együtt növekedett a termelés volumene is. Az első félév­ben már 7,8 millió forint volt a termelési érték. 105 ezer pár papucsot készítettek. Az éves terv 210—220 ezer pár. Mi sem természetesebb, hogy ebben az igények is közre­játszanak. Még el sem ké­szült az első nagyoroszi házi cipő, és papucs, amikor a Centrum Áruház már bizal­mat szavazott az ismeretlen terméknek. A minőség isme­rete nélkül, látatlanban. Iga­zuk volt. A Favorit Cipőipari Ktsz nagyoroszi üzemének termékei keresett cikkek a piacon. A vásárlók vélemé­nye alapján a zöld utat meg­nyitó Centrum Áruházon kí­vül egyéb nagykereskedelmi vállalatok is igényt tartanak az üzem termékeire Az eredmények láttán az itt dolgozók is megszerették az üzemet. Munkaerő-vándor­lásról alig beszélhetünk. A ktsz vezetősége minden lehe­tőséget megad a dolgozók­nak. Az üzem építésével egy­­időben készültek el tágas zuhanyozók és öltözők. Az orvosi rendelőbe hetenként kétszer jön az orvos. Két műszakban dolgoznak, de a gyermekes anyáknak lehető­vé tették az egyműszakos be­osztást. A nagyoroszi papucs befutott Berthold gróf bizonyára nem gondolt arra kétszáz év­vel ezelőtt, hogy kastélyának romjaira egy modern papucs­üzem épül majd valaha, de a község lakói sem mertek er­ről­­ álmodozni. Nagyoroszi felnőtt korúvá vált. A pa­pucsüzem biztos megélhetést nyújt dolgozóinak. Csupán 1969-ben eddig mintegy há­rom és fél millió forint bért fizettek ki. Jellemző erre a számra, hogy a helyi fogyasz­tási szövetkezetben soha nem tapasztalt vásárlás indult meg. A lakásokat ellátják a legszükségesebb háztartási eszközökkel. Alig győzik az árukat pótolni. Nagyoroszi életében az üzem önállósá­got, biztonságérzetet jelent. Szervezettebbé teszi a közös­séget más arculatúvá a köz­séget. Alkotmányünnepi készülődés Nagyoroszi történetében el­ső ízben rendeztek az idén május elsejei felvonulást. Hasonló módon készülnek az Alkotmány megünneplésére is. A termelési eredményeken kívül erre is büszkék, még a véradómozgalmukra, amely sikerekben gazdag, eredmé­­­nyes. Ismét az irodában. Farkas József szövetkezeti elnök és Németh József telepvezető asz­talán szállítási jegyzékek. Székesfehérvár, Veszprém, Győr, Kiskunfélegyháza, Mis­kolc — olvassuk a papírokon. A nagyoroszi papucs befu­tott. Keresett cikk az egész országban. A befedett folyosón a szi­várvány színeiben pompáz­nak a virágok. Bárki legyen az, aki itt végigmegy, szemé­vel mosolyogva simogatja meg a virágokat. Úgy lát­szik, a jó papucskészítéshez ez is hozzá tartozik. Molnár Zsolt Gazdaságpolitikai könyvek Előtérben a gazdaságpoliti­kai témák — ez jellemzi a Kossuth Könyvkiadó legfris­sebb és a közeljövőben vár­ható termését. Külkereskedel­münk reformgazdálkodásá­­na­k elmúlt évi tapasztalatairól ad részletes elemzést Czeitler Sándor könyve. A vándorke­reskedelemtől a marketingig címmel jelent meg dr. Forgács Tibor munkája, a fogyasztók és a kereskedelem kapcsola­táról. Az 1969-es hitelpolitikai változásokat is bemutatja „a hitel gyakorlati szerepe a gaz­dasági reform első évében” című elemző tanulmányában dr. Tarlós György, rövidesen megjelenteti a kiadó azt az interjú-kötetet, amelyben 25 időszerű gazdaságpolitikai kérdésre válaszolt Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Garam Jó­zsefnek, a ,,Figyelő” főszer­kesztőjének. Ugyancsak nyom­dában van az a tanulmány, amelyet a távlati tervezésről készített dr. Beck Béla. Gazdasági vetületben is fel­tárul a tanácsok munkája dr. Lakos Sándor könyvében, amely áttekintést nyújt a ta­nácsok szerepéről a szocia­lista építés jelenlegi szakaszá­ban. A munkásnők élet- és munkakörülményeiről írt könyvet Turgonyai Júlia és Ferge Sándorné, az MSZMP Központi Bizottsága Társada­lomtudományi Intézetének megbízásából. Miután a SZOT szerzői kol­lektívája átfogó tanulmányt tett közzé szociálpolitikánk két évtizedéről, most másik szerzői kollektíva — a Mun­kaügyi Minisztériumé — je­lentkezik a „Munkaszervezés­ről — vezetőknek” című kézi­könyvvel. Azt is közölték a Kossuth Kiadó belpolitikai szerkesztő­ségén, hogy már megkapták a kommunista és munkáspár­tok moszkvai nemzetközi ta­nácskozásának orosz nyelvű teljes anyagát — a fordítók, szerkesztők munkához láttak: körülbelül ötszáz-hatszáz ol­dal terjedelemben jelenik meg a magyar kiadás, ez év végén. (MTI) Licilih in­esliTvizsgákra készülnek A kisiparosok száma me­gyénkben egyre szaporodik. Sok a működési engedélyes kisiparos, viszont kevésnek van mestervizsgája. Munká­juk színvonalának növelése érdekében a KIOSZ megyei titkársága már tavaly szerve­zett mestervizsga tanfolyamot a villanyszerelő iparosok szá­mára. A tanfolyamot 71 vil­lanyszerelő végezte el, közü­lük 41-nek sikerül mester­­vizsgát tenni. Az idén fordászok és taká­csok részére szerveznek mes­tervizsga előkészítő tanfolya­­­mot. E két szakmából a me­­yeszékhelyen létrehozzák a mestervizsga bizottságot is, ami azt jelenti, hogy a részt­vevőknek nem kell Budapest­re utazniok. Az előkészítő tanfolyamon szakmai, elméleti, iparigazga­tási, adó- és árképzési téma­körrel foglalkoznak majd. Az előadókról a KIOSZ gondos­kodik. A tanfolyam feltétele, hogy egy-egy szakmában leg­alább 15—20 jelentkező le­gyen. Jelenleg 106 lakatos és 90 fodrász kisiparos van me­gyénk területén és ezeknek mintegy 70 százaléka nem rendelkezik mestervizsgával. Kívánatos lenne, hogy minél többen éljenek a lehetőség­gel. 6 NÓGRÁD — 1969. augusztus 14­, csütörtök Riasztó hurrikán Az Atlanti-óceán északi vi­dékein pusztító Blanche-hurri­­kán kedden még 110 kilomé­teres óránkénti sebességgel száguldozott az Amerikába vezető nemzetközi vízi utakon, de szerdára virradóra várat­lanul „sarkon fordult”, s a brit szigetek és Dél-Francia­­ország felé vette útját. Mint John Hope, a Miamiban szé­kelő országos viharjelző köz­pont egyik időjós meteoroló­gusa közölte, a Blanche „ala­posan megizzasztja majd a franciákat és az angolokat.” Harcos múlt­­ dicső teien vószenekari előadását a csend­­őrség brutális „hangszertörde­lése” követte, a bányászzené­szek nem rettentek meg. A tüntető felvonulások előkészü­leti helyei, a sztrájktanyák a munkásságot egybeforrasztó forradalmi daloktól voltak hangosak. A büntető szankciók, a terror ellenére Salgótar­ján munkásnépe nem szűnt meg dalolni, muzsikálni. Ilyen harcos időszak után virradt rájuk a felszabadulás. 1945 után a bányászváros zenekultúrájának kisugárzó hatásával országos ünnepélye­ken az elsők között találko­zunk. 1947 októberében a bé­késcsabai jubileumi zászlóava­táson felejthetetlen élményt jelentett, amikor hatszáz da­los élén a Salgótarjáni Acél­gyári Zenekar vezette a me­netet a Széchenyi-ligetbe, az ünnepély színhelyére. 1947 novemberében „Salgótarjániak a rádióban” címmel az öröm hangján tudósít a Munkás Da­los Szövetség főtitkára. A ze­nét kedvelő város munkássága úgyszólván állandó résztvevő­je az ország zenei vérkerin­gésének. 1948. július 11-én vendégül hívja a Fővárosi Gázművek Dalárdáját. Ennek viszonzásául a város munkás­dalosai 1949 szeptemberében Budapestre utaztak, ahol ha­sonló gazdag városnéző-, és kö­zös hangversenyprogramnak örvendezhettek. Még ebben az évben az Acélgyári Munkás Dalkör meghívását fogadja örömmel a budapesti József Attila Énekkar. Az 1948—1950- es években mint falujáró énekkar teljesíti kulturális küldetését. Különösen emléke­zetes 1949 pünkösdje. A bá­nyászváros, mint a II. Orszá­gos Daloskerületi Központ két­napos zenei demonstrációval hirdette a dal­ zene egyesítő erejét. A találkozót az „Ének­lő Nép” így értékelte: „Salgó­tarján, ez a különösen szép fekvésű, nagy ipari központ olyan ünnepi díszbe öltözött, amilyent csak kivételes al­kalmakkor szokott a város a környék­ének-, és zeneka­rait, a főtér pedig meghatóan szépen volt dekorálva.­­ A salgótarjáni rendezvények ki­emelkedő eseménye a vasár­nap délelőtti nagy szabadtéri hangverseny volt, amelyen egyik összkar a másik után szólalt meg, a kitűnő salgótar­jáni fúvószenekar kíséretével.” A hagyományos bányász—ko­hász vendégszeretet jegyében 1949. november 5-én tartották meg — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ünnepé­lyének keretében — Salgótar­jánban a zászlóavató ünne­pélyt. salgótarjáni bányász­énekkar, fúvószenekar a folytatója napjainkban annak a folyamatnak, amit elődei annyi dicsérettel sikeresen vál­lalni tudtak. Megkapták a „Szocialista Kultúráért­” ki­tüntető címet (1955), két alka­lommal, országos verseny ezüstdiplomát értek el. A fúvószenekar sikerekben gaz­dag működéséről a zeneter­mük falát, üvegszekrényét dí­szítő oklevelek, ékesítő serle­gek beszélnek. 1968-ban a Siklósi várfesztiválon a Bara­nya megyei fesztiválserleget, az Országos Minősítő Bizott­ságtól pedig az Aranylant fo­kozatot kapták. Ugyanebben az évben a Művelődésügyi Mi­nisztérium a Kiváló együttes címet adta a zenekarnak. Karancsalja romantikus tá­ja minden időben csábítóan csalogató volt. Az árvalány­­haj, gyöngyvirág díszítette völgyek pásztorsípjai megih­lették Balassi Bálint, Petőfi Sándor költészetét. Balassi nógrádi dudásoktól tanulhatta azt a hajdútáncot, mellyel annyi sikere volt. Petőfi Sal­­gó várának középkori vadro­mantikáját mutatja be. Le­tűntek a rablólovagok, Salgó vára ma már csak omladvány, de fennmaradt a hagyomány­­őrző palóc nép csodálatos pásztor- és népzeneköltészete Klasszikus értékelését Kodály Mógrád népének dallam- magára ölteni. Az utcák, te­ Zoltán a „Mátrai képek­­ben világa szárnyakat ka­­j.” fellobogózva, felvirágozva felejthetetlenné tette, várták a budapesti dalosokat, a krónikás így kezdi el: hol volt, hol nem volt­­volt egyszer egy kis falu. Csu­pa zsúpfedél, subás-gubás, Ádámkópiák, keserű arcok, ne­héz sóhajok. Nagy, nagy nyo­morúság lapult meg itt a Mát­ra alatt valamikor, nem is olyan régen. Csak cipelték mártírodaadással a keresztet az átokverte emberpárnak. A gond, a nélkülözés súlyos nagy keresztjét.. Ha röviden is, illendő vis­­­szatekintenünk munkáselőde­ink nagyszerű útjára: honnan indult a napjainkban kivirág­zott ének-zenekultúra. A meg­indulás egyidősnek tekinthető a környék természeti kincsé­nek feltárásával (1861). Egy­be­fonódott és együtt fejlő­dött a mindenkori haladó mozgalmakkal, amelyek or­szágos méreteket is öltöttek. A munkásügy nemzeti és nem­zetközi célkitűzéseit zászlaikon olvashatta az alája sereglett nép, Salgótarján—Baglyasalja valóságos fellegvára volt a munkások harcainak. Korabe­­­li sajtóközleményekben olvas­hatjuk, hogy a felvonulások, sztrájkok, munkásünnepek hathatós szervezőereje volt a bányászok, kohászok zenekari, énekkari kísérete Az 1919-es Tanácsköztársa­ság idején a hivatalos megye­­székhely (Balassagyarmat) mellett Salgótarján munkás­sága országos méretű harci központtá tette a bányászvá­rost. A Nógrádi Népszava így tudósít: „Május 1-én, Sal­gótarjánban a menet élén a Munkás Dalárda és a népze­nészek haladtak forradalmi dalokat énekelve. Az ünnepély a Marseillaise-zel kezdődött, melyet a Munkás Dalárda adott elő zenekísérettel.” Ebben az időben hangzott fel az a vöröskatonadal, amelyet a salgótarjáni munkások hoztak magukkal Oroszországból: „Fegyverbe hát, vészharang hangja hív, / Érces parancsára felgyűl a szív, / A vörösök hős serege áll, / Nem rettenti a halál!” port, s így forradalmi dalait hagyományaiban megőrizte. Ezért énekelte az 1944—45-ös időszakban a Nógrádi-parti­záncsoport az 1919-es dalokat. Ha vázlatosan is, de meg kell említenünk, az 1920—1944-es idők ének-zenei mozgalmát, amely a fehérterror minden üldözése ellenére kiállt az ál­talános munkásmozgalom ügye mellett. Amikor a Mar­seillaise, az Internacionále fű­ Pálinkás József z­arján ! Tizenéves forma, nagyhajú fiatalember az utcán. Tulipi­­tos hímzett mellénye fölött vastag láncon hatalmas, te­nyérnyi jelvény. Rajta az Omega felírás ország-világ­nak tudtára adja az ifjú tánc­zenei hovatartozását. Ámde a nyakába akasztott monstrum zavarhatja, mert­ megáll. Le­veszi a hatalmas alkotmányt és a­ sportszatyrába dugja. Megy néhány lépést, aztán lassít. Hirtelen belenyúl a táskába és gyors mozdulattal megint a nyakába akasztja a kerékkötőláncot. Még mond­ja valaki, hogy a mai fiatal­ság nem vállalja az áldozato­kat. .. 4 A kedves vevő téliszalámit vásárol. Géppel szeletelve ter­­mészetesen, ahogy ez ennél a szaláminál illik. Odapislog a pult fölött a gépre és megelé­gedéssel konstatálja, hogy két derék darab van a kés alatt, tehát semmiképpen nem kap­hat szalámivéget. Becsoma­golják az árut, kosárba ke­rül, fizet. Otthon kibontja a papírost. Csodák, csodája. A vékony szeletek között két ráncos szalámivéget fedez fel. Rejtély. Hogy rejtély. Elvégre ki ismerheti a szalámik­­ és az eladók titkait a mai világban.* Egyik nagy áruház férfi fe- m­ozaik bérnemű osztálya. Fürdőkö­­penyek a legfelső sorban. Há­zaspár­ vásárol. — Fürdőköpenyt kérünk. — Csak azok vannak — mutat fel­ az eladó. — Az a mintás ott nagyon tetszik, megnézhetnénk? — Azok mind nagyok, úgy­sem­ jók magának. A vevő azonban makacs. — Mind a három olyan nagy? — Igen. — Azért mégis meg kellene nézni. Nem venné le őket? Az eladó végre leszedi a kö­penyeket. Azon nyomban ki­derül, hogy az egyik pontosan az a méret, amit a vevő ke­res. Igen ám, de az eladó köz­ben felkapott egy papírdara­bot és se szó, se beszéd el­ment. Most van köpeny, csak éppen eladó nincs. A vevő ácsorog egy darabig, de sze­rencsére megszánja egy másik eladó. Segít felpróbálni, blok­kol, csomagol. A kedves vevő pedig kifelé menet azon gondolkodik, mi­lyen jó, hogy ilyen állhatatos természettel áldotta meg a sors. Nem engedte lebeszélni magát a vásárlásról. — CSC — Meggyorsult a terület-előkészítés Korábban igen sok vita folyt arról, hogy a terület-elő­készítés körülményessége, vontatottsága miatt nehézkes­sé vált az építkezés Salgótar­jánban. Ennek kiküszöbölése céljából a városi tanács a vá­ros különböző pontjain igye­kezett meggyorsítani a szaná­lást, illetve az előkészítést. Megkezdték a városi tanács­­ház mögötti terület előkészíté­sét, ahol 211 lakás lesz, a 21-es jelű épületben. Szabad utat kapott az Arany János utcai lakótelepen további két tizen­egy szintes toronyépület épí­tése, amelyben 160 lakás talál gazdára. Részben előzetesen közművesítették az öreg József­­platót, ahol 403 lakás létesítésé­re van lehetőség. Hasonló mó­don történt a Sebaj-telepi cso­portos, részben több szintes la­kásépítkezésre alkalmas terü­let előkészítése. Itt 704 lakás vár felépítésre. Mai műsor KOSSUTH RÁDIO: 8.20: Könyö­nyűzenei Híradó. — 8.50: Tudomá­nyos körkép. Borsod megye ku­tatói között. — 9.15: Glazunov: A parasztkisasszony — balett. — 10.05: A holdbéli csónakos. Zenés mesejáték. — 11.30: Parasztbecsü­let. Operarészletek. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.30: Melódiákoktól. — 13.39: A tudományos ismeret­­terjesztés tapasztalatai és őszi— leli tervei. — 13.59: Kazacsay Ti­bor: Pro memoria. — 14.19: A ma­gyar kórusmozgalom története. — 15.10: Vályogváros a Zagyva part­ján . . . Jászberény. — 10.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mo­zart; e-moll zongoraverseny. — 10.38: Déryné naplója II. rész. — 16.58: Hallgatóink figyemébe. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdé­sek. — 17.15: Operacsillagok — operaslágerek. — 17.45: Nyitott stúdió. — 18.13: Magnósok figye­lem. — 19.25: Új felvételeinkből. Wanda Wilkomirska hegedül. — 19.47: Elveszett illúziók. Balzac re­gényének rád­ió változata. — 20.50: Zenés est több tételben. — 22.20: Verbunkosok, nóták. — 23.00: Ze­nekari muzsika. PETŐFI RÁDIÓ; 8.05: Hajda­­m­íivek. — 8.45: Külpolitikai figye­lő. — 9.00: Nótacsokor. — 9.50: Vállalatok a tárgyalóasztalnál. 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvélemény közügyek­ben. — 12.00: Kórusok magyar költők verseire. — 12.12: Zenekari muzsika. — 13.05: Szolnoki stú­diónk jelentkezik. — 13.20: Opera­­hármasok. — 14.00—18.00: Ifjú­sági randevú — kettőtől hatig. —­ 18.00: Élt 23 évet . . . Emlékezés Leél Leóra. — 18.50: László Mar­git énekel. — 19.05:''' A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nóta fel­vételeiből. — 19.37: Hónapról hó­napra. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Smetana: Az eladott meny­asszony. Háromfelvonásos vígopera. — 23.^0: Csárdáscsokor. — 23.30: Az első szívdobbanás. TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorismerte­tés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Ki­használt lehetőség II. Ipari mű­sor. — 18.15: A zsák. Lengyel kis­­film. — 18.25: Legkedvesebb kísér­leteim. Öveges professzor műso­ra. Fénykonzerv... — 18.45: Esti mese — 18.55: Reklámműsor. — 19.00: Leonard Bernstein a muzsi­káról. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Klasszikusok tévéfilmen. Dusecska. Csehov el­beszélésének magyarul beszélő té­­véfilmváltozata. — 21.35: Mahalia Jackson énekel. — 21.45: Integrál. — 22.35: Tv-híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 10.00: Köz­vetítés a kajak-kenu EB-ről. — 17.45: Ifjú szemmel. — 19.90 és 22.00: Tv-híradó. — 19.50: Európa ’69. Dokumentumfilm. — 20.25: Mé­hek völgye. Cseh film.

Next