Nógrád, 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-14 / 187. szám
Közös összefogyással — szervezettebb élet Látogatás a favorit Cipőipari ütsz nagyoroszi telepén Ki gondolta volna még tavaly az év elején, hogy másfél év alatt ennyire megváltozik az élet Nagyorosziban? Bizonyára a falubeliek sem. Pedig egyszerű a recept Szerezz egy ktsz-t, bírd rá hogy létesítsen üzemet. Az alapításon kívül gondoskodj megfelelő munkaerőről, teremtsd meg a megfelelő anyagi lehetőségeket és a többi már gyerekjáték. Ez az érzésem támadt, amikor meglátogattam a Favorit Cipőipari Ktsz nagyoroszi telepét. A határon belül Mindez azonban a valóságban másképpen bonyolódott le. De az is igaz, hogy lényegbe vágóan komoly problémák az üzem megszervezésénél nem adódtak. A községi és járási szervek minden támogatást megadtak. A közös összefogás révén tavaly június 16-án megindult a termelés. Az induló gárdát tíz ember jelentette. Év végére már hetvenen voltak. A helyi lakosokon kívül ide kötődtek a borsosberényi és a horpácsi asszonyok is. S az eredmény sérti maradt el: ötmillió forint értékű árut termeltek a tavalyi csonka évben, ami 70 ezer pár papucsot jelent. Közben állandóan jöttek az új jelentkezők. A ktsz-ben mindenki talált munkalehetőséget, így érték el a jelenlegi százhatvanas létszámot. Ezt is tovább tudnák növelni, a határt a kétszázas létszám jelentené. Tizenöt hónappal ezelőtt még csak egy modell készítésével startoltak. Ma már talán el is felejtették azt az időszakot. Jelenleg 7—8 fajta fazonú, különböző típusú házi cipőt és papucsot gyártanak Saját maguk fejlesztik modelljeiket. Már most, augusztus elején elkészültek a jövő évi típusokkal. Ezzel együtt növekedett a termelés volumene is. Az első félévben már 7,8 millió forint volt a termelési érték. 105 ezer pár papucsot készítettek. Az éves terv 210—220 ezer pár. Mi sem természetesebb, hogy ebben az igények is közrejátszanak. Még el sem készült az első nagyoroszi házi cipő, és papucs, amikor a Centrum Áruház már bizalmat szavazott az ismeretlen terméknek. A minőség ismerete nélkül, látatlanban. Igazuk volt. A Favorit Cipőipari Ktsz nagyoroszi üzemének termékei keresett cikkek a piacon. A vásárlók véleménye alapján a zöld utat megnyitó Centrum Áruházon kívül egyéb nagykereskedelmi vállalatok is igényt tartanak az üzem termékeire Az eredmények láttán az itt dolgozók is megszerették az üzemet. Munkaerő-vándorlásról alig beszélhetünk. A ktsz vezetősége minden lehetőséget megad a dolgozóknak. Az üzem építésével egyidőben készültek el tágas zuhanyozók és öltözők. Az orvosi rendelőbe hetenként kétszer jön az orvos. Két műszakban dolgoznak, de a gyermekes anyáknak lehetővé tették az egyműszakos beosztást. A nagyoroszi papucs befutott Berthold gróf bizonyára nem gondolt arra kétszáz évvel ezelőtt, hogy kastélyának romjaira egy modern papucsüzem épül majd valaha, de a község lakói sem mertek erről álmodozni. Nagyoroszi felnőtt korúvá vált. A papucsüzem biztos megélhetést nyújt dolgozóinak. Csupán 1969-ben eddig mintegy három és fél millió forint bért fizettek ki. Jellemző erre a számra, hogy a helyi fogyasztási szövetkezetben soha nem tapasztalt vásárlás indult meg. A lakásokat ellátják a legszükségesebb háztartási eszközökkel. Alig győzik az árukat pótolni. Nagyoroszi életében az üzem önállóságot, biztonságérzetet jelent. Szervezettebbé teszi a közösséget más arculatúvá a községet. Alkotmányünnepi készülődés Nagyoroszi történetében első ízben rendeztek az idén május elsejei felvonulást. Hasonló módon készülnek az Alkotmány megünneplésére is. A termelési eredményeken kívül erre is büszkék, még a véradómozgalmukra, amely sikerekben gazdag, eredményes. Ismét az irodában. Farkas József szövetkezeti elnök és Németh József telepvezető asztalán szállítási jegyzékek. Székesfehérvár, Veszprém, Győr, Kiskunfélegyháza, Miskolc — olvassuk a papírokon. A nagyoroszi papucs befutott. Keresett cikk az egész országban. A befedett folyosón a szivárvány színeiben pompáznak a virágok. Bárki legyen az, aki itt végigmegy, szemével mosolyogva simogatja meg a virágokat. Úgy látszik, a jó papucskészítéshez ez is hozzá tartozik. Molnár Zsolt Gazdaságpolitikai könyvek Előtérben a gazdaságpolitikai témák — ez jellemzi a Kossuth Könyvkiadó legfrissebb és a közeljövőben várható termését. Külkereskedelmünk reformgazdálkodásának elmúlt évi tapasztalatairól ad részletes elemzést Czeitler Sándor könyve. A vándorkereskedelemtől a marketingig címmel jelent meg dr. Forgács Tibor munkája, a fogyasztók és a kereskedelem kapcsolatáról. Az 1969-es hitelpolitikai változásokat is bemutatja „a hitel gyakorlati szerepe a gazdasági reform első évében” című elemző tanulmányában dr. Tarlós György, rövidesen megjelenteti a kiadó azt az interjú-kötetet, amelyben 25 időszerű gazdaságpolitikai kérdésre válaszolt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Garam Józsefnek, a ,,Figyelő” főszerkesztőjének. Ugyancsak nyomdában van az a tanulmány, amelyet a távlati tervezésről készített dr. Beck Béla. Gazdasági vetületben is feltárul a tanácsok munkája dr. Lakos Sándor könyvében, amely áttekintést nyújt a tanácsok szerepéről a szocialista építés jelenlegi szakaszában. A munkásnők élet- és munkakörülményeiről írt könyvet Turgonyai Júlia és Ferge Sándorné, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének megbízásából. Miután a SZOT szerzői kollektívája átfogó tanulmányt tett közzé szociálpolitikánk két évtizedéről, most másik szerzői kollektíva — a Munkaügyi Minisztériumé — jelentkezik a „Munkaszervezésről — vezetőknek” című kézikönyvvel. Azt is közölték a Kossuth Kiadó belpolitikai szerkesztőségén, hogy már megkapták a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának orosz nyelvű teljes anyagát — a fordítók, szerkesztők munkához láttak: körülbelül ötszáz-hatszáz oldal terjedelemben jelenik meg a magyar kiadás, ez év végén. (MTI) Licilih inesliTvizsgákra készülnek A kisiparosok száma megyénkben egyre szaporodik. Sok a működési engedélyes kisiparos, viszont kevésnek van mestervizsgája. Munkájuk színvonalának növelése érdekében a KIOSZ megyei titkársága már tavaly szervezett mestervizsga tanfolyamot a villanyszerelő iparosok számára. A tanfolyamot 71 villanyszerelő végezte el, közülük 41-nek sikerül mestervizsgát tenni. Az idén fordászok és takácsok részére szerveznek mestervizsga előkészítő tanfolyamot. E két szakmából a meyeszékhelyen létrehozzák a mestervizsga bizottságot is, ami azt jelenti, hogy a résztvevőknek nem kell Budapestre utazniok. Az előkészítő tanfolyamon szakmai, elméleti, iparigazgatási, adó- és árképzési témakörrel foglalkoznak majd. Az előadókról a KIOSZ gondoskodik. A tanfolyam feltétele, hogy egy-egy szakmában legalább 15—20 jelentkező legyen. Jelenleg 106 lakatos és 90 fodrász kisiparos van megyénk területén és ezeknek mintegy 70 százaléka nem rendelkezik mestervizsgával. Kívánatos lenne, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel. 6 NÓGRÁD — 1969. augusztus 14, csütörtök Riasztó hurrikán Az Atlanti-óceán északi vidékein pusztító Blanche-hurrikán kedden még 110 kilométeres óránkénti sebességgel száguldozott az Amerikába vezető nemzetközi vízi utakon, de szerdára virradóra váratlanul „sarkon fordult”, s a brit szigetek és Dél-Franciaország felé vette útját. Mint John Hope, a Miamiban székelő országos viharjelző központ egyik időjós meteorológusa közölte, a Blanche „alaposan megizzasztja majd a franciákat és az angolokat.” Harcos múlt dicső teien vószenekari előadását a csendőrség brutális „hangszertördelése” követte, a bányászzenészek nem rettentek meg. A tüntető felvonulások előkészületi helyei, a sztrájktanyák a munkásságot egybeforrasztó forradalmi daloktól voltak hangosak. A büntető szankciók, a terror ellenére Salgótarján munkásnépe nem szűnt meg dalolni, muzsikálni. Ilyen harcos időszak után virradt rájuk a felszabadulás. 1945 után a bányászváros zenekultúrájának kisugárzó hatásával országos ünnepélyeken az elsők között találkozunk. 1947 októberében a békéscsabai jubileumi zászlóavatáson felejthetetlen élményt jelentett, amikor hatszáz dalos élén a Salgótarjáni Acélgyári Zenekar vezette a menetet a Széchenyi-ligetbe, az ünnepély színhelyére. 1947 novemberében „Salgótarjániak a rádióban” címmel az öröm hangján tudósít a Munkás Dalos Szövetség főtitkára. A zenét kedvelő város munkássága úgyszólván állandó résztvevője az ország zenei vérkeringésének. 1948. július 11-én vendégül hívja a Fővárosi Gázművek Dalárdáját. Ennek viszonzásául a város munkásdalosai 1949 szeptemberében Budapestre utaztak, ahol hasonló gazdag városnéző-, és közös hangversenyprogramnak örvendezhettek. Még ebben az évben az Acélgyári Munkás Dalkör meghívását fogadja örömmel a budapesti József Attila Énekkar. Az 1948—1950- es években mint falujáró énekkar teljesíti kulturális küldetését. Különösen emlékezetes 1949 pünkösdje. A bányászváros, mint a II. Országos Daloskerületi Központ kétnapos zenei demonstrációval hirdette a dal zene egyesítő erejét. A találkozót az „Éneklő Nép” így értékelte: „Salgótarján, ez a különösen szép fekvésű, nagy ipari központ olyan ünnepi díszbe öltözött, amilyent csak kivételes alkalmakkor szokott a város a környékének-, és zenekarait, a főtér pedig meghatóan szépen volt dekorálva. A salgótarjáni rendezvények kiemelkedő eseménye a vasárnap délelőtti nagy szabadtéri hangverseny volt, amelyen egyik összkar a másik után szólalt meg, a kitűnő salgótarjáni fúvószenekar kíséretével.” A hagyományos bányász—kohász vendégszeretet jegyében 1949. november 5-én tartották meg — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepélyének keretében — Salgótarjánban a zászlóavató ünnepélyt. salgótarjáni bányászénekkar, fúvószenekar a folytatója napjainkban annak a folyamatnak, amit elődei annyi dicsérettel sikeresen vállalni tudtak. Megkapták a „Szocialista Kultúráért” kitüntető címet (1955), két alkalommal, országos verseny ezüstdiplomát értek el. A fúvószenekar sikerekben gazdag működéséről a zenetermük falát, üvegszekrényét díszítő oklevelek, ékesítő serlegek beszélnek. 1968-ban a Siklósi várfesztiválon a Baranya megyei fesztiválserleget, az Országos Minősítő Bizottságtól pedig az Aranylant fokozatot kapták. Ugyanebben az évben a Művelődésügyi Minisztérium a Kiváló együttes címet adta a zenekarnak. Karancsalja romantikus tája minden időben csábítóan csalogató volt. Az árvalányhaj, gyöngyvirág díszítette völgyek pásztorsípjai megihlették Balassi Bálint, Petőfi Sándor költészetét. Balassi nógrádi dudásoktól tanulhatta azt a hajdútáncot, mellyel annyi sikere volt. Petőfi Salgó várának középkori vadromantikáját mutatja be. Letűntek a rablólovagok, Salgó vára ma már csak omladvány, de fennmaradt a hagyományőrző palóc nép csodálatos pásztor- és népzeneköltészete Klasszikus értékelését Kodály Mógrád népének dallam- magára ölteni. Az utcák, te Zoltán a „Mátrai képekben világa szárnyakat kaj.” fellobogózva, felvirágozva felejthetetlenné tette, várták a budapesti dalosokat, a krónikás így kezdi el: hol volt, hol nem voltvolt egyszer egy kis falu. Csupa zsúpfedél, subás-gubás, Ádámkópiák, keserű arcok, nehéz sóhajok. Nagy, nagy nyomorúság lapult meg itt a Mátra alatt valamikor, nem is olyan régen. Csak cipelték mártírodaadással a keresztet az átokverte emberpárnak. A gond, a nélkülözés súlyos nagy keresztjét.. Ha röviden is, illendő visszatekintenünk munkáselődeink nagyszerű útjára: honnan indult a napjainkban kivirágzott ének-zenekultúra. A megindulás egyidősnek tekinthető a környék természeti kincsének feltárásával (1861). Egybefonódott és együtt fejlődött a mindenkori haladó mozgalmakkal, amelyek országos méreteket is öltöttek. A munkásügy nemzeti és nemzetközi célkitűzéseit zászlaikon olvashatta az alája sereglett nép, Salgótarján—Baglyasalja valóságos fellegvára volt a munkások harcainak. Korabeli sajtóközleményekben olvashatjuk, hogy a felvonulások, sztrájkok, munkásünnepek hathatós szervezőereje volt a bányászok, kohászok zenekari, énekkari kísérete Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a hivatalos megyeszékhely (Balassagyarmat) mellett Salgótarján munkássága országos méretű harci központtá tette a bányászvárost. A Nógrádi Népszava így tudósít: „Május 1-én, Salgótarjánban a menet élén a Munkás Dalárda és a népzenészek haladtak forradalmi dalokat énekelve. Az ünnepély a Marseillaise-zel kezdődött, melyet a Munkás Dalárda adott elő zenekísérettel.” Ebben az időben hangzott fel az a vöröskatonadal, amelyet a salgótarjáni munkások hoztak magukkal Oroszországból: „Fegyverbe hát, vészharang hangja hív, / Érces parancsára felgyűl a szív, / A vörösök hős serege áll, / Nem rettenti a halál!” port, s így forradalmi dalait hagyományaiban megőrizte. Ezért énekelte az 1944—45-ös időszakban a Nógrádi-partizáncsoport az 1919-es dalokat. Ha vázlatosan is, de meg kell említenünk, az 1920—1944-es idők ének-zenei mozgalmát, amely a fehérterror minden üldözése ellenére kiállt az általános munkásmozgalom ügye mellett. Amikor a Marseillaise, az Internacionále fű Pálinkás József zarján ! Tizenéves forma, nagyhajú fiatalember az utcán. Tulipitos hímzett mellénye fölött vastag láncon hatalmas, tenyérnyi jelvény. Rajta az Omega felírás ország-világnak tudtára adja az ifjú tánczenei hovatartozását. Ámde a nyakába akasztott monstrum zavarhatja, mert megáll. Leveszi a hatalmas alkotmányt és a sportszatyrába dugja. Megy néhány lépést, aztán lassít. Hirtelen belenyúl a táskába és gyors mozdulattal megint a nyakába akasztja a kerékkötőláncot. Még mondja valaki, hogy a mai fiatalság nem vállalja az áldozatokat. .. 4 A kedves vevő téliszalámit vásárol. Géppel szeletelve természetesen, ahogy ez ennél a szaláminál illik. Odapislog a pult fölött a gépre és megelégedéssel konstatálja, hogy két derék darab van a kés alatt, tehát semmiképpen nem kaphat szalámivéget. Becsomagolják az árut, kosárba kerül, fizet. Otthon kibontja a papírost. Csodák, csodája. A vékony szeletek között két ráncos szalámivéget fedez fel. Rejtély. Hogy rejtély. Elvégre ki ismerheti a szalámik és az eladók titkait a mai világban.* Egyik nagy áruház férfi fe- mozaik bérnemű osztálya. Fürdőköpenyek a legfelső sorban. Házaspár vásárol. — Fürdőköpenyt kérünk. — Csak azok vannak — mutat fel az eladó. — Az a mintás ott nagyon tetszik, megnézhetnénk? — Azok mind nagyok, úgysem jók magának. A vevő azonban makacs. — Mind a három olyan nagy? — Igen. — Azért mégis meg kellene nézni. Nem venné le őket? Az eladó végre leszedi a köpenyeket. Azon nyomban kiderül, hogy az egyik pontosan az a méret, amit a vevő keres. Igen ám, de az eladó közben felkapott egy papírdarabot és se szó, se beszéd elment. Most van köpeny, csak éppen eladó nincs. A vevő ácsorog egy darabig, de szerencsére megszánja egy másik eladó. Segít felpróbálni, blokkol, csomagol. A kedves vevő pedig kifelé menet azon gondolkodik, milyen jó, hogy ilyen állhatatos természettel áldotta meg a sors. Nem engedte lebeszélni magát a vásárlásról. — CSC — Meggyorsult a terület-előkészítés Korábban igen sok vita folyt arról, hogy a terület-előkészítés körülményessége, vontatottsága miatt nehézkessé vált az építkezés Salgótarjánban. Ennek kiküszöbölése céljából a városi tanács a város különböző pontjain igyekezett meggyorsítani a szanálást, illetve az előkészítést. Megkezdték a városi tanácsház mögötti terület előkészítését, ahol 211 lakás lesz, a 21-es jelű épületben. Szabad utat kapott az Arany János utcai lakótelepen további két tizenegy szintes toronyépület építése, amelyben 160 lakás talál gazdára. Részben előzetesen közművesítették az öreg Józsefplatót, ahol 403 lakás létesítésére van lehetőség. Hasonló módon történt a Sebaj-telepi csoportos, részben több szintes lakásépítkezésre alkalmas terület előkészítése. Itt 704 lakás vár felépítésre. Mai műsor KOSSUTH RÁDIO: 8.20: Könyönyűzenei Híradó. — 8.50: Tudományos körkép. Borsod megye kutatói között. — 9.15: Glazunov: A parasztkisasszony — balett. — 10.05: A holdbéli csónakos. Zenés mesejáték. — 11.30: Parasztbecsület. Operarészletek. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.30: Melódiákoktól. — 13.39: A tudományos ismeretterjesztés tapasztalatai és őszi— leli tervei. — 13.59: Kazacsay Tibor: Pro memoria. — 14.19: A magyar kórusmozgalom története. — 15.10: Vályogváros a Zagyva partján . . . Jászberény. — 10.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mozart; e-moll zongoraverseny. — 10.38: Déryné naplója II. rész. — 16.58: Hallgatóink figyemébe. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Operacsillagok — operaslágerek. — 17.45: Nyitott stúdió. — 18.13: Magnósok figyelem. — 19.25: Új felvételeinkből. Wanda Wilkomirska hegedül. — 19.47: Elveszett illúziók. Balzac regényének rádió változata. — 20.50: Zenés est több tételben. — 22.20: Verbunkosok, nóták. — 23.00: Zenekari muzsika. PETŐFI RÁDIÓ; 8.05: Hajdamíivek. — 8.45: Külpolitikai figyelő. — 9.00: Nótacsokor. — 9.50: Vállalatok a tárgyalóasztalnál. 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvélemény közügyekben. — 12.00: Kórusok magyar költők verseire. — 12.12: Zenekari muzsika. — 13.05: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Operahármasok. — 14.00—18.00: Ifjúsági randevú — kettőtől hatig. — 18.00: Élt 23 évet . . . Emlékezés Leél Leóra. — 18.50: László Margit énekel. — 19.05:''' A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nóta felvételeiből. — 19.37: Hónapról hónapra. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Smetana: Az eladott menyasszony. Háromfelvonásos vígopera. — 23.^0: Csárdáscsokor. — 23.30: Az első szívdobbanás. TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Kihasznált lehetőség II. Ipari műsor. — 18.15: A zsák. Lengyel kisfilm. — 18.25: Legkedvesebb kísérleteim. Öveges professzor műsora. Fénykonzerv... — 18.45: Esti mese — 18.55: Reklámműsor. — 19.00: Leonard Bernstein a muzsikáról. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Klasszikusok tévéfilmen. Dusecska. Csehov elbeszélésének magyarul beszélő tévéfilmváltozata. — 21.35: Mahalia Jackson énekel. — 21.45: Integrál. — 22.35: Tv-híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 10.00: Közvetítés a kajak-kenu EB-ről. — 17.45: Ifjú szemmel. — 19.90 és 22.00: Tv-híradó. — 19.50: Európa ’69. Dokumentumfilm. — 20.25: Méhek völgye. Cseh film.