Nógrád, 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD M­E­G­Y­E­I B­I­ZO­TT­SÁ­G­A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 246. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. OKTÓBER 20., KEDD Moszkvában ülésezik a KGST vb A KGST végrehajtó bizott­ságának 49. ülésszakára Moszk­vába érkeztek a tagállamok: Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és Romá­nia kormányelnök-helyettesei. Magyarországot az ülésszakon Apró Antal, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökhe­lyettese képviseli. A vendégeket a Seremetye­vói repülőtéren M. A. Le­­szecsko, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöki he­lyettese, N. V. Faggyejev, a KGST titkára és más szemé­lyiségek fogadták. (MTI) Fejlődik a magyar—lengyel árucsere-forgalom Stanyslaw Majewski, len­gyel miniszter­eln­ök-helyettes, a lengyel—magyar gazdaságii együttműködési bizottság len­gyel tagozatának elnöke, saj­tónyilatkozatot adott orszá­gaink gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatairól. — 1956 óta a magyar—len­gyel árucsere-forgalom négy­szeresére emelkedett — mon­dotta a többi között a m­inisz­­terelnök-h­elyettes. — Kétség­kívül pozitív eredménynek számít, hogy különösen gyor­san növekedett a gépek és be­rendezések szállítása. Az áru­forgalomban jelentős helyet foglalnak el a nyersanyagok. Lényegében Magyarország biztosítja az egész lengyel alu­míniumkohászat timföldszük­­ségletét, Lengyelország viszont ként, kokszot és szenet szállít Magyarországnak. — Igaz, hogy a termelési kooperációban és szakosodás­ban eddig még nem értünk el komolyabb eredményeket, de figyelmet érdemel az autó­gyártás és a vegyipar közötti együttműködési szerződés. Több ilyen megállapodás már az egyeztetési, vagy zárótár­­gyalási szakaszban van. A tudományos-műszaki együtt­működés példájaként megem­líthető a színesfémiparban, a szervetlen vegyészetben és a textiliparban kibontakozó kapcsolat.­­ Nem lehet azonban fi­gyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a mostani ötéves tervidőszak közepe táján átmenetileg lefékeződött a kétoldalú áruforgalom fejlődé­se. Éppen az együttműködési állandó bizottság lépett közbe, hogy újból ütemesen növeked­jék a forgalom. A magyar és lengyel árucsere az idén a ta­valyihoz képest 20 százalékkal emelkedik. A következő évek­ben elsősorban az elektronikai és elektrotechnikai iparban alkarjuk elmélyíteni az együtt­működést — mondotta végül Majewski. (MTI) Szovjet űrhajósok Amerikában Andrian, Nyikolajev és Vi­­talij Szevassztyjanov s­zovjet űrhajósok vasárnap este tíz­napos látogatásra az Egye­sült Államokba érkeztek. A New Yor­k-i Kennedy-repülő­­téren a szovjet űrhajós-piló­tákat amerikai kollégáik, Neil Armstrong és Edwin Adrin fogadták. A NASA, az Amerikai Űr­hajózási Hivatal szóvivője ki­jelentette, hogy a két szovjet kozmonauta látogatásának célja az Egyesült Államok és a Szovjetunió világűrkutatási együttműködésének fejleszté­­se. A szovjet vendégek New Yorkba érkezésük után nyomban, folytatták útjukat Washingtonba. (MTI) *■ A. G. Nyikolajev, és V. I. Szevasztyjanov szovjet űrha­jósok akik a NASA, az Ame­rikai Országos Űrhajózási Hi­vatal meghívására tartózkod­nak Washingtonban, hétfőn sajtóértekezleten találkoztak amerikai és külföldi újság­ír­ókkal. Az űrhajósok részletesen beszámoltak 18 n­apos űruta­zásukról. Az újságírók kérdésére vá­laszolva az űrhajósok hangoz­tatták, a szovjet tudomány alapvető célja, olyan orbitális állomások létrehozása, ame­lyek segítségével nemcsak a Föld körüli térség vizsgálatát lehet elvégezni, hanem a szov­jet területek geológiai tartalé­kainak „kozmikus felderítésé­vel” hozzájárulhatnak a szov­jet népgazdaság közvetlen szükségleteinek kielégítésé­hez is. (MTI) ENSZ-közgyűlés Második Az ENSZ-közgyűlés vasár­napi plenáris ülésén a részt­vevők a gazdasági és pénz­ügyi bizottság anyagait vitat­ták meg: az ENSZ második fejlesztési évtizedére vonat­kozó határozati javaslatot és az első fejlesztési évtizedről szóló jelentést. A jelentés megállapítja, hogy az 1961-ben kezdődött első fejlesztési évtizedet a nem­zetközi méretekben kifejtett jelentős erőfeszítések jellemez­ték. Az intézkedések, amelyek arra irányultak, hogy az ün­nepélyes kötelezettségvállalá­sok konkrét tartalommal telí­tődjenek meg, idéztek elő ugyan bizonyos gazdasági fej­lődést, de a nagy tömegek élete — különösen a világ úgy­nevezett fejlődő körzeteiben — továbbra is igen alacsony szín­vonalú. Milliók hiányosan táp­lálkoznak, írástudatlanok, nem jutnak munkához és meg vannak fosztva a legelemibb javaktól is. A nemzetközi fej­lesztés programjának sikere — állapítja meg a jelentés — jelentős mértékben függ az ál­talános nemzetközi helyzet ja­vulásától különösen a haté­kony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes leszerelés ügyének konkrét előrehaladásától, a gyarmatosítás és a faji meg­különböztetés felszámolásától. A bizottság határozati ja­vaslata indítványozz­a, hogy az évtizedi ENSZ-közgyűlés 1971. január 1-i kezdettel hirdesse meg a második nemzetközi fejleszté­si évtizedet és hagyja jóvá a nemzetközi fejlesztés straté­giáját. A bizottság egyúttal ja­vasolta, hogy az ünnepi köz­gyűlés október 24-i ülésén — az ENSZ megalapításának 25. évfordulóján — hirdessék ün­nepélyesen ki a második fej­lesztési évtizedet. A bizottság jelentéséről és határozati javaslatáról tartott vitában 30 ország képviselői szólaltak fel. Több javaslatot és módosító indítványt ter­jesztettek elő, s ezeket mel­lékletként csatolják a­­ bizott­ság jelentéséhez. (MTI) Új üzemek, új munkaalkalmak (4. oldal) Rátermett asszonyok (9. oldal) Ritkán látható gólok (7. oldal) Pártértekezlet Salgótarjánban és Pusztán Éretten, felelősséggel a gsért politikájáért Több mint kétszáz küldött vett részt tegnap a salgótar­jáni pártértekezleten. Közülük többen véleményt mondtak a párt politikájáról, beszéltek az elmúlt négy esztendő ered­ményeiről, azokról a gondokról, ellentmondásokról, amelyek a közélet különböző területein jelentkeznek, megoldásuk a közeljövőben vagy csak egy későbbi időpontban lehetsé­ges. A számadásnál abból indultak ki, hogy a megyeszék­hely nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező kommu­nista munkásváros volt, ma is az és a jövőben is az lesz. Fejlődése dinamikusabb, mint az előző években volt. A párt­értekezlet döntött, hogy a pártcsoport-értekezleteken, tag­gyűléseken, üzemi küldöttértekezleteken, taggyűléseken, üze­mi küldöttértekezleten felvetett kérdések közül melyek azok, amelyeket a felsőbb pártszervezetnek is továbbít, s melyek azok, amelyekkel nem ért egyet. Érvényesült a párt vezető szerepe Az elmúlt négy év jól pél­dázza, hogy a város kommu­nistái jól szolgálták a munká­sok és dolgozók ügyét, érde­keit. A­­ gazdasági, politikai, kulturális, egészségügyi és egyéb te­rületen elért eredmé­nyek azért is fontosak, mert jól mutatják, hogy a városi pártbizottság a megyei és or­szágos szervek segítségével úrrá tudott tenni az átmene­ti nehézségeket, amelyek a vá­ros gazdaságát jellemezték a IX. kongresszusra való készü­lődés időszakában. A legnagyobb fejlődés a gazdasági életben következett be. A bányagépgyártól az acélgyárig egyértelműen tisz­tázódott az üzemek helyzete és feladata. Nagyobb ütemben, tovább folytatódott a rekonst­rukció, új gyárak építését kezdték meg. Az iparszerkezet megváltozása együtt járt a munkások számának, politikai­­ súlyának és a közéletre gya­korolt hatásának erősödésével. A nagy politikai és gazdasági feladatok végrehajtásában meghatározó szerepe volt a munkások aktív részvételé­nek. A városi pártbizottság a jövőben is elsősorban a mun­kások öntudatára, aktivitásá­ra, alkotókészségére támasz­kodik, az ő érdekeiket, célki­tűzéseiket szolgálja. Ennek a helyes elvnek fontosságát erő­sítette meg Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, amikor felszólalásában a többi között hangsúlyozta: a munkásság vezető szerepe, elhivatottsága tükröződik a városfejlesztés bátor vállalásá­ban. Az itt élő munkások, amikor így döntöttek, tudták, hogy nagy terheket vállalnak magukra. Abban a biztos tu­datban cselekedtek, hogy ké­sőbb jobb lesz családjuknak, gyermekeiknek. Az elmúlt négy év eredményei sok te­kintetben igazolták helyes el­képzeléseiket. A város to­vábbfejlesztését a munkások érdekeinek, kívánságainak, igényeinek kell alárendelni. Ennek figyelembevételével kell megtervezni 50—100 esz­tendőre. Az elmúlt négy évben 450 millió forintot fordítottak la­­k­ásépítésre, az utak fejleszté­sére, átépítésére, a víz-, a gáz­szolgáltatás fejlesztésére, isko­láik­, óvodák és kereskedelmi egységek építésére. Ez több, mint amennyit az eredeti terv előír. A tanács tevékenysége jól szolgálta a város lakóinak, mindenekelőtt a munkásoknak érdekeit. A negyedik ötéves tervben 3000 új lakás építését tervezik a városban. Az üzemek fejlődése, a vá­ros átépítése elképzelhetetlen volt a párt vezető szerepének biztosítása nélkül. A párt ve­zető szerepének érvényesülése­ként fogják fel a kommunis­ták a pártdemokrácia erősö­dését, szélesedését. Ez kifeje­zésre jutott a munka tartal­mában és formájában. A párt­­bizottságoknak és az alapszer­vi vezetőségeknek egyre több kérdésben van miről dönteni. A pártdemokrácia erősödése jótékonyan hatott az üzemi demokratizmusra, az állami élet különböző területeire. A reform körülményei között is sikerült megértetni a gazdasá­gi vezetőkkel, hogy csak úgy tudnak jól élni a megnöveke­dett jogkörrel, ha erősödik a pártellenőrzés, ha növekszik a dolgozók minden rétegének be­vonása a gazdasági döntések kialakításába és végrehajtásá­ba. A párt vezető szerepének érvényesítése, formája és módszere változásokat köve­telt. Fejlődött a városi pártbi­zottság irányító tevékenysége, a pártbizottság és az alapszer­vezetek gazdaságszervező, -irá­nyító, -ellenőrző munkája. Mi­vel nagyobb hangsúlyt kapott az alsóbb szervek önállósága és felelőssége, jobb munka­­megosztás alakult ki a külön­böző szintű pártszervek és szervezetek között. Fejlődött a tömegszervezeteket és tö­megmozgalmat irányító tevé­kenység is. A jobb munkael­osztás eredményeképpen csök­kentek az átfedések és az üresjáratok. Ellentmondások Az irányító tevékenységben azonban jelentkezett néhány ellentmondás. A városban le­vő, sok, apró, szétszórt, külön­böző munkaterületeken mű­ködő alapszervezet erősen le­köti a városi pártapparátus munkáját, ezáltal csökken a határozatok végrehajtásában kifejtett tevékenységük. Ugyanakkor az alapszerveze­tek — bár sokat fejlődtek — törekedtek arra, hogy megta­lálják helyüket, feladatukat az új körülmények között, mégis előfordul, hogy sok olyan kér­dés megoldását vállalják ma­gukra, amelyeket más szer­veknek kellene végrehajtani. Gondot okoz az alapszerveze­tek egy részénél a gazdasági vezetéshez való viszonyuk is, Összegezve az elmondotta­kat: a párt vezető szerepét, a párttagság egységét erősítette a párt helyes politikája. Ez megmutatkozik a gazdasági mechanizmus társadalmi ha­tásában, a pártbizottság és la­kosság közötti kapcsolat erősítésében, a politikai-ideo­lógiai és kulturális munka fel­tételeinek, eredményeinek ja­vulásában. A párt szervezeti fejlődése, összetétele kifejezi Salgótarján munkásmozgalmi tradícióit, társadalmi összeté­telét. A taggyűlés és a nagy­üzemi küldöttértekezletek dön­tései tanúsítják, hogy a párt­tagság éretten, felelősségtelje­sen munkálkodik a párt poli­tikai céljainak megvalósításá­ért. Kedvező a A gazdasági életben bekö­vetkezett változások, a város gyors ütemű fejlődése erőtel­jes hatást gyakorolt a kultu­rális életre és az ideológiai tevékenységre. A taggyűlései, tapasztalatai azt mutatják, hogy a párttagság felfogása, gondolkodása az elmúlt évek­ben sokat változott, fejlődött. A párttagság és az egész köz­vélemény egyetért a párt po­litikájával, nagyra értékeli a szocialista építőmunka ered­ményeit. A közgondolkodásban erősödtek a szocialista elemek, mindinkább tért hódít a mar­xizmus—leninizmus. Ennek egyik oka, hogy megjavult, gyorsabbá vált a tájékoztatás, mint a korábbi években. A közélet régebbi fórumai meg­változtak, a rugalmasabb, kor­szerűbb tömegpolitikai form­ák kerültek előtérbe. Javult a tömegkommuniká­ciós eszközök szerepe, növeke­dett a helyi (megyei, üzemi) sajtó­tájékoztató jelentősége. Az utóbbi időben azonban felvetődtek olyan jelenségek, amelyekre mindenképpen fel k­ell figyelni. Felszínre kerüln­ek — külö­nösen a reform bevezetése óta — a szocializál­ástól ide­gen, a közvéleményre kedve­zőtlen hatást gyakorló kis­polgári nézetek, tendenciák. Erősödött az anyagiasság, egyes rétegek munka­nélküli j­öved­elem megszerzésére va­ló törekvése. A közvélemény, amely megérti és elfogadja azt, hogy a szolgáltatások fej­lesztése érdekében szükség van bizonyos kisipari tevé­kenység kiszélesítésére, elítéli az egyes helyeken jelentkező harácsolást, a túlzottan magas jövedelmeket, amelyek már nincsenek kapcsolatban az egyén munkájával. Az anyagias­ szemlélet és felfogás hat a munkások egy részére, gondolkodásukra, de hat az értelmiségre is. Túlzot­tan elszaporodtak a másodál­lások, hellyel-közzel már az is előfordul, hogy nincs idő a főállásban végzett felada­tok elvégzésére. Tapasztalható bizonyos közömbösség, és az, hogy egyesek csak a bírálga­­tást vállalják, a munkában való részvételt nem. Fel Ítéli figyelni a kapita­lizmus fellazító hatására is. Jogos az alapszer­vezeteknek az a kívánsága, hogy a párt az eddiginél kö­vetkezetesebben törekedjen a kulturális élet szocialista tar­talmának erősítésére, a köz­­gondolkodás erőteljesebb be­folyásolására. Ez annál is (F­oly­tatás a 3. oldalon) A salgótarjáni pártértekezlet küldötteinek egy csoportja

Next