Nógrád, 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-20 / 246. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 246. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. OKTÓBER 20., KEDD Moszkvában ülésezik a KGST vb A KGST végrehajtó bizottságának 49. ülésszakára Moszkvába érkeztek a tagállamok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és Románia kormányelnök-helyettesei. Magyarországot az ülésszakon Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese képviseli. A vendégeket a Seremetyevói repülőtéren M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöki helyettese, N. V. Faggyejev, a KGST titkára és más személyiségek fogadták. (MTI) Fejlődik a magyar—lengyel árucsere-forgalom Stanyslaw Majewski, lengyel miniszterelnök-helyettes, a lengyel—magyar gazdaságii együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnöke, sajtónyilatkozatot adott országaink gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól. — 1956 óta a magyar—lengyel árucsere-forgalom négyszeresére emelkedett — mondotta a többi között a miniszterelnök-helyettes. — Kétségkívül pozitív eredménynek számít, hogy különösen gyorsan növekedett a gépek és berendezések szállítása. Az áruforgalomban jelentős helyet foglalnak el a nyersanyagok. Lényegében Magyarország biztosítja az egész lengyel alumíniumkohászat timföldszükségletét, Lengyelország viszont ként, kokszot és szenet szállít Magyarországnak. — Igaz, hogy a termelési kooperációban és szakosodásban eddig még nem értünk el komolyabb eredményeket, de figyelmet érdemel az autógyártás és a vegyipar közötti együttműködési szerződés. Több ilyen megállapodás már az egyeztetési, vagy zárótárgyalási szakaszban van. A tudományos-műszaki együttműködés példájaként megemlíthető a színesfémiparban, a szervetlen vegyészetben és a textiliparban kibontakozó kapcsolat. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a mostani ötéves tervidőszak közepe táján átmenetileg lefékeződött a kétoldalú áruforgalom fejlődése. Éppen az együttműködési állandó bizottság lépett közbe, hogy újból ütemesen növekedjék a forgalom. A magyar és lengyel árucsere az idén a tavalyihoz képest 20 százalékkal emelkedik. A következő években elsősorban az elektronikai és elektrotechnikai iparban alkarjuk elmélyíteni az együttműködést — mondotta végül Majewski. (MTI) Szovjet űrhajósok Amerikában Andrian, Nyikolajev és Vitalij Szevassztyjanov szovjet űrhajósok vasárnap este tíznapos látogatásra az Egyesült Államokba érkeztek. A New York-i Kennedy-repülőtéren a szovjet űrhajós-pilótákat amerikai kollégáik, Neil Armstrong és Edwin Adrin fogadták. A NASA, az Amerikai Űrhajózási Hivatal szóvivője kijelentette, hogy a két szovjet kozmonauta látogatásának célja az Egyesült Államok és a Szovjetunió világűrkutatási együttműködésének fejlesztése. A szovjet vendégek New Yorkba érkezésük után nyomban, folytatták útjukat Washingtonba. (MTI) *■ A. G. Nyikolajev, és V. I. Szevasztyjanov szovjet űrhajósok akik a NASA, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal meghívására tartózkodnak Washingtonban, hétfőn sajtóértekezleten találkoztak amerikai és külföldi újságírókkal. Az űrhajósok részletesen beszámoltak 18 napos űrutazásukról. Az újságírók kérdésére válaszolva az űrhajósok hangoztatták, a szovjet tudomány alapvető célja, olyan orbitális állomások létrehozása, amelyek segítségével nemcsak a Föld körüli térség vizsgálatát lehet elvégezni, hanem a szovjet területek geológiai tartalékainak „kozmikus felderítésével” hozzájárulhatnak a szovjet népgazdaság közvetlen szükségleteinek kielégítéséhez is. (MTI) ENSZ-közgyűlés Második Az ENSZ-közgyűlés vasárnapi plenáris ülésén a résztvevők a gazdasági és pénzügyi bizottság anyagait vitatták meg: az ENSZ második fejlesztési évtizedére vonatkozó határozati javaslatot és az első fejlesztési évtizedről szóló jelentést. A jelentés megállapítja, hogy az 1961-ben kezdődött első fejlesztési évtizedet a nemzetközi méretekben kifejtett jelentős erőfeszítések jellemezték. Az intézkedések, amelyek arra irányultak, hogy az ünnepélyes kötelezettségvállalások konkrét tartalommal telítődjenek meg, idéztek elő ugyan bizonyos gazdasági fejlődést, de a nagy tömegek élete — különösen a világ úgynevezett fejlődő körzeteiben — továbbra is igen alacsony színvonalú. Milliók hiányosan táplálkoznak, írástudatlanok, nem jutnak munkához és meg vannak fosztva a legelemibb javaktól is. A nemzetközi fejlesztés programjának sikere — állapítja meg a jelentés — jelentős mértékben függ az általános nemzetközi helyzet javulásától különösen a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes leszerelés ügyének konkrét előrehaladásától, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés felszámolásától. A bizottság határozati javaslata indítványozza, hogy az évtizedi ENSZ-közgyűlés 1971. január 1-i kezdettel hirdesse meg a második nemzetközi fejlesztési évtizedet és hagyja jóvá a nemzetközi fejlesztés stratégiáját. A bizottság egyúttal javasolta, hogy az ünnepi közgyűlés október 24-i ülésén — az ENSZ megalapításának 25. évfordulóján — hirdessék ünnepélyesen ki a második fejlesztési évtizedet. A bizottság jelentéséről és határozati javaslatáról tartott vitában 30 ország képviselői szólaltak fel. Több javaslatot és módosító indítványt terjesztettek elő, s ezeket mellékletként csatolják a bizottság jelentéséhez. (MTI) Új üzemek, új munkaalkalmak (4. oldal) Rátermett asszonyok (9. oldal) Ritkán látható gólok (7. oldal) Pártértekezlet Salgótarjánban és Pusztán Éretten, felelősséggel a gsért politikájáért Több mint kétszáz küldött vett részt tegnap a salgótarjáni pártértekezleten. Közülük többen véleményt mondtak a párt politikájáról, beszéltek az elmúlt négy esztendő eredményeiről, azokról a gondokról, ellentmondásokról, amelyek a közélet különböző területein jelentkeznek, megoldásuk a közeljövőben vagy csak egy későbbi időpontban lehetséges. A számadásnál abból indultak ki, hogy a megyeszékhely nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező kommunista munkásváros volt, ma is az és a jövőben is az lesz. Fejlődése dinamikusabb, mint az előző években volt. A pártértekezlet döntött, hogy a pártcsoport-értekezleteken, taggyűléseken, üzemi küldöttértekezleteken, taggyűléseken, üzemi küldöttértekezleten felvetett kérdések közül melyek azok, amelyeket a felsőbb pártszervezetnek is továbbít, s melyek azok, amelyekkel nem ért egyet. Érvényesült a párt vezető szerepe Az elmúlt négy év jól példázza, hogy a város kommunistái jól szolgálták a munkások és dolgozók ügyét, érdekeit. A gazdasági, politikai, kulturális, egészségügyi és egyéb területen elért eredmények azért is fontosak, mert jól mutatják, hogy a városi pártbizottság a megyei és országos szervek segítségével úrrá tudott tenni az átmeneti nehézségeket, amelyek a város gazdaságát jellemezték a IX. kongresszusra való készülődés időszakában. A legnagyobb fejlődés a gazdasági életben következett be. A bányagépgyártól az acélgyárig egyértelműen tisztázódott az üzemek helyzete és feladata. Nagyobb ütemben, tovább folytatódott a rekonstrukció, új gyárak építését kezdték meg. Az iparszerkezet megváltozása együtt járt a munkások számának, politikai súlyának és a közéletre gyakorolt hatásának erősödésével. A nagy politikai és gazdasági feladatok végrehajtásában meghatározó szerepe volt a munkások aktív részvételének. A városi pártbizottság a jövőben is elsősorban a munkások öntudatára, aktivitására, alkotókészségére támaszkodik, az ő érdekeiket, célkitűzéseiket szolgálja. Ennek a helyes elvnek fontosságát erősítette meg Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, amikor felszólalásában a többi között hangsúlyozta: a munkásság vezető szerepe, elhivatottsága tükröződik a városfejlesztés bátor vállalásában. Az itt élő munkások, amikor így döntöttek, tudták, hogy nagy terheket vállalnak magukra. Abban a biztos tudatban cselekedtek, hogy később jobb lesz családjuknak, gyermekeiknek. Az elmúlt négy év eredményei sok tekintetben igazolták helyes elképzeléseiket. A város továbbfejlesztését a munkások érdekeinek, kívánságainak, igényeinek kell alárendelni. Ennek figyelembevételével kell megtervezni 50—100 esztendőre. Az elmúlt négy évben 450 millió forintot fordítottak lakásépítésre, az utak fejlesztésére, átépítésére, a víz-, a gázszolgáltatás fejlesztésére, iskoláik, óvodák és kereskedelmi egységek építésére. Ez több, mint amennyit az eredeti terv előír. A tanács tevékenysége jól szolgálta a város lakóinak, mindenekelőtt a munkásoknak érdekeit. A negyedik ötéves tervben 3000 új lakás építését tervezik a városban. Az üzemek fejlődése, a város átépítése elképzelhetetlen volt a párt vezető szerepének biztosítása nélkül. A párt vezető szerepének érvényesüléseként fogják fel a kommunisták a pártdemokrácia erősödését, szélesedését. Ez kifejezésre jutott a munka tartalmában és formájában. A pártbizottságoknak és az alapszervi vezetőségeknek egyre több kérdésben van miről dönteni. A pártdemokrácia erősödése jótékonyan hatott az üzemi demokratizmusra, az állami élet különböző területeire. A reform körülményei között is sikerült megértetni a gazdasági vezetőkkel, hogy csak úgy tudnak jól élni a megnövekedett jogkörrel, ha erősödik a pártellenőrzés, ha növekszik a dolgozók minden rétegének bevonása a gazdasági döntések kialakításába és végrehajtásába. A párt vezető szerepének érvényesítése, formája és módszere változásokat követelt. Fejlődött a városi pártbizottság irányító tevékenysége, a pártbizottság és az alapszervezetek gazdaságszervező, -irányító, -ellenőrző munkája. Mivel nagyobb hangsúlyt kapott az alsóbb szervek önállósága és felelőssége, jobb munkamegosztás alakult ki a különböző szintű pártszervek és szervezetek között. Fejlődött a tömegszervezeteket és tömegmozgalmat irányító tevékenység is. A jobb munkaelosztás eredményeképpen csökkentek az átfedések és az üresjáratok. Ellentmondások Az irányító tevékenységben azonban jelentkezett néhány ellentmondás. A városban levő, sok, apró, szétszórt, különböző munkaterületeken működő alapszervezet erősen leköti a városi pártapparátus munkáját, ezáltal csökken a határozatok végrehajtásában kifejtett tevékenységük. Ugyanakkor az alapszervezetek — bár sokat fejlődtek — törekedtek arra, hogy megtalálják helyüket, feladatukat az új körülmények között, mégis előfordul, hogy sok olyan kérdés megoldását vállalják magukra, amelyeket más szerveknek kellene végrehajtani. Gondot okoz az alapszervezetek egy részénél a gazdasági vezetéshez való viszonyuk is, Összegezve az elmondottakat: a párt vezető szerepét, a párttagság egységét erősítette a párt helyes politikája. Ez megmutatkozik a gazdasági mechanizmus társadalmi hatásában, a pártbizottság és lakosság közötti kapcsolat erősítésében, a politikai-ideológiai és kulturális munka feltételeinek, eredményeinek javulásában. A párt szervezeti fejlődése, összetétele kifejezi Salgótarján munkásmozgalmi tradícióit, társadalmi összetételét. A taggyűlés és a nagyüzemi küldöttértekezletek döntései tanúsítják, hogy a párttagság éretten, felelősségteljesen munkálkodik a párt politikai céljainak megvalósításáért. Kedvező a A gazdasági életben bekövetkezett változások, a város gyors ütemű fejlődése erőteljes hatást gyakorolt a kulturális életre és az ideológiai tevékenységre. A taggyűlései, tapasztalatai azt mutatják, hogy a párttagság felfogása, gondolkodása az elmúlt években sokat változott, fejlődött. A párttagság és az egész közvélemény egyetért a párt politikájával, nagyra értékeli a szocialista építőmunka eredményeit. A közgondolkodásban erősödtek a szocialista elemek, mindinkább tért hódít a marxizmus—leninizmus. Ennek egyik oka, hogy megjavult, gyorsabbá vált a tájékoztatás, mint a korábbi években. A közélet régebbi fórumai megváltoztak, a rugalmasabb, korszerűbb tömegpolitikai formák kerültek előtérbe. Javult a tömegkommunikációs eszközök szerepe, növekedett a helyi (megyei, üzemi) sajtótájékoztató jelentősége. Az utóbbi időben azonban felvetődtek olyan jelenségek, amelyekre mindenképpen fel kell figyelni. Felszínre kerülnek — különösen a reform bevezetése óta — a szocializálástól idegen, a közvéleményre kedvezőtlen hatást gyakorló kispolgári nézetek, tendenciák. Erősödött az anyagiasság, egyes rétegek munkanélküli jövedelem megszerzésére való törekvése. A közvélemény, amely megérti és elfogadja azt, hogy a szolgáltatások fejlesztése érdekében szükség van bizonyos kisipari tevékenység kiszélesítésére, elítéli az egyes helyeken jelentkező harácsolást, a túlzottan magas jövedelmeket, amelyek már nincsenek kapcsolatban az egyén munkájával. Az anyagias szemlélet és felfogás hat a munkások egy részére, gondolkodásukra, de hat az értelmiségre is. Túlzottan elszaporodtak a másodállások, hellyel-közzel már az is előfordul, hogy nincs idő a főállásban végzett feladatok elvégzésére. Tapasztalható bizonyos közömbösség, és az, hogy egyesek csak a bírálgatást vállalják, a munkában való részvételt nem. Fel Ítéli figyelni a kapitalizmus fellazító hatására is. Jogos az alapszervezeteknek az a kívánsága, hogy a párt az eddiginél következetesebben törekedjen a kulturális élet szocialista tartalmának erősítésére, a közgondolkodás erőteljesebb befolyásolására. Ez annál is (Folytatás a 3. oldalon) A salgótarjáni pártértekezlet küldötteinek egy csoportja