Nógrád, 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

AZ M­SZ M D NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA _ ' - • -- ' - •■•f :=■ [UNK] [UNK]- f- ■ ■ --- -■ : ---------— ^ XXVI. ÉVF., 276. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 25., SZERDA A X. kongresszus felszólalói: Fock Jenő Géczi János Hoang Van Hoan A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának keddi tanácskozása Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnök­lésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozá­sa az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­ban. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletet. Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kong­resszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság létszámáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag el­fogadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kong­resszus megkezdi a vitát a Központi Bizott­ság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszá­molói fölött. A Központi Bizottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság beszámolója felett indított vi­tában felszólalt Bagyinszki István, a Csepel Vas- és Fémművek lakatosa, Drázsnyák Ist­ván, a sopronhorpácsi Egyesült Termelőszö­vetkezet elnöke, Győr-Sopron megyei küldött, dr. Márta Ferenc, egyetemi tanár, a sze­gedi József Attila Tudományegyetem, rektora, Csongrád megye küldötte. Ezután Németh Károly, a Politikai Bizott­ság póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. A következő felszólaló Lazányi Józsefné, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztő-helyette­se, Szolnok megyei küldött volt, majd Pach Zsigmond Pál akadémikus, budapesti küldött szólt hozzá a napirendhez. Pach Zsigmond Pál hozzászólása után szü­net következett, majd a kongresszus Kállai Gyula elnökletével folytatta munkáját. Nagy taps közepette jelentette be: a kö­vetkező felszólaló Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, az MSZMP X. kongresszusán résztvevő szovjet küldöttség vezetője. LEONYID BREZSNYEV A kommunisták bátran haladnak előre Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége szívből jövő köszönetét fejezi ki azért a lehetőségért, hogy részt ve­het kongresszusuk munkájá­ban. A Szovjetunió kommunistá­inak 14 milliós serege nevé­ben, valamennyi szovjet dol­gozó nevében tolmácsoljuk a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa küldöt­teinek, a magyar kommunis­táknak és az egész magyar népnek forró testvéri üdvözle­tünket Nagyra értékeljük azt a lehetőséget, hogy részt vehe­tünk az önök pártjának kong­resszusán; ezt nemcsak mint nagy megtiszteltetést értékel­jük, hanem mint a testvérpár­tok együttműködésének és tapasztalatokkal való kölcsö­nös gazdagodásának fontos formáját is. A kongresszus munkájának légkörében érzé­kelhetjük a legteljesebben harcostársaink ügyeit és gond­jait, itt kerülhetünk közvetlen kapcsolatba azzal az alkotó fo­lyamattal, amely a szocializ­mus további építésének sarka­latos problémáira vonatkozó határozatokat kollektíven dol­gozza ki. Nagy figyelemmel hallgattuk meg a Központi Bizottság be­számolóját, amelyet Kádár Já­nos elvtárs ismertetett az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkájáról. A szocialista Magyarország négy év alatt elért fejlődése eredményeinek a beszámolóban nyújtott elemzése meggyőzően bizo­nyítja, hogy az, amit a magyar kommunisták IX. kongresszu­sukon terveztek, ma már való­ság. A magyar kommunisták és a szocialista Magyarország egész dolgozó népének ered­ményei, az önök által megje­lölt új távlatok és a többi testvéri ország sikerei újra és újra igazolják, milyen hatal­mas alkotó lehetőségei vannak a szocializmusnak, ha a kom­munisták pártja szilárdan és következetesen érvényre jut­tatja vezető szerepét a társa­dalomban. A párt fogja ös­­­sze és kovácsolja eggyé a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség erőfeszítéseit. A párt mutatja meg a kitűzött célok elérésének helyes útjait, tántoríthatatlanul követve a szocializmus építésének általá­nos érvényű törvényszerűségeit és figyelembe véve az ország nemzeti és történelmi sajátos­ságait. Nagy és igazi alkotó munkát végez a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bi­zottsága, amelynek élén a ma­gyar nép hű fia, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom kiemelkedő és tiszteletben álló személyisége, Kádár Já­nos elvtárs ál. Mi, szovjet kommunisták, jól ismerjük magyar elvtársa­ink harcát az ország népgaz­dasága hatékonyságának foko­zásáért, a szocialista tulajdon további szilárdításáért. Ismer­jük pártjuknak azt a törek­vését, hogy teljesebben ki­használja a szocialista terme­lési mód előnyeit, egybehan­golva a központosított terve­zést a gazdasági ösztönzők al­kalmazásával. Tudjuk azt is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen folytatja a szocialista demok­rácia fejlesztésének irányvo­nalát, szüntelenül nagy figyel­met szentel a dolgozók kom­munista nevelésének, lanka­datlanul harcol a burzsoá ideológia ellen, a marxista— leninista elmélet jobboldali és „balos” eltorzítása ellen. Ez az elvi magatartás a szocia­lista társadalom fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb prob­lémák megoldásában teljes megértésre és nagyrabecsülés­re talál a Szovjetunió kommu­nistái részéről. Mi a pártja­inkat hagyományosan össze­kötő, megbonthatatlan egység és harci-forradalmi szolidari­tás szálainak legfőbb igazolá­sát látjuk ebben. fejlődésének minden újabb szakasza bonyolult problémá­kat vet fel pártjaink előtt. Ez természetes, dialektikus fo­lyamat. A kommunisták nem vágyódnak kényelmes életre, mindig bátran haladnak to­vább, előre. Ezt ismét meg­győzően bizonyítja Kádár elv­társ beszámolója és kongres­­­szusuk egész légköre is. Ugyanezt mondhatjuk a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak és más szocialista orszá­gok testvérpártjainak tevé­kenységéről is. Ami pedig a legfőbb, elv­társak, a szocialista országok kommunistáinak minden szükséges feltétele megvan azoknak a feladatoknak az eredményes megoldásához, amelyeket a társadalmi fej­lődés jelenlegi szakasza állít elénk. A Szovjetuniónak, a Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak jutott az a történelmi küldetés, hogy az új világ építőinek első so­raiban haladjanak, mely új világnak a csírái napjainkban mindenütt kihajtanak. A nem­zetközi küzdőtéren szüntelen heves osztályharc folyik a dolgozó emberek és a kizsák­­mányolók között, a szocializ­mus, a szabadság, a béke, a haladás erői és az imperial­i­­ta reakció, az elnyomás, az agresszió erői között. E harc arcvonala rendkívül széles. Formái különbözőek, békések és nem békések. Munkáshétköznapjaink, a ka­pitalista országok dolgozóinak harca társadalmi felszabadu­lásukért, a népek támadása a kolonializmus és a neokolo­­nializmus ellen — mindez egy-egy láncszeme ama ha­talmas osztályösszecsapások összefüggő láncolatának, amelyekben az egész emberi­ség jobb jövője születik. Legnagyobb közös vívmá­nyunk a szocialista világrend­­szer, amely évről évre bizto­san fejlődik és erősödik. A szocialista közösségnek Euró­pában ma hatalmas a gazda­sági ereje. Kiválóan fejlett iparunk, szüntelenül előreha­ladó mezőgazdaságunk és hatalmas nyersanyagkészle­teink vannak. A Szovjetunió­ban, a népi Magyarországon és a többi szocialista ország­ban nagyszerű munkások, technikusok, mérnökök és legbonyolultabb feladatait is meg tudják oldani. Kitűnő eszközünk van, amely segít a szocialista ál­lamok fejlődésének meggyor­sításában , kölcsönös támoga­tásunk, egymás kölcsönös se­gítése, a szocialista interna­cionalizmus gyakorlata, az, hogy minden egyes szocialis­ta ország sikere valamennyi­ünk vívmánya és közös vív­mányunk a szocialista államok családjának minden egyes tagjáé. Teljes joggal mondhatjuk, hogy a szocialista országok hatékonyabb együttműködésé­nek kérdései az utóbbi évek­ben a testvérpártok figyelmé­nek középpontjában álltak. Gazdasági, politikai, ideológiai téren és a honvédelem ügyei­ben mind szorosabban össze­hangoljuk erőfeszítéseinket. Gazdasági területen az Az utóbbi évek folyamán az SZKP, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a többi testvérpárt és országaink kor­mányai nem kis munkát vé­geztek annak érdekében, hogy még jobban megszilárdítsuk politikai együttműködésünket és erősítsük a Varsói Szerző­dés szervezetét. Úgy gondo­lom, joggal értékelhetjük ked­vezően a végzett munkát, er­re minden alapunk megvan. Kialakult az a helyes gya­korlatunk, hogy az időszerű kérdésekben konzultálunk egymással. Ez lehetővé teszi, hogy összehangoljuk akció­inkat a nemzetközi küzdőté­ren és egyszersmind erősíti a Varsói Szerződésben résztve­vő valamennyi ország külpo­litikai pozícióit. " Közös vívmányunk a szö­vetséges fegyveres erők ha­tékonyságának jelentős szi­lárdítása is. Az utóbbi évek­ben megtartott nagyszabású hadgyakorlatok megmutatták a Varsói Szerződés baráti hadseregeinek magas fokú végrehajtott koordinálása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő orszá­goknak jó együttműködési ta­pasztalatuk van a nagyszabá­sú gazdasági tervek megvaló­sításában. Most azonban vala­mennyien szükségesnek és le­hetségesnek tartjuk, hogy újabb, minőségileg magasabb szintre emeljük a szocialista országok gazdasági együttmű­ködését. A kulcskérdés, amely­nek megoldására ma aktív, közös erőfeszítéseink irányul­nak , a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. A tudo­mányos-műszaki fejlődés vív­mányainak aktív felhasználá­sával megvalósuló gazdasági integráció közös irányvona­lunk, és meggyőződésünk, hogy ez újabb győzelmekhez vezeti a szocialista országo­kat, s még jobban megszilár­dítja a világszocializmus po­zícióit a világgazdaságban, együttműködését és harci ki­képzését, azt, hogy meg tudják oldani a legbonyolultabb ka­tonai feladatokat, és ismétel­ten bebizonyították, hogy fegyverbarátságunk megbízha­tó eszköz bármely agresszor megzabolázására. A szocialis­ta államok katonai-politikai szövetsége immár több mint 15 éve jól szolgálja a szocia­lizmus érdekeit, az európai és a nemzetközi biztonság ér­dekeit. Ez a szövetség segít valamennyiünknek biztosítani a szocialista és a kommunis­ta építés kedvező külső fel­tételeit és nagy jelentőségű tényezője a tartós békének Európában, valamint annak határain túl. A szocialista Világrendszer általános perspektíváiról hol­napunkról szólva, optimizmus tölt el bennünket, kipróbált fegyverünk van a munkásosz­tály eszményeiért, a dolgozó tömegek eszményeiért vívott küzdelemben Ez a fegyver a marxista—leninista elmélet. A történelmi fejlődés elemzésére és egyetemes érvényű tör­vényszerűségeinek figyelem­­bevételére épülő, a minden sablontól, minden megmere­vedett dogmától idegen mar­xista—leninista elmélet szünte­lenül gazdagodik a szocialista államok forradalmi gyakorla­tával, a világ kommunista, munkás- és nemzeti felszaba­dító mozgalmának sokrétű ta­pasztalataival. A burzsoá ideológusoknak és mind jobb­oldali, mind „baloldali” revi­zionista cinkosaiknak azok a kísérletei, hogy letérítsék a helyes útról a szocializmus és a kommunizmus építőit, s provokatív koholmányokból, demagógiából és hamisítások­ból ködfüggönyt vonjanak út­jukba, méltó ellenállásra ta­lálnak a kommunisták részé­ről. A kommunista és mun­káspártok hűsége a marxiz­mus—leninizmushoz — továb­bi győzelmeink biztos záloga. Országaink pozitív szerepe Európában Napjainkban továbbra is heves harcok színhelye Délke­­let-Ázsia, ahol Vietnam, La­osz és Kambodzsa népei a szocialista országoknak és az egész világ haladó erőinek tá­mogatásával fegyverrel a ke­zükben védik szabadságukat és függetlenségüket az impe­rialistáktól és bérenceiktől. A felszabadító harc világfront­jának része a Közel-Kelet, ahol az imperializmus az iz­raeli agresszorokat felhasz­nálva szeretne véget vetni az arab államok függetlenségé­nek és visszafordítani azok­nak az arab államoknak a társadalmi fejlődését, amelyek a haladás útját választották, szeretné visszavetni őket a függőség, a nemzetközi tőke és bérencei által kizsákmá­nyolt országok helyzetébe. Mind nagyobb méreteket ölt az igazi függetlenségért és társadalmi fejlődésért, vívott harc Latin-Amerika országai­ban. Magukban az imperializ­mus fellegváraiban — az Amerikai Egyesült Államok­ban, Angliában, Olaszország­ban, Japánban és más kapita­lista országokban fokozódnak a páratlan lendületű osztály­összecsapások Ezeknek az or­szágoknak a munkásosztálya mind határozottabban követe­li jogait és védi érdekeit A két ellentétes rendszer ak­tív harcának és együttműkö­désének színtere napjainkban az európai kontinens. A szo­cialista országok valamennyi európai nép békéje és bizton­sága megszilárdításának aktív hívei és arra törekszenek, hogy a gyakorlatban érvénye­süljenek a kontinens külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamai békés egymás mellett élésének elvei Ez a politika — közös véleményünk szerint — megfelel a szocializmusért és a demokráciáért küzdő for­radalmi erők érdekeinek, va­lamennyi nép érdekeinek. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, milyen óriási pozi­tív szerepet tölt be a mai Európa nemzetközi életében a szocialista államok hatalmas közössége. A szocialista álla­mok politikája volt a legfőbb ama tényezők között, amelyek az utóbbi években erősegítet­­ték az európai politikai lég­kör lényeges enyhülését. A szocialista országok poli­(Folytatás a 2. oldalon.) történelmi Pártjaink küldetést töltenek be Elvtársak! Valamennyien jól harc sok nehéz feladat megöl­­tudjuk, hogy a szocializmusért hását követeli meg. A szocia­­ls a kommunizmusért vívott lista és kommunista építés tudósok, az új társadalom együttműködés színvonalának építésének meggyőződéses emelésében fontos szakasz harcosai nőttek fel, akik a volt a KGST-tagországok gazdasági és tudományos­ mű- 1971—75-re szóló népgazdasági szaki fejlődés legnagyobb és terveinek az utóbbi időben KHűn­ő fegyverünk a marxizmus—leninizmus

Next