Nógrád, 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

Munkalehetőség diákoknak A tanév véget ért, megkez­dődött a vakáció. Az iskolai munka kipihenése mellett jut a diákoknak idejük hasznos tevékenységre is. Mit csinál­janak a nyári szünetben? A tervezgetés már korábban megkezdődött, hisz’ ez a kér­dés megyénkben több mint tízezer fiatalt érint. A tanulók ezzel a gonddal nem maradtak egyedül. A munkaügyi és a művelődés­­ügyi miniszter együttes uta­sítása biztosítja, hogy a nyári idényjellegű munkákban a tanuló ifjúság részt vehessen. Talán szükséges is, hogy a ta­nuló ifjúság a nyári szünet­ben minél nagyobb számban vállaljon részt ezekből az idényjellegű munkákból. A munkavállalások szerve­zését, összefogását, egyrészt a benyújtott vállalati igények, másrészt az iskolákban mun­kára jelentkezett tanulók fi­gyelembevételével a területi­leg illetékes járási hivatalok, városi tanácsok munkaügyi szervei végzik. A vállalati igényeket elsősorban a leg­közelebbi iskolákból igyekez­nek kielégíteni, de a szüksé­ges feltételek biztosítása mel­lett van lehetőség távolabbi foglalkoztatásra is. Az iskolák kijelölése után a vállalatok kapcsolatot terem­tenek az iskolákkal, idény­munkára szóló szerződést köt­nek a tanulókkal. Munka­könyv helyett az iskoláknál kiállított munkavállalási en­gedély és írásbeli szülői bele­egyezés szükséges. Az iskolák természetesen csak a javító­­vizsgára nem utalt tanulók részére adnak ki ilyen enge­délyt. Az igények már korábban beérkeztek az illetékes szer­vekhez. A teljes lista felsoro­lása helyett csak néhány pél­dára utalnánk, ahol várják a fiatalokat. Salgótarjánban többek kö­zött az építőipari vállalatok, az ÉVM Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat, a Tanácsi Építőipari Vállalat, az Építő és Tervező Ktsz, az AGRO­­FILL egyenként 30—40 közép­­iskolás foglalkoztatását igény­li, különböző munkában, egy­részt órabéres, másrészt tel­jesítménybéres díjazásban. Itt úgy számolnak, hogy 2—4 he­tes foglalkoztatást biztosítanak a fiataloknak. A Vendéglátó­ipari Vállalat és a Zománc­ipari Művek salgótarjáni gyá­ra ugyancsak foglalkoztat ta­nulókat. A salgótarjáni járás területén az útkarbantartó költségvetési üzeme 50 kö­zépiskolás fiú és leány foglal­koztatását teszi lehetővé, havi 1000—1300 forintos kereseti lehetőséggel. A kisterenyei téglagyárnál elsősorban fiúkra van szükség, ahol 1500— 1800 forintos kereseti lehető­séget ígérnek. A megye másik városában, Balassagyarmaton a költség­­vetési­­ üzem 240 általános is­kolás fiú és leány részére nyújt munkaalkalmat július, augusztus hónapokban. Ugyan­itt, az építőipari vállalatok 40—50 tanuló foglalkoztatását tervezik. Dejtáron a termelő­­szövetkezet ugyancsak 40 ál­talános iskolást, Diósjenőn a termelőszövetkezet 40—45 ál­talános iskolást kíván foglal­koztatni a nyári betakarítási munkák időszakában. A szé­­csényi járásban szintén a ter­melőszövetkezetek várják a fiatalok jelentkezését. Ugyan­ez jellemző a pásztói járásra. Természetesen ez a felsorolás nem teljes. Van ahol elsősor­ban az üzemek, termelőszövet­kezetek saját dolgozóik gyer­mekeit részesítik előnyben. Kétségtelenül lemérhető az igényekből, hogy az idén több fiatalnak lesz nyári munkaal­kalma, ami nemcsak zsebpénz- szerzési lehetőség, hanem igen fontos eszköze a munkára va­ló felkészítésnek is. A fiata­loknak is hasznos, ha a nyári szünidő egy részét komoly munkával töltik el. Ez külön élményt jelent számukra, gaz­dagítja világnézetüket is. Szükséges, hogy a tanulók lel­kiismeretesen elvégezzék a rájuk bízott feladatokat, de talán még ennél is fontosabb, hogy a felnőttek szeretettel fogadják őket, és segítsék eredményes munkájukat. Fekete Gyula VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 147. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. JÚNIUS 24., SZOMBAT Elutazott Indira Gandhi Tizennégyezer tonna árut exportáltak 4 magyar film bölcsői Jelentés egy láthatatlan frontról Befejezte tanácskozását az országgyűlés Napirenden a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényjavaslat Pénteken, az országgyűlés folytatta a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vi­táját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. A törvényjavaslathoz dr. Petri Gábor, Csongrád megyei, Rubóczki Istvánná, Sza­­bolcs-Szatmár megyei, Cserna Sándor, Bara­nya megyei, Pakurár Miklósné, Hajdú-Bihar megyei, Horváth László, Somogy megyei és Pázsit Árpád budapesti képviselők szóltak még hozzá. Ezután Varga Gáborné elnökletével foly­tatta munkáját az országgyűlés. Az elnök Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztala­tait, és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Hangsúlyozta: a képviselők hozzászólásaiból kitűnt, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki, mindenek­előtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség biztosítása, rendte­remtés a beruházások körében, továbbá azok is, amelyeknek a jövedelemaránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok meg­szüntetése volt a céljuk. Részletesen foglalkozott a továbbiakban azokkal a problémákkal, amelyeket a képvi­selők felszólalásaikban tártak fel. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek ered­ményeként az országgyűlés a Magyar Nép­­köztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Törvényjavaslat a bíróságokról Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter felszólalásában részletesen elemezte bírósága­ink feladatait, majd hangsú­lyozta: Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvé­nyeinket megsérti, megbün­tetjük. Ugyanakkor jogrend­szerünk minden becsületes ál­lampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelen­tős szerepük van e fontos el­vek megvalósításában. A rá­juk bízott feladatok további jó ellátásának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a dön­tőbizottságok végeznek, majd hangsúlyozta: — Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársa­ságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bí­rói igazságszolgáltatás alkot­mányos alapelve, érvényesíté­sének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egy­értelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a követel­ménynek tesz eleget a tör­vényjavaslat, amikor ki­mondja, hogy a bíróság dönt a büntető- és a polgári jogi (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Korom Mihály Közös feladat az egészségügyi szemlélet formálása Jó munkát végzett a kongresszusi előkészítő bizottság Tegnap befejezte munkáját a Magyar Vöröskereszt jövő évben sorra kerülő IV. kong­resszusának Salgótarjánban ülésező szervezés-módszertani előkészítő szakbizottsága. A kétnapos tanácskozás második napján Szoó Béláné, a megyei Vöröskereszt szervezet titkára a járási, városi vezetés idő­szerű kérdéseiről tartott vita­indítót. Az állami életünkben be­következett változások meg­követelik a Vöröskereszt já­rási, városi vezetőségeitől, hogy az új helyzethez igazít­sák, korszerűsítsék vezetési stílusukat. A jó testületi mun­ka nélkülözhetetlen feltétele az egészségügyi szakirányítás. Célszerű, ha a Vöröskereszt szervezetek elnöke a terület legelismertebb, s helyes egész­ségügyi szemlélettel rendelke­ző embere. Több megyéből érkeztek azonban olyan jelzések, ame­lyek szerint az egészségügyi dolgozók nem mindig érzik szükségét a Vöröskereszttel való együttműködésnek. He­lyenként a főorvosok csak formálisan vesznek részt a vezetésben. Nem helyes gya­korlat, hogy a lakosság egész­ségügyi nevelését teljes egé­szében a Vöröskereszt szerve­zetekre testálják át. Az egész­ségügyi szemlélet alakítása nemcsak a Vöröskereszt fela­data. Sokszor gondot jelent a re­szortfelelősök hatékony akti­vizálása. Ha hivatali munká­juk összefügg reszortfelada­tukkal, eredményesebben tud­ják segíteni a Vöröskereszt feladatainak megvalósítását. Erre egyébként Nógrád megyé­ben is jó tapasztalatok van­nak. A vezetés színvonalának nö­velése érdekében célszerű lenne a járási vezetőségekben a rétegképviselet bővítése, a vezetőségi tagoknak érdeklő­dési körükhöz igazodó, konk­rét megbízatásokkal való el­látása. Külön hangsúlyozni kell — s ez nemcsak a Vöröskereszt ügye —, hogy a szervezetek­ben aktívan dolgozó emberek fáradozását ismerjék el tár­sadalmi munkának! Az elkövetkező években sok tennivalójuk lesz a járási, vá­rosi vezetőségeknek. Minde­nekelőtt a helyi szervezetek sokoldalú támogatására kell nagy gondot fordítaniuk. Ma még nem ritka, hogy ez a se­gítség kampányszerű, egy-egy részfeladatra korlátozódik. A járási, városi vezetőségek egyik gyenge pontja, hogy sokszor másolják a felsőbb vezetőségek határozatait, kevés energiát fordítanak a határozatok gya­korlati végrehajtására, ellen­őrzésére, a helyi szervezetek beszámoltatására. A korábbi irányító módszerek sok he­lyen konzerválódtak, s az is előfordul, hogy a vezetőségek más szervek — állami, köz­egészségügyi — helyett vég­zik a munkát. Az előkészítő bizottság teg­napi tanácskozásán több ajánlás elhangzott, amelyek segítségével a jövőben ered­ményesebbé válhat a Vörös­­kereszt szervezetek munkája. Többek között rendszeressé kell tenni a titkári értekezle­teket, de ezek a tájékoztatás mellett tapasztalatcsere, vita­fórum jellegűek legyenek. Több figyelmet kell szentelni a Vöröskereszt munkájának elismertetésére, az eredmé­nyekkel való politizálásra. Nem szabad megfeledkezni ar­ról sem, hogy a szervezetek agitáció­ja meggyőzőbb, több ténnyel alátámasztott legyen. Ugyancsak megfontolandó ja­vaslat a járási adminisztráció lényeges csökkentése. Kemerovói vendégek az öblösüveggyárban Tegnap Salgótarjánban folytatta látogatásait az SZKP Kemerovo területi Bizottságának megyénkben tartózkodó pártmunkás-delegációja. Balogh Gyula, a megyei pártbi­zottság PTO-jának helyettes vezetője társaságában a sal­gótarjáni öblösüveggyárba látogattak, ahol Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára, Vonsik László, a gyár pártbi­zottságának titkára, s a gyár gazdasági vezetői fogadták a vendégeket. A tájékoztató után gyárlátogatásra került sor. Délután a salgótarjáni városi pártbizottságot keresték fel, ahol Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára tájékoztatta a vendégeket a pártbizottság munkamódszeréről. Később dr. Tóth István, a városi tanács elnöke kalauzolásával, város­nézésen vettek részt a szibériai vendégek. A szibériai hetek­ keretében megyénkben tartózkodó kemerovói pártmunkás­delegáció ma befejezi Nógrád megyei programját. A vendégek csodálattal nézegetik a gyár egyik keresett termet­két, a hatalmas üvegballont A mérőhengereket készítő szocialista brigád naplójába gratuláló szavakat jegyez a küldöttség vezetője Különös érdeklődést tanúsítottak kedves vendégeink az ügyes­­ kezű üvegfestők munkája iránt (Kulcsár József felvételei)

Next