Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 152. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 30., KEDD Importtal azonos minősé (3. oldal) Hoppon maradt iskola... (4. oldal) Pusztaberki kesergő (5. oldal) Minden tartalék mozgósítására szükség van! Ipari aktíva Salgótarjánban Nógrád megye kiemelt ipari üzemeinek politikai és gazdasági vezetői részvételével hétfőn ipari aktí­vát tartottak Salgótarjánban. A megjelenteket Géczi János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának el­ső titkára köszöntötte, majd Ozsvárt József, a me­gyei pártbizottság titkára tájékoztatta az aktíva részt­vevőit a megye iparának első öthavi teljesítményé­ről. Bő fél esztendő telt el a gazdasági munka megjaví­tásáról szóló KB-határozat megszületése óta. A novem­beri határozatot azóta nem­csak a párttagok, hanem a széles közvélemény is meg­ismerte. A végrehajtását­ szolgáló politikai munka iga­zi próbaköve azonban a gazdasági teljesítőképesség alakulása. A megye ez évi ipari produktuma azt mu­tatja, hogy a határozat nem vált még cselekvő erővé, a gazdálkodó egységek maga­tartása nem tükrözi vissza maradéktalanul annak szel­lemét. Május végéig a megye ki­emelt ipari üzemei terme­lésüket folyó áron számít­va csupán 3—4 százalékkal tudták bővíteni, mely vál­tozatlan árakon véve az elő­ző évi teljesítmény megis­métlését jelenti. Az átlag mögött igen jelentős szóró­dás húzódik meg: míg az SVT, a ruhagyár, az építé­si kerámiagyár, a BRG és a Ganz-MÁVAG teljesítmé­nyét az imponáló növekedés jellemzi, stagnálás tapasztal­ható a kohászati vállalatok­nál, az üveggyárakban, a Budapesti Finomkötöttáru­gyárban és a fémipari vál­lalatnál, a bányagépgyárnak pedig számottevő az elmara­dása. A nem rubelelszámolású export az előző évhez ké­pest a 17 százalékot is meg­haladó mértékben bővült, ugyanakkor az idei kiviteli terv egyharmadát sem tel­jesítették az üzemek. A ru­belexport tavalyihoz mért 9,5 százalékos növekedése is csupán 90 százalékos terv­teljesítést jelez. A hatékonyságjavítási cé­lok megvalósításáról sincse­nek kedvező tapasztalatok: saját terveitől a tűzhelygyár és az építési kerámiagyár kivételével minden üzem el­maradt. Az alacsony teljesítménye­kért a vállalatok az alap­anyag- és alkatrészellátás zökkenőit, kivált a tőkés im­­porthiányt, valamint az ár­ral és piaci helyzettel kap­csolatos bizonytalanságokat okolják. Kétségtelen, hogy effajta nehézségekkel gyak­ran szembe kell nézniük. Az már azonban elfogadhatat­lan, hogy a gyenge teljesít­ményekben még mindig lu­das a szervezetlen munka, továbbá a kooperációs zava­rok, a technológiai, a mun­ka- és a költséggazdálkodási fegyelem hiányosságai is fe­lelősek érte. Határozottan érzékelhető a létszám-takarékosság fegyel­mező ereje, noha a vállala­tok inkább a munkaerő spontán fogyására építenek, mintsem átgondolt létszám­­leépítési, -átcsoportosítási tervet hajtanának végre. A nógrádi ipari termelés mutatói jelentős elmaradást mutatnak az országos telje­sítményekhez mérten. A vállalatok elfogadható erőfe­szítéseket tesznek a külgaz­dasági egyensúly javítása ér­dekében, kevésbé eredmé­nyes viszont a gazdasági nö­vekedés ütemét, a jövedel­mezőség alakulását, a struk­túraváltást, a műszaki fejlő­dés gyorsítását illető iparko­dásuk. Gyaníthatóan takti­kázásra utaló jelenség, ami most már évek óta ismétlő­dik, hogy biztató, lendületes évkezdés után, ígéretes elő­rejelzéseket követően a má­sodik negyedévtől fogva fo­kozatosan „visszarendeződ­nek” a teljesítmények. Az ipari üzemek központi gazdaságfejlesztési progra­mokhoz való kapcsolódása már az elmúlt tervidőszak­ban is hozott biztató ered­ményeket. Bár az üzemi csatlakozások­­ még jelenleg is elmaradnak ■ a tervezett fejlődési ütemhez szükséges mértéktől és a lehetőségek­től is, azonban a vállalatok egyre szélesebb köre ismeri fel, hogy a források szűkös­sége miatt csak a kedvez­ményezett irányokba halad­va lehet külső fejlesztési pénzeszközökre szert tenni. Kedvező tapasztalat az is, hogy a vállalatok egy része növekvő figyelmet fordít a fejlesztések személyi, szerve­zeti és érdekeltségi feltételei­nek megteremtésére, javítá­sára. A továbbiakban Gordos János, a megyei pártbizott­ság titkára szólt a tudo­mánypolitika Nógrád megyei érvényesüléséről, a műszaki, technikai fejlesztés tenniva­lóiról. Noha e téren az utób­bi években érzékelhető elő­relépés történt, az általános munkakultúrát és az értel­miség tevékenységét illetően még mindig hiányérzeteink lehetnek. Az ismeretek fo­lyamatos bővítését, frissíté­sét többi közt az is indo­kolja, hogy a nógrádi értel­miség tudásanyaga erősen célirányos, így kevéssé kon­vertálható. Korunk egyik legfontosabb teendője a kutatások, fej­lesztések eredményeinek mind szorosabb kapcsolása a gazdasági feladatok megol­dásához. Gyorsíthatja az elő­rehaladást a licencek, know­­how-k megvásárlása, ezeket azonban nemcsak megvenni (Folytatás a 2 oldalon.) Meleg a melegben Bencze Péter fotómontázsa a spanyol király Magyarországra látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napok­ban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly Spanyolország kirá­­­lya. Kedvező képet mutat a határ (Tudósítónktól) összességében kedvező ké­pet mutat a határ a varsá­nyi termelőszövetkezet ka­lászosaiban: Molnár Albert tsz-elnök vezetésével a beta­karítással kapcsolatos teen­dőket tekintette át a tegnap megtartott operatív vezető­ségi ülés. Megvitatták és el­fogadták a betakarítási mun­kák részletes munkaprog­ramját és a vezetőség dön­tött abban is, hogy minőségi munkára serkentő és ösz­tönző bérezési és premizá­lási formákat alkalmaznak a nyári nagy munkák idején. A szövetkezet kombájno­­sai —­ a hagyományoknak megfelelően — az országos, megyei és helyi szintű be­takarítási versenyben is részt vesznek. Úgy tervezik, hogy az ara­tást július 20-a táján kez­dik. Megközelítőleg 1100 hektárról 37 ezer tonna ter­mény betakarítására, tisztí­tására, tárolására és jelen­tős részének értékesítésére kell komplex módon felké­szülniük. A munkálatokból kiveszi a részét a Békés me­gyéből érkező hat vendég­­kombájnos is, akik viszo­nozzák a varsányiak segít­ségét. A vezetőség munkáját, döntéseinek kialakítását se­gíti az „órára kész” infor­mációs lánc, amely a ter­mőföldtől a raktárig fogja át a sokirányú feladatot. Szűrös Mátyás találkozója a Dán Kommunista Párt vezetőivel Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára hétfőn fogadta Bernard Jeunet, és Ib Nor­­lundot, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjait. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyze­tével és a két párt közötti együttműködés fejlesztésé­vel összefüggő aktuális kér­déseket.­­ (MTI) Vernon Walters hazánkban Vernon Walters nagykövet, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője —, aki magánlátogatáson tartózko­dik hazánkban — hétfőn megbeszéléseket folytatott a Külügyminisztériumban a világszervezet tevékenysé­gével kapcsolatos kérdések­ről. Az amerikai diplomatát fogadta Horn Gyula külügy­­m­nisztériumi államtitkár. Teljesítette idei exporttervét a Fémbútoripari Szö­vetkezet rétsági üzemegysége. A kempingbútorokból és az összecsukható pihenőszékekből az éves 68 mil­lió forintos exporttervet az év első felében már 80 millió forintra teljesítette. Termékeit Svédországban, Kanadában és Angliában értékesíti a szövetkezet. Ké­pünkön Guzsaly Erika, Marx Zsuzsanna és társaik a „Balaton” fantázianevet viselő pihenőszéket szerelik össze. — Rigó — Tanácsülés a megyeszékhelyen Szociálpolitikai program körvonalazódik A Salgótarjáni Városi Ta­nács hétfői ülésén megtár­gyalta és elfogadta a város VII. ötéves szociálpolitikai programjának koncepcióját és feladatokat határozott meg a konkrét program el­készítéséhez. A testület meg­állapította, hogy Salgótar­jánban is — hasonlóan az országos és megyei helyzet­hez — fokozódtak a szociá­lis feszültségek bizonyos rétegeknél és nőtt a hátrá­nyos helyzetűek száma. Ja­vítani kell a szociális gon­dok megelőzését szolgáló te­vékenység hatásfokát. A városi szociálpolitikai program célja, hogy összehangolja a tanácsi és nem tanácsi szervek szociális tevékenységét és komplex, egységes szociálpolitikai szemlé­letet alakítson ki. A tanácsi szociálpolitika alapvető feladata pedig az, hogy a rászorultság alapján, mérsékelje az egyének és családok között demográfiai okból vagy egészségkároso­dás miatt keletkezett, indo­kolatlan jövedelemkülönb­séget. Az elfogadott koncepció részletesen elemzi a lakos­ság jelenlegi és várható szo­ciális helyzetének jellemző­it. A születések száma 1977- től fokozatosan csökkent, ugyanakkor emelkedett a nyugdíjaskorúak száma és aránya, ami jelenleg meg­közelíti a város összlakossá­gának 20 százalékát. Magas a nyugdíjasok aránya a vá­roshoz csatolt peremkerüle­ti részeken, Somoskőújfa­lun, Zagyvarónán, Rónabá­nyán és Rónafaluban. Vár­hatóan — 1990-ig — az idő­sebb korosztályba tartozók között az egyedül élők szá­ma emelkedik. Fokozott figyelmet kell fordítani elsősorban a több­­gyermekes családok, az időskorúak, a fogyatékosok, a megváltozott munkaképes­ségűek, a többszörösen ve­szélyeztetett családok és fiatalok összehangolt tár­sadalmi segítésére. A fiatal házasok és többgyermeke­sek lakáshoz juttatását a megalkotott tanácshatározat szerint, továbbra is segíteni kell. A tegnap elfogadott koncepció az időskorúak szociális ellátását olyan for­mákkal kívánja bővíteni,­ amelyek a rászorulók más környezetbe való áthelyezé­sét nem igénylik. E napirend fölötti vitában Zvada Ödönné arról szólt, hogy Salgótarjánban a böl­csődei, óvodai és általános iskolai elhelyezés megol­dott, de gondot jelent majd a középiskolát végzettek el­helyezkedése és továbbra is problémát jelent a hátrá­nyos helyzetű fiatalokról való gondoskodás. Ponyiné Oszvald Katalin felszólalá­sában a népi ellenőrzési bi­zottság tavalyi vizsgálatá­nak egyes megállapításait ismertette, amelyben az idős­korúak helyzetét tárták fel; elmondta, hogy a segélye­zési gyakorlat esetenként nem­­ igazodik a rászorult­sághoz. Petesházi Gábor kiemelte, hogy a segélyezési gyakor­latban és általában az idős­korúak eltartásában a csa­lád és a gyermekek kötele­zettségét, felelősségét is vizsgálni kell. Sára János arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsi költségveté­si források csökkenése mi­att még körültekintőbben kell dönteni a szociálpoliti­kai programokról. A vitában elhangzottakat összefoglalva­ dr. Balogh Miklós elnökhelyettes el­mondta, hogy a közeljövőben leginkább a szociális étkeztetés te­rületén lehet előrelépni a városban, s a házi szociális gondozás új tartalma, szabályozása is eredményeket hozhat. Az elképzelések megvalósí­tásához nagyban hozzájá­rulhat, ha a szociális prog­ramot nyitottan kezeljük.

Next