Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-16 / 268. szám
Nő a fogyasztási hitel Elégedetlen és megosztott választók döntöttek Elégedetlen és megosztott választók, valamint Hillary Clinton demokrata párti jelölt melléfogásai döntötték el a november 8-i elnökválasztást az Egyesült Államokban - derül ki a választási eredmény hátterét vizsgáló felmérésekből és elemzésekből. Washington: A kutatóintézetek mellett - érthető módon - elsősorban a vesztesek kutatják Donald Trump republikánus párti jelölt győzelmének okait, magyarázatát. Navin Nayak, Hillary Clinton kampányának vezető közvélemény-kutatója szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója által a választás előtti héten írt második levél nyilvánosságra kerülésekor veszítették el a demokraták az elnökválasztást. James Comey FBI-igazgató október 28-án tájékoztatott levélben néhány kongresszusi képviselőt arról, hogy meglehet, ismét megindítják a nyomozást Clinton emailjeinek ügyében, s ekkor - Nayak szerint, aki a CBS televízióval osztotta meg álláspontját - a demokrata párti hívek közül többen elfordultak Clintontól, elsősorban a felsőfokú végzettségű, fehér választók. Aztán november 6-án, két nappal a választások előtt került napvilágra Comey második levele, amelyben arról értesíti a törvényhozókat, miszerint nem változott az FBI nyáron közzétett álláspontja, azaz Hillary Clinton ugyan külügyminiszterként hanyagul kezelte a hivatalos elektronikus leveleit, de nem tett olyat, amiért vádat kellene emelni ellene. „Ez a levél kifejezetten Trump támogatóit mozgatta meg és otthon tartotta Clinton híveit" - fogalmazott a CBS televízióban Nayak, aki szerint a Trumpot támogatók, de talán Clinton hívei sem hittek abban, hogy Comey nem nyomásra nyilatkozott így. A közvélemény-kutató azonban több okot is lát a vereség hátterében: a választók tényleg változást akartak, miközben Clinton a folyamatosságot ígérte nekik, arra viszont nem volt képes, hogy Barack Obama demokrata párti elnök szavazótáborát teljesen maga mögé állítsa. Egyes választók szemében nem vált javára Clintonnak, hogy nő, maga Hillary Clinton és csapata pedig rosszul mérte fel a korai szavazáson résztvevők pártpreferenciáit. A Pew intézet megállapításai a társadalom szélesebb rétegeinek és a választást befolyásoló témáknak a mélyebb és átfogóbb kutatásain alapulnak, s nem a győzelem vagy a vereség okait próbálják feltárni, hanem a választói prioritásokat és magatartást. A Pew kutatógárdája szerint az amerikai választók megosztottak és pesszimisták voltak, általában szkeptikusan fogadták még a munkahelyteremtésre vonatkozó kedvező ígéreteket is. A két szavazótábor számára lényeges kérdésekben nagyon eltérőek voltak a prioritások, és mást tartottak komoly, megoldandó kérdésnek. Donald Trump támogatóinak 79 százaléka számára az illegális bevándorlás ügye volt nagyon fontos, míg ezt a Hillary Clintonra szavazóknak mindössze 20 százaléka ítélte lényegesnek. Trump táborában a Pew által megkérdezettek 74 százaléka tartotta nagy gondnak a terrorizmust, Clinton hívei körében ez az arány 42 százalékosra csökkent. A republikánusok számára a munkalehetőségek megteremtése és a bűnözés elleni harc volt igen fontos, míg a demokrata pártiaknak a klímaváltozás jelentette a fő gondot. A Hillary Clintonra szavazók 66 százaléka mondta ez utóbbit „nagyon nagy problémának", míg a Donald Trump mellett voksolóknak csak 14 százaléka vélekedett így. A fegyveres erőszak, továbbá a gazdagok és szegények közötti jövedelmi és életkörülményekben tapasztalható nagy különbségek a demokrata pártiaknak voltak fontosabbak. A rasszizmus, a nőkre nézve hátrányos nemi megkülönböztetés - amelyet újabban szexizmusnak neveznek-szintén a demokratáknál nyomott többet a latban. Clinton szavazóinak 53 százaléka szerint a rasszizmus probléma a mai Egyesült Államokban, s 37 százalékuk ugyanezt mondta a szexizmusról is. A republikánusok viszont a két kérdésről nagyon másként gondolkodtak: 21 százalékuk szerint van aggodalomra okot adó rasszizmus az országban, s mindössze 7 százalékuk szerint érdemes foglalkozni a szexizmussal. A két szavazótábor nemcsak abban tér el egymástól, hogy mit tart fontosnak, hanem abban is, hogyan gondolja megoldani az amerikai lakosság problémáit. Nagy többségük (64 százalékuk) szerint a bevált, kipróbált módszerek alkalmazásával lehet hatékonyan eredményt elérni, Clinton támogatóinak körében azonban ez az arány ennél jóval nagyobb, 84 százalékos volt. Donald Trump szavazói e kérdésben megosztottaknak bizonyultak: 53 százalékuk szerint „új és gyors" megoldásokra van szükség még akkor is, ha ezeknek megvannak a maguk kockázatai, 46 százalékuk viszont szívesebben látna ugyan lassabb, de kipróbált megoldásokat. Általában véve kevés amerikai gondolta úgy, hogy 2008 óta az ország általában fejlődött volna. A megkérdezettek 38 százaléka szerint például a gazdaság állapota javult, 43 százalékuk viszont rosszabbnak tartja most a helyzetet, mint amikor Obama átvette a hatalmat George W. Bushtól. Ami az új kormányzat iránti elvárásokat illeti: a felmérés szerint mindkét tábor pesszimistán tekint a jövőbe. A választás előtti napokban készült felmérés szerint az átláthatóságot, a kormányzati munkát és általában az új elnökkel szemben támasztható erkölcsi elvárásokat illetően mind a Trump-féle, mind a Clinton-féle vezetésben kevéssé bíztak. Trump elnökségét elsősorban a külpolitikában jósolták gyengébbnek, Clintonéról pedig úgy vélték, hogy főként az átláthatóság és a nyitottság hiánya jellemezné majd kormányzását. Tovább emelkedett, szeptember végéig éves szinten mintegy 14,1 százalékkal nőtt Szlovákiában a lakosság fogyasztási hitelállománya, és tovább gyorsult az eladósodás üteme is - jelentették be a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) képviselői pozsonyi sajtótájékoztatójukon kedden, Pozsony. Az NBS adatai szerint Szlovákiában a lakosság fogyasztási hitelekből származó adósságállományának összege 2016 szeptemberének végére elérte a 6 milliárd eurót, a növekedés éves üteme pedig a mért 14,1 százalékkal a második leggyorsabbnak bizonyult az eurózóna tagországai közül. Vladimír Dvorácek, a szlovák központi bank pénzpiaci felügyeletet ellátó részlegének igazgatója a sajtótájékoztatón rámutatott: Szlovákiában évek óta folyamatosan és erősen gyorsuló - évek óta kétszámjegyű - ütemben emelkedik a lakosság fogyasztási hitelekből származó adósságának összege, amit az is mutat, hogy ez az adósságállomány 2008-ban még csak 2 milliárd euró volt. Megjegyezte: figyelmeztető jelenség hogy a háztartások eladósodásának üteme ma már a második leggyorsabbnak számít a régióban és közelíti az eurózóna szintjét. Hozzátette: egy szlovákiai háztartás adósságállományának összege már meghaladja bevételeinek 60 százalékát, holott ez az arány 2006-ban még csak 30 százalék volt. Az eurózóna úgynevezett mag országaiban ez az arány 80 százalék, az eurózóna perifériájának átlaga pedig 100 százalék körüli. „Ez azért is figyelmeztető jelenség mivel az eurózóna tagországainak háztartásaihoz képest a szlovákiai háztartások viszonylag kevés likvid tőkével rendelkeznek, ami miatt sokkal inkább sérülékenyek" - mutatott rá Vladimír Dvorácek. Kifejtette: a lakosság fogyasztási hitelekből származó adósságállományának növekedése az elmúlt években kéz a kézben haladt az átlagos hitelköltség folyamatos csökkenésével - ez jelenleg valamivel meghaladja a 10 százalékot-, illetve a felvett fogyasztási hitelek összegeinek emelkedésével is. Az elmúlt években a 6500 euró feletti fogyasztási hitelek aránya folyamatosan nőtt ugyanakkor az 1500 euró alatti összegűeké, akárcsak a rövid lejáratúaké, csökkent Míg 2010-ben az 1500 eurós összeg alatti fogyasztói hitelek az összes hitel 40 százalékát tették ki, addig ma ez az arány kevesebb mint 20 százalék. Ugyanezen időszakban a 6500 eurót meghaladó összegű fogyasztói hitelek aránya a kezdeti alig több mint 30 százalékról csaknem 50 százalékra emelkedett Ezt a jelenséget egy másik is követte Szlovákiában, mivel az elmúlt 8 évben a fogyasztási hitelek piacán folyamatosan csökkent a nem banki pénzintézetek részesedése a bankok javára. Míg előbbiek 2008-ban még a piac 43 százalékát birtokolták, piaci részesedésük jelenleg már csak 20 százalék. A sajtótájékoztatón szó esett még a fogyasztási hiteleket nyújtó nem banki pénzintézetek fogyasztókkal szembeni visszaélési kísérleteinek csökkenő trendjéről is. Roman Fusek, az NBS fogyasztóvédelmi részlegének vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta: a szigorodó törvényi szabályozásnak köszönhetően csökkent a visszaélési kísérletek száma, ugyanakkor új típusú visszaélési kísérletekkel is találkoztak: a legjellemzőbb az, amikor egyes szolgáltatók „kötelezően választható" szolgáltatás igénybevételéhez kötik a hitel megadását. Őrzi vezető helyét a lengyel parlamenti pártok között egy friss felmérés szerint az egy éve kormányt alakító jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt - adta hírül kedden a lengyel sajtó, Varsó. A CBUS közvélemény-kutató intézet novemberi felmérése szerint a kormánypárt jelenleg 38 százalékos támogatottságnak örvend. A PiS konzervatív kormányát 2015. november 16-án iktatta be Andrzej Duda elnök, miután az előző választási ciklusban ellenzékben politizáló párt az októberi parlamenti választásokon a szavazatok 37,6 százalékával abszolút többséget szerzett. A második legerősebb parlamenti párt, a korábbi kormányzó, jelenleg ellenzéki, jobbközép liberális Polgári Platform (PO) 14 százalékon áll, s ezzel a szintén ellenzéki, liberális Nowoczesna (Modern) mögé szorult, amelyre ma a lengyelek 17 százaléka voksolna. A harmadik legerősebb parlamenti tömörülés, a jobboldali ellenzéket képviselő Kukiz'15 jelenleg 6 százalékos támogatottságnak örvend. Az ötödik parlamenti frakció, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 4 százalékos támogatottságával nem lépné át a választási küszöböt. A küszöb határán egyensúlyoz viszont a tavaly a parlamentből kiesett Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), mely a felmérés szerint 5 százalékos támogatottsággal bír. A szonda eredményét elemezve a CBOS stabilnak értékeli a lengyel belpolitikai színteret, melyen az utóbbi hónapokban a pártok támogatottsága nem változott jelentősen. A CBOS azt is kiemeli, hogy a lengyelek érdeklődnek a politikai élet iránt, a választásokon 67 százalékuk venne részt. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök kedd délelőtt a kormányzás első évét értékelte a szejmben ez alkalomból megrendezett konferencián. Beszédében összefoglalta eddigi reformjait, és ezek folytatását ígérte, kiemelve a családtámogató programot, a gazdaság fejlesztésére irányuló reformokat, valamint a nemzetbiztonság megerősítését. A külpolitikáról szólva újból szorgalmazta az Európai Unió megreformálását, és közölte, hogy kormánya tervezetet készít az unióban szerinte szükséges reformokról. Őrzi vezető helyét a Szydlo-kabinet i Az orosz kormány megdöbbent Hatalmas hullámokat vert orosz kormánykörökben Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter vesztegetési ügye és a vele szembeni példátlan eljárás: Dmitrij Medvegyev kormányfő a korrupciós vádak maradéktalan feltárását követelte az illetékes hatóságoktól - közölte a kabinet sajtószolgálata kedden Moszkvában. Moszkva. Medvegyev ennek érdekében Vlagyimir Putyin elnökkel is egyeztetett - tette hozzá a sajtóosztály. Uljukajevet azután vették őrizetbe, hogy kétmillió dollár (csaknem 600 millió forint) kenőpénzt fogadott el egy vitás gazdasági ügylet lebonyolításáért. A kenőpénz hétfői átadásának a nyomozók is szemtanúi voltak. Médiaértesülések szerint a tárcavezetőt már jó ideje megfigyelték, az Interfax orosz hírügynökség egyik forrása egyenesen a belbiztonságiak és a bűnügyek felderítésében szövetségi szinten eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) közös „kísérletének" nevezte a vesztegetési ügyet. A Nyomozó Bizottság munkáját közvetlenül Putyin felügyeli. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint az elnök a kezdetek óta figyelemmel követi a nyomozás menetét. A vádak szerint Uljukajev feladata a pénzért cserébe az volt hogy engedélyezze az orosz állam Rasnyefty vállalatban birtokolt 50 százalékos tulajdonrészének eladását a többségi állami tulajdonban lévő Rosznyefty kőolajipari óriásvállalatnak A 330 milliárd rubeles (csaknem 1500 milliárd forintos) üzlet lebonyolítására októberben került sor. A Rosznyeftyet Igor Szecsin, Putyin közeli barátja vezeti. Uljukajev, az orosz nemzeti bank volt alelnöke 2013 óta áll a gazdaságfejlesztési minisztérium élén. Azok közé a komoly liberális szakértők közé sorolják akik a válság ellenére képesek lendületben tartani az orosz gazdaságot Többször szólalt fel a gazdaságban egyre növekvő állami befolyás ellen, és a Basnyefty felvásárlását is ellenezte azzal, hogy nem helyes, ha egy állami tulajdonú vállalat részt vesz egy privatizációs ügyletben. Putyin ezzel szemben védelmezte a tranzakciót Azzal érvelt hogy miután a Rosznyeftyben kisebbségi külföldi tulajdonrész van, az ügylet nem egyszerűen pénzeszközök áthelyezése az egyik állami vállalattól a másikhoz. Gazdasági és pénzügyi szakértők felháborodottan fogadták az állami tévében a korrupcióellenes harc újabb diadalaként jellemzett ügyet. Volt, aki tragédiának nevezte Uljukajev őrizetbe vételét. Alekszandr Sohin, a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövetségének elnöke úgy vélte, hogy a politikus ártatlan, és elképzelhető, hogy felültették. A Nyomozó Bizottság közben bejelentette, hogy kenőpénz elfogadása miatt hivatalosan vádat emelt a miniszter ellen. A tárca vezetését Uljukajev helyettese, Alekszej Vegyev vette át A 60 éves Uljukajev letartóztatásáról még kedden, kihallgatása után dönthet a bíróság. Régóta nem volt rá példa, hogy egy hivatalban lévő minisztert őrizetbe vettek Oroszországban. Hatósági közlések szerint a Rosznyefty ellen nem emelnek vádat