Nógrádi Bányász, 1978 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1978-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) ténő megismertetésre, a végrehajtásra való mozgósításra. Év közben rendszeresen visszatértek az ellenőrzésre, a végrehajtás számonkérésére. Eredményes volt az szb és a KISZ mozgósító tevékenysége is. Mindezek eredményeként növekedett a párttagság aktivitása, a dolgozók azonosultak gazdasági célkitűzésekkel. Fellendült a munkaverseny, szép felajánlások születtek. A felsorolt intézkedések és cselekvések azonban nem hozták meg a kívánt eredményeket és ennek okát — az objektív tényezőkön kívül — a gazdasági irányító, szervező és ellenőrző munka hiányosságaiban is keresni kell.Politikai munkánkban ugyanúgy, mint a gazdasági tevékenységünkben vizsgálni kell a hatékonyságot. Nem elég mindent megcsinálni, ha a kitűzött cél nem valósul meg. Ha gond jelentkezik újból és újból vissza kell térni a témára, megtenni a megfelelő intézkedéseket. Addig már Balázs István szorospataki KISZ-titkár volt az első felszólaló. Reálisnak találta az elmúlt évi értékelést és azt, hogy az idei cselekvési program fő feladatként határozta meg, amelyek azokat az elmúlt évben éppen gondot okoztak. A gépek kihasználásának a fontosságát hangsúlyozta. Elsősorban a feltáró, előkészítő vágathajtásban kell még nagyobb eredményeket elérni, hiszen ez szolgálja a jövőt. Az idei feladatok , mint mondotta, a tavalyinál még nagyobbak. Megvalósításuk minden területén sokkal szervezettebb munkát igényel. Ugyanakkor a feladatok megoldásához segítséget is kért. Az elavult csillepark pótlását, valamint a szivattyúellátás javítását. Földi Sándor, a vállalat KISZ-bizottságának titkára, a KISZ-szervezetek munkájáról számolt be. A KISZ különböző, termelést segítő akcióiról, a felajánlásokról szólva megállapította, hogy néhány KISZ-szervezetnél nem összpontosítottak megfelelően ezekre a feladatokra. A fiatalok fogadásában,, a termelés segítségében, az Alkotó Ifjúság pályázatiján csakúgy, mint a Radar- és az FMKT mozgalomban is előfordultak hibák területenként, bár összességében igen szép eredmények születtek. Az idei felajánlások szervezésénél a hatékonyság fokozását jelölték meg legfontosabb feladatként a fiatalok számára. Szólt arról is a KISZ-bizottság titkára, hogy a vas- és színesfémgyűjtésben kiváló eredmények születtek. Ezeket az idén szeretnék tartósítani. Előbbre léptünk a Radar-mozgalomban is, hogy a fiatalok bátrabban tárják fel az észlelt hibákat, hiányosságokat, eljutottunk, hogy felismerjük, beszéljünk a hiányosságokról, de az ezt követő intézkedések hatékonysága elmaradt. Hozzájárult a kialakult helyzethez az is, ha nem is tudatosan, hogy a korábbi év sikerei, a Kiváló vállalat cím elnyerése elaltatott valamennyiünket. A jelentkező problémáknál hiszékenyek voltunk — majd akkor megindulunk és pótoljuk a lemaradást —, ami nem következett be. Nem gondoltuk át, hogy a két-három hét alatt összeszedett 1013 ezer tonnás lemaradást csak hónapok munkájával lehet behozni. Hiszékenyek voltunk, bizalomként könyveltük el az ígérgetést. Novemberben még a teljes lemaradás behozatalával küzdöttünk. Decemberben még elhittük, hogy meglesz a plusz ötezer tonna. Végeredményben az utolsó napokra szorítkozó 240 tonna körüli túlteljesítést tudtunk biztosítani. Úgy gondolom, hogy a bizalom kölcsönös fenntartása mellett a jövőben nagyon következetes, naprakész számonkérést kell munkánkban Farrkas József, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára többek között arról szólt, hogy az éves terv elfogadása után elsőrendű feladat a végrehajtás megszervezése. A szakszervezet éppen kiemelt feladatként kezeli ezért szocialista munkaverseny jaavítását. Ennek érdekében kitartó, személyre szóló felvilágosító munkára van szükség Fontos, hogy minden lényeges kérdésbe bevonjuk a vállalat valamennyi szervezeti egységét, azokat, akiknek a megvalósulás lyes érdekük kell, hogy szemelegyen. Fontos, hogy a tervek és előkészítés időszakában is megfelelően érvényesüljön a pártellenőrzés. Ezután szólt arról is, hogy a beruházásoknál is fontos az anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszer színvonalának növelése. Ugyanez vonatkozik a munkaerő-gazdálkodásra, a bér és jövedelem alakulására is. A munka- és üzemszervezésen keresztül az üzemi demokrácia további erősítése is fontos a tervfeladatok megvalósítása érdekében. Sándor Gáspár tiribesi aknavezető felszólalásában azokról a gondokról beszélt, amelyek miatt aknaüzemük elmaradt, önkritikusan állapította meg, hogy bizony Timbesen nem csak objektív okok voltak, hanem a hozzáállásban is volt hiba. Ebből le kell szűrni a tanulságokat. Az idén 10 ezer tonnával növekedett a tervük és ennek a feladatnak meg akar felelni a kollektívánk. Kovács Miklós, a Kistorenyed Építési Üzem pártbizottságának titkára egyetértését fejezte ki az írásos és a szóbeli vitaindítóval. Indokoltnak tartotta a kritikus hangvételt, mivel célkitűzéseinket nem sikerült teljes mértékben elérni. Igen fontos a jövőre vonatkoztatva a nagyobb előrelátás. Fontos, hogy az alaptevékenységre, a széntermelésre a jövőben még nagyobb gondot fordítsunk, annak ellenére, hogy a kiegészítő tevékenység volumene is növekedett. Zsuffa Miklós igazgató felszólalásában emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, amikor már sejtettük, hogy a Kiváló vállalat címre sikeresen pályázhatunk, úgy fogalmaztunk, hogy az 1977-es év csak jobb lehet. Annak ellenére, hogy az eredménytervet, árbevételi tervet teljesítettük, az 1977- es év kicsúszott a kezünkből. Másképp kell tehát feldolgozni az elmúlt év tapasztalatáit, ha nem akarjuk, hogy megismétlődjön ez a helyzet. Év elején ígértük felettes párt- és állami szerveinknek, hogy hozzuk a felajánlott tornát, tervet maradéktalanul. Az utolsó pillanatig így volt ez, bár csak nagy erőfeszítésekkel sikerült a tervet hozni. Az előző években kialakítottuk a DH-fórumrendszert. A vezetői testületi rendszerét — vagy 30 ülések ilyen fórumot — amely lehetőséget ad, hogy széles körű demokratizmussal keressük azokat az eszközöket, tárjuk fel a hibákat, amellyel eredményes meghonosítani — mondta Godó György elvtárs, majd így folytatta: — Munkánk egészét áttekintve általában eleget tettünk feladatainknak. Előrehaladást értünk el a korábbi évekhez viszonyítva néhány területen, ugyanakkor súlyos, aggasztó gondjaink vannak. Mindezek ellenére optimisták lehetünk. Párttagságunk hangulata jó a feladataink végrehajtását illetően. Üzemeink dolgozói ismerik konkrét célkitűzéseinket szocialista brigádjaink, dolgozóink készek végrehajtani a megnövekedett 1978. évi feladatokat. A végrehajtó bizottság meggyőződése, hogy a feltárt hibák kiküszöbölése mellett az elért eredmények folytatásával, megszilárdításával képesek leszünk az 1978-as tervek teljesítésére. Ez nem lesz könnyű, mert be kell hoznunk a lemaradásunkat, sőt máris jelentkezik igény a népgazdaság részéről. Mintegy 10 ezer tonna terven felüli széntermelést várnak tőlünk — mondta befejezésül Godó György elvtárs. sem dolgozhatunk. Szépek a jegyzőkönyvek, az ügyrendek, amelyekért dicséretet is kaptunk, a gazdálkodás mégsem eredményes. A jegyzőkönyvek elkészítése után minden marad a régiben. Eljött az ideje, hogy számon kérjék a végrehajtást. Azt, hogy az osztályvezetők, üzemvezetők, akik a végrehajtásért felelősek voltak, hogyan végezték el a feladataikat. Ez kiélezte a helyzetet. Persze erre szükség is van. Kérek minden vezetőt, aki úgy érzi, hogy sokat dolgozik, hogy ha a munka közben előforduló hibáit észrevesszük, ne sértődjön meg — mondotta Zsuffa elvtárs. Kritikusan szólt a most megkezdődött versenyszervezésről is. Szorospatakon dicséretes a vezetők hozzáállása. Ugyanakkor bírálta, hogy egyes területeken túlságosan a biztonságra törekednek és csak a tervre tesznek felajánlást. Néhány éve azért kaptunk gépeket, mert teljes bizalom volt a tröszti vezetés részéről, hogy azokat megfelelően használjuk. Rossz a gépkihasználás. Kidolgoztuk a tmk-munkatervet és nincs végrehajtva. Ezt az illetékesek nem veszik elég komolyan, pedig enélkül nem lehet eredményt elérni. Az ez évi terv 10 százalékos feszítést tartalmaz. Ez a terv megegyezik az ötéves tervben meghatározottal. Az ötéves tervünk időarányos részét teljesíteni kell — mondotta Zsuffa elvtárs, majd arról is, szólt a létszámgazdálkodással kapcsolatban, hogy nincs korlátozás, a fiatalok felvételénél, hogy minél több fiatal fontos, jelentkezzen a bányászatba. Nagy Oszkár, a beruházási osztály vezetője, a vállalat beruházási helyzetéről, a jövőre vonatkozó lehetőségekről beszélt. Szólt arról is, hogy a gépek rése esetenként üzembe helyekedik. Több beruházás lassúságát bírálta. Ilyen a ménkesi rekonstrukció is, ahol a kivitelezés lassú, az aknaüzem érdeke megkívánná e munkálatok jeslentős gyorsítását. Ozsvárt Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára elöljáróban az országos eredményekről és a Központi Bizottság ezzel kapcsolatos határozatáról szólt. Megállapította, hogy a megye ipari fejlődése is jelentősen meggyorsult, és nagymértékben megváltozott az ipar szerkezete. A járás területén, mintegy 10 százalékkal növekedett az ipar és a mezőgazdaság termelése az elmúlt évben. Mint mondotta a szénbányáknál , sincs ok a pesszimista hangulatra. Sokat kapott a szénbánya vállalat az elmúlt években, de a jövőben méginkább a célirányos fejlesztésre kell törekedni. A termelés ütemességének a biztosítására figyelmeztetett, mert mint mondotta igen jelentős ezen a téren a hullámzás. Arra is figyelmeztetett, hogy a feltárási, elővárási tervet már a harmadik évben nem teljesítette a vállalat, holott ez jelentené a jövő mondotta perspektíváját. Mint ilyen gépesítéssel már nem lehet a régi termelési szinten dolgozni. A béreknek mindinkább a teljesítményekkel arányosan kell növekedni. A szénen kívüli tevékenységben pedig a szelektív fejlesztés a fő cél. Kritikusan kell tehát vizsgálni a múlt évet, de a fő figyelmet az idei feladatok megoldására fordítani. Pronza Tibor, a vállalati szervezési osztály vezetője felszólalásában az üzem- és munkaszervezés fontosságáról, a jobb üzemi légkör kialakításának szükségességéről beszélt. A szocialista munkaversenyről szólva megemlítette, hogy a vezetők legfontosabb feladata, hogy a brigádok vállalásához mindenkor biztosítsák a szükséges feltételeket. A DH-munkarendszer is akkor vállhat még hatékonyabbá, ha a dolgozókat szélesebb körben bevonják a munkába. Részletesen is beszámolt ezután a tervezési, szervezési elképzelésekről. A vitát Godó elvtárs foglalta össze, majd a pártbizottság a jelentést elfogadta, és az 1978. évi cselekvési programot határozattá emelte. papírbizottsági ülés A feladatok megoldását segítő vita Balázs István Farkas József Zsuffa Miklós Nagy u>sziu»r > Ozsvári Ferenc, a járási pártbizottság első titkára Több fontos kérdésről tárgyaltak A tiszt és a bizalmi küldöttek tanácskozása Új fórummal gazdagodott a Nógrádi Szénbányáknál az üzemi és szakszervezeti demokrácia. December végén került sor első ízben vállalatunknál a szakszervezeti tanács és a bizalmi küldöttek együttes testületi ülésére Az új fórum létrehozásának a célja a vállalati hatáskörbe tartozó, a gazdálkodás és a kollektíva érdekeit érintő fontosabb döntések, elhatározások előkészítésében dolgozók széles körű részvétele. A vállalati ügyrend is rögzíti, hogy a szakszervezet a gazdasági vezetőkkel együttesen gondoskodik a fórum üléseinek jó előkészítéséről, az üzemi demokrácia gyakorlásának feltételeiről és arról, hogy a dolgozók felkészülten vegyenek részt a vállalati döntések, állásfoglalások kialakításában, a végrehajtásban és ellenőrzésben. Ez a testület a vállalati szakszervezeti mozgalom fontos vezető, irányító szervetek testülete A bizalmi küldötvállalatunknál 95 fővel működik. Ebben a vállalati szakszervezeti tanács tagjai, az aknák főbizalmijai és azok helyettesei, a műhely- és osztálybizottság titkárai és minden testületből egyegy bizalmi vesz részt, összehívásuk általában terv szerint, a szükségleteknek megfelelően történik, megbízatása egy-egy Tagjainak választási ciklusra szól. A legfontosabb szakszervezeti kérdésekben a szervezett dolgozók és a népgazdasági érdekek felelősségteljes képviseletét látják el. Milyen jogköre van a vszt és a szakszervezeti bizalmiak testületének ? ■— Állást foglal az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveiben és arányaiban, a részesedési, a jóléti és kulturális alap felosztásában, a vállalati szociális terv végrehajtásáról szóló évenkénti beszámolók elfogadásában. Véleményezi a középtávú és éves vállalati tervek és ehhez kapcsolódóan a vállalati gazdasági vezetők, az igazgató és igazgatóhelyettesek éves tevékenységét. Dönt a kollektív szerződés megkötéséről és annak végrehajtásáról szóló évenkénti beszámoló elfogadásáról, illetve a módosítások szükségességéről, a vállalati szociális terv kialakításáról. Ugyancsak dönt a vállalati szociális, kulturális, sport-, segélyezési és üdülési alap felhasználásáról, a vállalat gazdasági vezetése véleményének előzetes kikérése mellett. A testület munkájában egyébként — a már említetteken kívül — még részt vesznek gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb szervek vezetői, képviselői. A vállalati ügyrend egyébként arról is gondoskodik, a hogy üzemi szinten az szb és bizalmiak testületének együttes ülése, a már említett elvek szerint az üzemi céloknak, érdekeknek megfelelően működjön a jövőben. A vszt és a bizalmi küldöttek közös tanácskozásán legutóbb a vállalati ügyrend módosítását vitatták meg, valamint a vállalat 1978. évi tervét véleményezték Zsuffa Miklós igazgató előterjesztésében, majd megtárgyalták és elfogadták Farkas József vszb-titkár előterjestésében a vszb működési szabályzatának módosítását. Ugyancsak az ülés napirendjén szerepelt az üzereti szakszervezeti szervek elmúlt évi munkájáról szóló beszámolók ütemterve, az 1978. évi munkarend. Az 1978. évre szóló bérpolitikai intézkedési tervet is megtárgyalták, illetve a testület elfogadta. Tovább fejlesztjük a DH-munkarendszert A DH-munkarendszer beindításától, 1976. január 1- től biztató kezdeti eredményeket értünk el. Ma már minden üzemünkben DH- bizottság működik. A DH-munkarendszer továbbfejlesztése érdekében az 1978-as évben legfontosabb feladatunk a társadalmasítás, a dolgozók széles körű bevonása a munkába. Ennek érdekében elkészítettük a DH információs rendszert, melynek a társadalmasítás mellett másik lényeges feladata a hibafeltárás, a veszteségfeltárás. A DH-munkarendszert közvetlen, aktív munkát végző fizikai dolgozók nélkül nem lehet elképzelni. Minden üzemünkben tájékoztatni kell dolgozóinkat a DH-munkarendszer lényegéről és fokozatosan meg kell teremteni részvételüket a munkában. Éves terveink maradéktalan teljesítése érdekében éppen a munkarendszer felel meg elképzeléseinek, hiszen célja a hatékonyabb, gazdaságosabb, jobb minőségű munkavégzés. Január hónapban minden üzemünknél DH-gyűjtőládát (postaládát) fogunk elhelyezni, ahová dolgozóink nap mint nap bedobhatják észrevételüket tartalmazó jegyzékeiket. Ezeket a feljegyzéseket minden nap a DH-bizottság által megbízott személy összegyűjti és a sürgősségnek megfelelően az illetékeseknek kiadja elintézés céljából. A következő, DH-bizottsági ülésen erről jelentést tesz és a végrehajtásról a felvett személyt értesíti. Bízunk benne, hogy dolgozóink aktivitása módot nyújt majd arra, hogy a munkahelyeken felvetett hibákat minél előbb megszüntethessük. Ezzel az információs szer bevezetésével előre rendlépünk az üzemi demokrácia fejlesztésében is, hiszen DH- munkarendszerünk az üzemi demokratikus fórumaink szerves" része. Prouza Tibor, Váll. DH-bizottság titkára Ez is takarékossá? Bódis István rokkant vájár a visszarabalt TH csavarok és kengyelek összeszedését végzi a szorospataki bányában. Munkaidejében műszakosok 30—40 darab használt TH- csavart felújít, újrametszéssel. A régi használt anyag végső soron, újat helyettesít, segíti a tartalékalkatrész-ellátást.