Az Érem, 2012 (68. évfolyam)
2012 / 1. szám - Soltész Ferenc Gábor: Ki és mikor verette a CNH I. 108. (H 110., ÉH 107.) sz. Árpád-házi néma dénárt?
szokásról Aba Sámuel, Salamon, Kálmán, II. Géza, III. István királyok idejéből ismertek korabeli tudósítások. Az „ünnepi koronázás” a 12. század második felében megszűnt, hazai szertartásáról és szabályairól nem maradt fent írás. Az ünnep kiemelkedő volta a hétköznapi életben is maradandó nyomokat hagyott, több országban évkezdő nappá lett [2], pl. olasz földön március 25. (stilus Annuntiationis v. incarnationis); Franciaországban az év húsvéttól húsvétig tartott (stilus pasqualis v. gallic(an us); a Magyar Királyságban húsvétkor történt a forgalmi pénzek cseréje. A pénzcsere vagy pénzújítás (renovatio monetae) nem más, mint a forgalomban lévő pénzek periódusonkénti kényszerbeváltása. Az uralkodók, amikor már kincstáruk kiadásainak biztosítására nem elégedtek meg a pénzrontással, elrendelték a kényszerbeváltást, amely olyan átváltási kulccsal történt, ami jelentős bevételt hozott a kincstárnak. Az első királyunk, aki ezzel az eszközzel élt, valószínűleg Salamon volt. A pénzújítás problematikájával foglalkozók feltételezése szerint Salamon, Szent László, Kálmán és II. István kétévenként, míg II. Béla király óta az uralkodók évente verettek új pénzt. A húsvét és a pénzcsere kapcsolatát Hóman Bálint így írta le: „Az új pénz ideje (tempus novae monetae) évenként hat hétig tartott, márczius 15-től (vagy virágvasárnapjától) Szent Györgyig.” [3] Ebbe a hat hétbe mindenképpen beleesik a húsvét ünnepe. A szokásjogon alapuló aktus törvényként az Aranybullában került rögzítésre (1222. évi XXIII. törvénycikk). Hóman Bálint azonban nem ír az időpont kialakulásának okairól, emiatt csak egy tényközléssel szembesülünk a megértés helyett. A valós okokat az állami és gazdasági évkezdet húsvéthoz kapcsolódásában látom. Kumorovitz L. Bernátnak az „állami évkezdés”-ről szóló meghatározására egy Buda közigazgatási központtá válásának kezdeteiről írt tanulmányában [4] találtam rá: „Az ünnepi curia megtartásának időpontja nálunk a XI. és XII. században húsvét, az ünnep előkészítő ideje pedig a Quadragesima, [5] mely a politikai és országkormányzati tevékenység évszakaként is tükröződik forrásainkban.” [6] A gazdasági évkezdést a mezőgazdasági munkák tavaszi kezdete adta, amit néhány jeles nap is bizonyít: a jószágok első kihajtása (Szent Györgynap), búzaszentelés (Szent Márk-nap). Miért került fel Szent Márk neve egy Árpád-házi dénárra? A 12. századi ún. aprópénzek kronológiájának meghatározása kapcsán Hóman Bálint a következőket írta: „A köriratnélküli érmek chronológia osztályozásánál - a typológiai sajátosságok figyelembevételével - csakis a leletek összetételéből és a fennmaradt példányok metrológiai vizsgálatából együttesen levont következtetések vezethetnek kielégítő eredményre.” [7] A numizmatikai irodalmat olvasva az Árpád-házi pénzek kronológiájának meghatározására jórészt az előzőekben felsorolt eszközöket használták. Jelen dénár súlya alapján illeszkedik III. Béla pénzei közé [8], éremképe alapján III. Béla, Imre vagy II. András pénze is lehet. [9] A statisztikus elemzések mellett felmerülhet-e más vizsgálati szempont a besoroláshoz, pl. miért került fel Szent Márk neve egy Árpád-házi pénz egyik oldalára? Néhány felvetés a lehetségesek közül: 1. Evangélista voltáért? Nem hiszem, mert akkor kellene lenni Máté, Lukács vagy János evangélista nevével vert dénároknak is. 2. Velence kapcsán? Kálmán király uralkodása óta Dalmácia birtoklása miatt folyamatos az összeütközés a két állam között. Az ellenség védőszentjének neve miért kerülne fel magyar pénzre? 3. A húsvéthoz kapcsolódás miatt? Igen, vértanúsága emléknapja április 25-ike, ami a lehetséges legkésőbbi húsvétvasárnap. Az Érem • LXVIII. évfolyam, 2012/1. szám 2