Numizmatikai Közlöny, 1926 (25. évfolyam)

3. Zimmermann Lajos dr.: 1901–1926. A 25 éves Magyar Numizmatikai Társulat

— 3 - ■N o o o > toooooo o°° 0°o oooOOOCXSÉ J °«0 Oo° 1901^1926 „oco o°­^^f*nooo° °ort _o° °Oo^g)0O0 A 25 éves Magyar Numizmatikai Társulat. Az 1901. évi május hó 14-én megalakult Magyar Numizmatikai Társulat az 1926. évi május hó 13-án ünnepelte működésének huszonötödik évét. A társulat ezen negyedszáza­dos működéséről kívánunk az alábbiakban beszámolni. Egy negyed évszázad tekintélyes időszak még egy nemzet történetében is, annál nagyobb egy társulat életében. Ha egy társulat élete útján elérte ezt a mérföldkövet, nyu­godtan mondhatják azok, akik azt létesítették, hogy nem hiábavaló munkát végeztek. Ezzel az elégtétellel állunk meg mi is társulatunk életének útján ennél az első XXV-ös jelzésű mérföldkőnél és ünnepeljük azt a sikert, amelyet huszonötéves munkánkkal elértünk, de joggal ünnepeljük azokat is, akiknek lelkes munkája és fáradozása hozta létre ezt a szép eredményt. Ha végignézünk a társulatnak alább vázolt történetén, egész sorát látjuk az önzetlen emberek eredményes munkájának. Társulatunk barátait csak az a gondolat vezette: szolgál­ni a tudományt s ezzel a magyar haza nagyságát. S éppen ez az eszmebeli közösség volt az erő, amely jó és rossz napokon, a legnagyobb egyetértésben nyilvánuló közös munkára serkentette társulatunk tagjait. Az eredmény pedig előttünk áll: a huszonötéves Magyar Numizmatikai Társulat. A társulatnak 25 évvel ezelőtt történt megalapítása azon szükségérzetből fakadt, hogy egy közös kapocs létesüljön a numizmatikának elszórtan működő kedvelői és művelői között. az alapítók a társulatnak elsősorban azon hivatást szántak, hogy közös működésre össze­hozzák mindazokat, kik egyrészről éremgyűjtéssel, márészről pedig a numizmatikával tudo­mányosan foglalkoznak. Midőn pedig a társulat megkezdte működését, kitűnt, hogy nem­csak az egyesek érdekének volt hivatva szolgálni, hanem annak létesítése közérdek is volt. A társulat alapítása előtt hazánkban a numizmatikát egymástól jóformán teljesen különállóan művelték, egyrészről a Magyar Nemzeti Múzeumnak s még néhány vidéki ne­vesebb gyűjteménynek tisztviselői, kiknek egy része a gyűjtemények fejlesztése és rende­zése mellett tudományosan is foglalkozott a numizmatikával, másrészről pedig a gyűjtőknek elég tekintélyes száma, akik előtt viszont a múzeumoknak részben tudományosan feldol­gozott éremanyaga a dolog természetéből folyólag alig volt hozzáférhető. De az éremgyűj­tők egymás között sem érintkeztek, mert nem volt meg a kapocs, amely őket összehozza és összetartsa. Más országokban, fejlettebb viszonyok között, rendszerint az éremkereskedők üzletei létesítették az első összeköttetéseket a gyűjtők között. Nálunk még erre is alig volt alkalom, mert ezidőben ezen téren csak egy komolyabb kereskedő, Fejér József működött s a gyűjtőknek érintkezése nála is kezdetleges volt. Mégis a társulat megalapításánál neki is szerepe jutott. Az 1901. év tavaszán a fent említett éremkereskedő helyiségeben vetődött fel először Nuber Károly, az ismert névvel bíró szakértő és Zimmermann Lajos, jelen sorok írója között egy olyan társulat eszméje, amely elsősorban arra lesz hivatva, hogy a hazai éremgyűjtőket tömörítse s elhatározták, hogy megkísérlik egy társulat létesítését, amely ezen hiányt hivatva lesz megszüntetni. Az eszmét nyomban követte a tett, amennyiben érem­­gyűjtő-ismerőseiket egy 1901. évi május hó 7-én tartandó előértekezletre hívták meg, mely meghívás folytán aznap délután a Rákóczi-úton levő „Balaton“-kávéházban egy öttagú, névszerint Nuber Károly, dr. Pákozdi Károly, Szemlér Mihály, Sziklay Jenő és Zimmermann Lajosból álló társaság gyűlt össze és élénk eszmecsere után elhatározta, hogy a felvetett esz­mét ez egyszer nem hagyja elaludni s le fogja küzdeni azt a közönyt, amely eddig minden e téren mutatkozó törekvést megfojtott. Elhatározták, hogy egy rövid tájékoztató felhívást küldenek szét s némileg ellátják a napisajtót is a társulat alakításának hírével. Össze­köttetésbe lépnek a magyarországi numizmatikai tudomány központjával, a Magyar Nem­zeti Múzeummal és protektort keresnek, ki ügybuzgóságán és tudásán kívül nevével és összeköttetéseivel fogja előresegíteni ezen eszmét. A Magyar Nemzeti Múzeum dr. Réthy László és Gohl Ödön személyében csatlakozott ezen eszméhez, protektorunk pedig dr. Szivák Imre országgyűlési képviselő lett.r 0oov °x ° °ooA o Oo ° n° O0°

Next