Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1984 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1984-06-01 / 3. szám
Kitüntetések és félmilliós jutalom a legjobbaknak A kiváló munka elismerése A májusi ünnep évről évre a kiváló munka elismerése a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál. Az elmúlt év munkasikerei nyomán miniszteri elismerő oklevelet vehetett át Jéna Pál igazgató, és munkájuk arányában félmillió forintot kitevő jutalmat mindazok a dolgozók, akik az eredményeket megvalósították. 36 százalékkal sikerült megnövelni a vállalati exportot, ezen belül megduplázni a tőkés piacokra irányuló kivitelt. A jobb gazdálkodás, a hatékonyabb munka a két év előttihez viszonyítva 29 millióval több nyereséget hozott. Megérdemelt hát a jó munka jutalma. Egyéni és kollektíva-sikerek A VÁLLALAT kiváló üzeme címet és az ezzel járó oklevelet a Debreceni Beváltó és Fermentáló Üzem kollektívája nyerte el. Második helyezést a Nyíregyházi Dohánybeváltó Üzem kollektívája ért el. A Nyíregyházi Fermentáló Üzem harmadik lett. KIVÁLÓ munkáért miniszteri kitüntetést kapott Szabó Zoltán, a vállalati központ bérelszámolási osztályvezetője, Kiss Vendelné, a Nyíregyházi Fermentáló üzem fizikai csoportvezetője, Veress László, a műszaki osztály főművezetője és Bittner Imre, a debreceni üzem főművezetője. KIVÁLÓ DOLGOZÓ kitüntetést kapott Balázs Sándor, a létavértesi tárolótelep vezetője, Lakatos József, a debreceni üzem targoncavezetője, Balabán Józsefné, a nyírbátori üzem munkása, Bittner János, a vásárosnaményi üzem vezetője, Nagy Ferencné, a nagykállói üzem pénztárosa, Tátrai László, a nyíregyházi dohánybeváltó üzem főfelügyelője, Kiss Jánosné, a számviteli osztály gyors- és gépírója, Belme László, a szervezési osztály főelőadója, Laza Judit, a minőségellenőrzési osztály technikusa, Bodó László termeltetési osztályvezető, Bíró Károlyné és Eördögh Sándor, a nyíregyházi fermentáló üzem dolgozói, valamint Nádasdi Mihály, a műszaki osztály targoncaszerelője. A VÁLLALAT kiváló brigádja kitüntető címet szerezte meg a debreceni Béke, a nyírbátori Vörös Csillag, a nyíregyházi fermentáló üzem II. Rákóczi Ferenc és a vállalati központ Váci Mihály Szocialista Brigádja. ARANY BRIGÁDÉREM kitüntetést kapott a nyíregyházi fermentáló üzem Május 1., November 7., Bláthy Ottó, Zrínyi Ilona és Zója brigádja, a debreceni beváltó és fermentáló üzem Május 1., Tyereskova, Korányi Frigyes, TMK, Március 8., Bajcsy- Zsilinszky Endre, Március 21. és Úttörő brigádja, a nyíregyházi beváltó üzemben az Oprendek Sándor brigád, a nagykállói beváltó üzemben a Dózsa és a 100 éves a dohányipar nevű brigád, a vásárosnaményi üzemben a Clara Zetkin brigád, a vállalati központban a József Attila, a Széchenyi István, a Fáklya, a Sipkay Barna és a Barátság brigád, valamennyien szocialista brigádok. EZÜST BRIGÁDÉREM elismerésben a következő szocialista brigádok részesültek: a nyíregyházi fermentáló üzem Gábor Áron és Munkácsy, a nyíregyházi beváltó üzem Kinizsi és Virginia, a kisvárdai üzem Petőfi és Kossuth, a nagykállói üzem Szamuely, a nyírbátori üzem Petőfi, valamint a vállalati központ II. Rákóczi Ferenc és Szamuely brigádja. BRONZ BRIGÁDÉREM kitüntetést kapott a nyíregyházi fermentáló üzemben az Április 4. és a Március 8., a debreceni üzemben az Irinyi János, a nyírbátori üzemben a Vörös Zászló, a nagykállói üzemben az Ifjúság, a vásárosnaményi üzemben a Tyereskova, a rakamazi üzemben az Ady Endre, a vállalati központban a Béke, a Zrínyi Miklós és az Ikarus szocialista brigád. SZOCIALISTA CÍM és oklevél elismerést kapott a nyírbátori üzem Május 1. és Ifjúság, valamint a vállalati központ Soltész Mihály brigádja. Az új tűzjelző berendezés kivitelezésében végzett kiemelkedő munkájukért Varga Gyula művezető, míg a megelőző tűzvédelmi tevékenységért Kovács László, Seress Gusztáv és Szilágyi István részesült pénzjutalomban. A vállalat 1983. évi eredményeinek elérésében kifejtett kiemelkedő munka elismeréseként 125 dolgozó kapott pénzjutalmat. (Sávelné.) Veress László és Bittner Imre főművezetők miniszteri kitüntetést a MÉM képviselőjétől. A nyíregyházi fermentáló üzem II. Rákóczi Ferenc és a nyírbátori beváltó Vörös Csillag brigádjainak képviselői a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést veszik át Jóna Pál igazgatótól. (Fotók: Tolnai J.) átveszik a Kiváló Munkáért Start előtt a kisüzemi dohányszárítók A kül- és belföldi piaci lehetőségek a mesterséges szárítású dohányok értékesítésének kedveznek, ezért a természetes szárítású dohányok termesztési területe csökken. A mesterséges szárítású Virginia típusú dohányok értékesítésénél kiemelt feladat az export árualap növelése. Jelenleg elsősorban a nagyüzemekben van lehetőség a Virginia dohányok korszerű technológiával történő termesztésére, mivel ott adottak a termesztés feltételei (pl. mesterséges szárító). A vállalati terv szerint nagyobb ütemben szeretnénk javítani a minőséget adóvállalatunk patronálásával 3 féle kis szárító kerül ki az egyéni termelőkhöz, illetve a nagyüzemekbe. Legnagyobb darabszámban a KD—25 jelű dohányszárító készül, amelyet a TSZKER Országos Központja forgalmaz. A TSZKER által közölt adatok és a mi nyilvántartásunk alapján 53 darab ilyen típusú szárító kerül az egyéni termelőkhöz, 9 darabot nagyüzem vásárol meg, 15 darabot pedig vállalatunk helyez ki azokba a gazdaságokba, akik vállalják a háztáji dohánytermelés integrálását. Az 1983. végén elvégzett igényfelmérés ennél jelentősen nagyobb volt, de sok egyéni termelő építési engedély hiányában kénytelen volt lemondani vásárlási szándékáról. A TSZKER vállalatunk bevonásával 1984. tavaszán elvégezte a prototípuson a tapasztalatok alapján szükségessé vált műszaki átalakításokat. A dohányszárító vasbeton épülethánytermelő gazdaságokban. De a nagyüzemi termesztésben rejlő tartalékok mellett a minőség fokozottabb javítása céljából célszerű bevonni a Virginia dohány termesztésébe a háztáji gazdaságokat is, a nagyüzem integrálásával. Az export fokozása érdekében vállalatunk jelentős anyagi eszközökkel járult hozzá a kisebb kapacitású kistermelői dohányszárítók kifejlesztéséhez és azok elterjesztéséhez. A fejlesztési munkáról már egy korábbi cikkben beszámoltunk, így most a terjesztésről, a sorozatgyártásról és a telepítés jelenlegi állásáról szeretnénk írni, szerkezetét a BVM gyártja. A gépészeti berendezések egy részének (kazán, tűsorkeret tartószerkezete, légzsalurendszer) gyártására a máriapócsi Rákóczi Tsz lakatosüzeme vállalkozott, az egységek már szerelésre készen állnak. A tűsorkereteket a nyírpazonyi Zöldmező Tsz készíti, már ők is elkezdték a sorozatgyártást. A kereskedelmi egységeket a TSZKER szerzi be és szállítja le a helyszínre. Bár még sok a tennivaló és már nincs olyan messze a dohányszárítás kezdete, minden remény megvan arra, hogy a 77 db dohányszárító időben rendelkezésre áll. A helyszíni szerelési munkákat és az üzembe helyezést a Nyírségi Dohánytermelési Rendszer (Kisléta) szakemberei végzik. A megrendelők nagy része már elkészítette a szárító telepítéséhez szükséges betonalapot és a TSZKER leszállította a betongarázsokból kialakított építményt és a perforált padozatot. Szárítók a kistermelőknél A DOKUTI melegvizes szárítója A Dohánykutató Intézetben kifejlesztett KDSZ—1,5 típusú kistermelői szárítóból 1984-ben 30 darabos nullszéria készül, melyből 14 darabot vállalatunk finanszíroz. Míg az előző szárító olajtüzelésű, ez a típus melegvizes rendszerű, széntüzelésű kazánnal rendelkezik. A dohányszárítók nagy része termelőszövetkezetekbe kerül üzemi próbára, azokba a gazdaságokba, ahol a jelenlegi szárítókapacitás kicsi, 2 darabot viszont egyéni termelők üzemeltetnek, így lehetőség nyílik a kisüzemi körülmények közötti tesztelésre is. A KDSZ—1,5-ös dohányszárítókat a debreceni MOMÁL Ipari Szövetkezet gyártja és egyben össze is szereli a helyszínen. A szárító felállításához szükséges betonalap a legtöbb helyen elkészült, így június elején megkezdték a telepítést és az üzembe helyezést. Technológiaismeret A kistermelői dohányszárítók sikeres telepítése és üzemeltetése érdekében felkértük és megbíztuk a dohánybeváltó üzemek szakembereit, hogy nyújtsanak segítséget a helyszíni ellenőrzések és szaktanácsadások során az export minőségű dohány termesztésére vállalkozó kistermelők gondjainak megoldásában. A nem kis horderejű feladat eredményessége céljából a körzeti felügyelők és főfelügyelők Vizsgálati célból vállalatunk vásárol egy „Virginia” típusú kisszámlát a NOVOTRADE cégen keresztül. Ez a berendezés hasonló nagyságú, mint az előző kettő, széntüzelésű melegvizes kazánnal rendelkezik. A dohányszárítót a nyíregyházi Béke Tsz-be helyezzük ki, ahol a KD—25 típusú berendezéssel párhuzamosan üzemel. Felkértük a MÉM Műszaki Intézetét, hogy végezze el a három típus részletes összehasonlító vizsgálatát, amely alapot nyújthat a jövőre vonatkozó döntésekhez. Meg kell említenünk, hogy 1984- ben a prügyi Tiszamente Tsz is kifejlesztett egy kisüzemi dohányszárítót, melyből néhány darabot előállítanak és bérleti szerződéssel hasznosítják a dohánytermelők körében. Ezt a dohányszárító típust ebben az évben vállalatunk nem vonja be a vizsgálati körbe. tanfolyamon részére tanfolyamot szerveztünk a NYIDOR központjában, ahol a prototípus tanulmányozásán túl a korszerű szárítástechnológiával is foglalkoztunk. A dohányszárítót megvásárló termelőket is tanfolyam keretében készítjük fel a berendezés üzemeltetésére. Dr. Kerekes Benedek, termelésfeljesztési osztály Évtizedek milliói Szürke hivatalnoknak gondolná a bérelszámolót az, aki kevéssé ismeri a vállalatok irodáinak életét. Szabó Zoltánnak mégsem ez jutott eszébe, amikor a dohánygyárban 1947. október 13-án a felvételét kérte. Világéletében közigazgatási pályára készült, Oroson irodatisztként kezdte. — Adóüggyel foglalkoztam 1947. előtt — kezdi a beszélgetést a 60. évéhez érő Szabó Zoltán, a dohánygyár bérelszámolási osztályának vezetője. — Adókivetéssel és adóbehajtással. Mit mondjak? Igazán nem tartoztunk a legnépszerűbb emberek közé ... Adózni akkor sem szívesen adózott mindenki, és a rábeszélés mellett gyakran a hivatali szigort kellett alkalmazni egy-egy tétel behajtásánál. Először ideiglenesen alkalmazták a dohánygyárban 37 éve. Számoló lett, ami azt jelentette, hogy kiszámolták, mennyi a dohánytermelő járandósága. Kijártak Székelybe, Nagyhalászba és a környékbeli községekbe is a dohánybeváltókhoz. Két év múlva állandósították, őt bízták meg a pénztárosi teendők ellátásával. Kereskedelmi iskolában érettségizett, németül és angolul tanult. 1965-ben nevezték ki a gyár bérelszámolási osztályvezetőjének. Kevés ember mondhatja el ma saját magáról, hogy 19 éve ugyanabban a beosztásban dolgozik. — Időközben változott a bérelszámolás rendje — folytatja Szabó Zoltán. — A kézi szorzógépek helyett zsebszámológépeket vásároltunk. Úgynevezett címletező gép segíti a munkánkat. Ez a szokatlan elnevezés azt takarja: pontosan megmondja nekünk a gép, hány darab egy-, két-, vagy tízforintos címletű pénzérmét kell kihozni a bankból a fizetések kiborítékolása előtt. Gépre vitték az alkalmazotti bérek kiszámolását. A hosszas számolgatás helyett gép készíti a bérjegyzéket, a bérkartonra még a levonásokat is rávezeti ez az okos szerkezet. Programok szerint működik a masina és így már a számítógép elődjének is tekinthetjük. — Havonta 1100 dolgozó bérét számfejtjük — folytatja az osztályvezető. — Itt a központban számítjuk ki az üzemek és a beváltók dolgozóinak fizetését. Évekkel ezelőtt még nem voltak ritkák a „hálóinges műszakok”. A megmosolyogtató elnevezés arra utal, hogy a bérelszámolók, különösen év vége vége felé, vagy a fizetési napokon késő éjszakáig osztottak, szoroztak, hogy minden dolgozó Szabó Zoltán Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át május 8-án Piros Lászlótól, a MÉM képviselőjétől a vállalati ünnepségen. (Tolnai felv.)