Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1984 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1984-06-01 / 3. szám

Kitüntetések és félmilliós jutalom a legjobbaknak A kiváló munka elismerése A májusi ünnep évről évre a kiváló munka elismerése a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál. Az elmúlt év mun­kasikerei nyomán miniszteri elismerő oklevelet vehetett át Jé­na Pál igazgató, és munkájuk arányában félmillió forintot ki­tevő jutalmat mindazok a dolgozók, akik az eredményeket meg­valósították. 36 százalékkal sikerült megnövelni a vállalati ex­portot, ezen belül megduplázni a tőkés piacokra irányuló kivi­telt. A jobb gazdálkodás, a hatékonyabb munka a két év előttihez viszonyítva 29 millióval több nyereséget hozott. Megérde­melt hát a jó munka jutalma. Egyéni és kollektíva-sikerek A VÁLLALAT kiváló üze­me címet és az ezzel járó okle­velet a Debreceni Beváltó és Fermentáló Üzem kollektívája nyerte el. Második helyezést a Nyíregyházi Dohánybeváltó Üzem kollektívája ért el. A Nyíregyházi Fermentáló Üzem harmadik lett. KIVÁLÓ munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott Sza­bó Zoltán, a vállalati központ bérelszámolási osztályvezetője, Kiss Vendelné, a Nyíregyházi Fermentáló üzem­­ fizikai cso­portvezetője, Veress László, a műszaki osztály főművezetője és Bittner Imre, a debreceni üzem főművezetője. KIVÁLÓ DOLGOZÓ kitünte­tést kapott Balázs Sándor, a létavértesi tárolótelep vezetője, Lakatos József, a debreceni üzem targoncavezetője, Bala­­bán Józsefné, a nyírbátori üzem munkása, Bittner János, a vásá­rosnaményi üzem vezetője, Nagy Ferencné, a nagykállói üzem pénztárosa, Tátrai László, a nyíregyházi dohánybeváltó üzem főfelügyelője, Kiss Jánosné, a számviteli osztály gyors- és gép­írója, Belme László, a szervezé­si osztály főelőadója, Laza Ju­dit, a minőségellenőrzési osz­tály technikusa, Bodó László termeltetési osztályvezető, Bíró Károlyné és Eördögh Sándor, a nyíregyházi fermentáló üzem dolgozói, valamint Nádasdi Mi­hály, a műszaki osztály targon­caszerelője. A VÁLLALAT kiváló bri­gádja kitüntető címet szerez­te meg a debreceni Béke, a nyírbátori Vörös Csillag, a nyír­egyházi fermentáló üzem II. Rákóczi Ferenc és a vállalati központ Váci Mihály Szocialis­ta Brigádja. ARANY BRIGÁDÉREM kitüntetést kapott a nyíregyházi fermentáló üzem Május 1., November 7., Bláthy Ottó, Zrínyi Ilona és Zója brigádja, a debreceni beváltó és fermentáló üzem Május 1., Tyereskova, Korányi Frigyes, TMK­, Március 8., Bajcsy- Zsilinszky Endre, Március 21. és Úttörő brigádja, a nyíregyházi be­váltó üzemben az Oprendek Sándor brigád, a nagykállói beváltó üzem­ben a Dózsa és a 100 éves a do­hányipar nevű brigád, a vásáros­naményi üzemben a Clara Zetkin brigád, a vállalati központban a József Attila, a Széchenyi István, a Fáklya, a Sipkay Barna és a Barát­ság brigád, valamennyien szocialis­ta brigádok. EZÜST BRIGÁDÉREM elismerés­ben a következő szocialista brigá­dok részesültek: a nyíregyházi fer­mentáló üzem Gábor Áron és Mun­kácsy, a nyíregyházi beváltó üzem Kinizsi és Virginia, a kisvárdai üzem Petőfi és Kossuth, a nagy­­kállói üzem Szamuely, a nyírbáto­ri üzem Petőfi, valamint a vállalati központ II. Rákóczi Ferenc és Sza­muely brigádja. BRONZ BRIGÁDÉREM kitüntetést kapott a nyíregyházi fermentáló üzemben az Április 4. és a Márci­us 8., a debreceni üzemben az Iri­nyi János, a nyírbátori üzemben a Vörös Zászló, a nagykállói üzem­ben az Ifjúság, a vásárosnaményi üzemben a Tyereskova, a rakama­­zi üzemben az Ady Endre, a válla­lati központban a Béke, a Zrínyi Miklós és az Ikarus szocialista bri­gád. SZOCIALISTA CÍM és oklevél el­ismerést kapott a nyírbátori üzem Május 1. és Ifjúság, valamint a vállalati központ Soltész Mihály brigádja. Az új tűzjelző berendezés kivi­telezésében végzett kiemelkedő munkájukért Varga Gyula mű­vezető, míg a megelőző tűzvé­delmi tevékenységért Kovács László, Seress Gusztáv és Szilá­gyi István részesült pénzjuta­lomban. A vállalat 1983. évi eredmé­nyeinek elérésében kifejtett ki­emelkedő munka elismeréseként 125 dolgozó kapott pénzjutal­mat. (Sávelné.) Veress László és Bittner Imre főművezetők miniszteri kitüntetést a MÉM képviselőjétől. A nyíregyházi fermentáló üzem II. Rákóczi Ferenc és a nyírbátori beváltó Vörös Csillag brigádjainak képviselői a Vállalat Kiváló Brigádja kitünte­tést veszik át Jóna Pál igazgatótól. (Fotók: Tolnai J.) átveszik a Kiváló Munkáért Start előtt a kisüzemi dohányszárítók A kül- és belföldi piaci lehetősé­gek a mesterséges szárítású dohá­nyok értékesítésének kedveznek, ezért a természetes szárítású do­hányok termesztési területe csök­ken. A mesterséges szárítású Vir­ginia típusú dohányok értékesítésé­nél kiemelt feladat az export áru­alap növelése. Jelenleg elsősorban a nagyüze­mekben van lehetőség a Virginia dohányok korszerű technológiával történő termesztésére, mivel ott adottak a termesztés feltételei (pl. mesterséges szárító). A vállalati terv szerint nagyobb ütemben sze­retnénk javítani a minőséget a­dó­vállalatunk patronálásával 3 féle kis szárító kerül ki az egyéni ter­melőkhöz, illetve a nagyüzemekbe. Legnagyobb darabszámban a KD—25 jelű dohányszárító készül, amelyet a TSZKER Országos Központja for­galmaz. A TSZKER által közölt adatok és a mi nyilvántartásunk alapján 53 darab ilyen típusú szá­rító kerül az egyéni termelőkhöz, 9 darabot nagyüzem vásárol meg, 15 darabot pedig vállalatunk helyez ki azokba a gazdaságokba, akik vállalják a háztáji dohánytermelés integrálását. Az 1983. végén elvég­zett igényfelmérés ennél jelentősen nagyobb volt, de sok egyéni ter­melő építési engedély hiányában kénytelen volt lemondani vásárlá­si szándékáról. A TSZKER vállalatunk bevonásá­val 1984. tavaszán elvégezte a pro­totípuson a tapasztalatok alapján szükségessé vált műszaki átalakítá­sokat. A dohányszárító vasbeton épület­hánytermelő gazdaságokban. De a nagyüzemi termesztésben rejlő tar­talékok mellett a minőség fokozot­tabb javítása céljából célszerű be­vonni a Virginia dohány termeszté­sébe a háztáji gazdaságokat is, a nagyüzem integrálásával. Az export fokozása érdekében vállalatunk je­lentős anyagi eszközökkel járult hozzá a kisebb kapacitású kister­melői dohányszárítók kifejlesztésé­hez és azok elterjesztéséhez. A fej­lesztési munkáról már egy koráb­bi cikkben beszámoltunk, így most a terjesztésről, a sorozatgyártásról és a telepítés jelenlegi állásáról szeretnénk írni, szerkezetét a BVM gyártja. A gé­pészeti berendezések egy részének (kazán, tűsorkeret tartószerkezete, légzsalurendszer) gyártására a má­­riapócsi Rákóczi Tsz lakatosüzeme vállalkozott, az egységek már sze­relésre készen állnak. A tűsorkere­­teket a nyírpazonyi Zöldmező Tsz készíti, már ők is elkezdték a soro­zatgyártást. A kereskedelmi egysé­geket a TSZKER szerzi be és szál­lítja le a helyszínre. Bár még sok a tennivaló és már nincs olyan messze a dohányszárítás kezdete, minden remény megvan arra, hogy a 77 db dohányszárító időben ren­delkezésre áll. A helyszíni szerelési munkákat és az üzembe helyezést a Nyírségi Dohánytermelési Rend­szer (Kisléta) szakemberei végzik. A megrendelők nagy része már elkészítette a szárító telepítéséhez szükséges betonalapot és a TSZ­KER leszállította a betongarázsok­ból kialakított építményt és a per­forált padozatot. Szárítók a kistermelőknél A DOKUTI melegvizes szárítója A Dohánykutató Intézetben ki­fejlesztett KDSZ—1,5 típusú kis­termelői szárítóból 1984-ben 30 da­rabos nullszéria készül, melyből 14 darabot vállalatunk finanszíroz. Míg az előző szárító olajtüzelésű, ez a típus melegvizes rendszerű, széntü­zelésű kazánnal rendelkezik. A do­hányszárítók nagy része termelő­szövetkezetekbe kerül üzemi próbá­ra, azokba a gazdaságokba, ahol a jelenlegi szárítókapacitás kicsi, 2 darabot viszont egyéni termelők üzemeltetnek, így lehetőség nyílik a kisüzemi körülmények közötti tesztelésre is. A KDSZ—1,5-ös dohányszárítókat a debreceni MOMÁL Ipari Szövet­kezet gyártja és egyben össze is szereli a helyszínen. A szárító fel­állításához szükséges betonalap a legtöbb helyen elkészült, így június elején megkezdték a telepítést és az üzembe helyezést. Technológiaismeret A kistermelői dohányszárítók si­keres telepítése és üzemeltetése ér­dekében felkértük és megbíztuk a dohánybeváltó üzemek szakembere­it, hogy nyújtsanak segítséget a helyszíni ellenőrzések és szakta­nácsadások során az export minő­ségű dohány termesztésére vállal­kozó kistermelők gondjainak meg­oldásában. A nem kis horderejű feladat eredményessége céljából a körzeti felügyelők és főfelügyelők Vizsgálati célból vállalatunk vásá­rol egy „Virginia” típusú kisszám­­­lát a NOVOTRADE cégen keresz­tül. Ez a berendezés hasonló nagy­ságú, mint az előző kettő, széntü­zelésű melegvizes kazánnal rendel­kezik. A dohányszárítót a nyíregy­házi Béke Tsz-be helyezzük ki, ahol a KD—25 típusú berendezéssel pár­huzamosan üzemel. Felkértük a MÉM Műszaki Inté­zetét, hogy végezze el a három tí­pus részletes összehasonlító vizsgá­latát, amely alapot nyújthat a jö­vőre vonatkozó döntésekhez. Meg kell említenünk, hogy 1984- ben a prügyi Tiszamente Tsz is ki­fejlesztett egy kisüzemi dohányszá­rítót, melyből néhány darabot elő­állítanak és bérleti szerződéssel hasznosítják a dohánytermelők kö­rében. Ezt a dohányszárító típust ebben az évben vállalatunk nem vonja be a vizsgálati körbe. tanfolyamon részére tanfolyamot szerveztünk a NYIDOR­ központjában, ahol a pro­totípus tanulmányozásán túl a kor­szerű szárítástechnológiával is fog­lalkoztunk. A dohányszárítót meg­vásárló termelőket is tanfolyam ke­retében készítjük fel a berendezés üzemeltetésére. Dr. Kerekes Benedek, termelésfeljesztési osztály Évtizedek milliói Szürke hivatalnoknak gondol­ná a bérelszámolót az, aki ke­véssé ismeri a vállalatok irodái­nak életét. Szabó Zoltánnak mégsem ez jutott eszébe, ami­kor a dohánygyárban 1947. ok­tóber 13-án a felvételét kérte. Világéletében közigazgatási pá­lyára készült, Oroson irodatiszt­ként kezdte. — Adóüggyel foglalkoztam 1947. előtt — kezdi a beszélge­tést a 60. évéhez érő Szabó Zol­tán, a dohánygyár bérelszámo­lási osztályának vezetője. — Adókivetéssel és adóbehajtás­sal. Mit mondjak? Igazán nem tartoztunk a legnépszerűbb em­berek közé ... Adózni akkor sem szívesen adózott mindenki, és a rábeszélés mellett gyak­ran a hivatali szigort kellett al­kalmazni egy-egy tétel behajtá­sánál. Először ideiglenesen alkalmaz­ták a dohánygyárban 37 éve. Számoló lett, ami azt jelentette, hogy kiszámolták, mennyi a dohánytermelő járandósága. Kijártak Székelybe, Nagyha­lászba és a környékbeli közsé­gekbe is a dohánybeváltókhoz. Két év múlva állandósították, őt bízták meg a pénztárosi te­endők ellátásával. Kereskedelmi iskolában érettségizett, németül és angolul tanult. 1965-ben ne­vezték ki a gyár bérelszámolási osztályvezetőjének. Kevés em­ber mondhatja el ma saját ma­gáról, hogy 19 éve ugyanabban a beosztásban dolgozik. — Időközben változott a bér­­elszámolás rendje — folytatja Szabó Zoltán. — A kézi szorzó­gépek helyett zsebszámológépe­ket vásároltunk. Úgynevezett címletező gép segíti a munkán­kat. Ez a szokatlan elnevezés azt takarja: pontosan meg­mondja nekünk a gép, hány da­rab egy-, két-, vagy tízforintos címletű pénzérmét kell kihozni a bankból a fizetések kiboríté­kolása előtt. Gépre vitték az alkalmazotti bérek kiszámolását. A hosszas számolgatás helyett gép készíti a bérjegyzéket, a bérkartonra még a levonásokat is rávezeti ez az okos szerkezet. Programok szerint működik a masina és így már a számítógép elődjének is tekinthetjük. — Havonta 1100 dolgozó bé­rét számfejtjük — folytatja az osztályvezető. — Itt a központ­ban számítjuk ki az üzemek és a beváltók dolgozóinak fizeté­sét. Évekkel ezelőtt még nem voltak ritkák a „hálóinges mű­szakok”. A megmosolyogtató elnevezés arra utal, hogy a bér­elszámolók, különösen év vége vége felé, vagy a fizetési napo­kon késő éjszakáig osztottak, szoroztak, hogy minden dolgozó Szabó Zoltán Kiváló Munká­ért miniszteri kitüntetést vett át május 8-án Piros Lászlótól, a MÉM képviselőjétől a vállalati ünnepségen. (Tolnai felv.)

Next