Nyíregyházi Napló, 2001 (8. évfolyam, 1-45. szám)

2001-01-27 / 1. szám

2001. január 6. Jó úton halad a Nyírségvíz Rt. Sokat és eredményesen dol­goztunk az elmúlt esztendő­ben - summázta a Nyírségvíz Rt. 2000-ben végzett munká­ját Móricz István vezérigazga­tó. Elmondta: mind a város víz­­gazdálkodása, mind a társaság története szempontjából mér­földkő volt a tavalyi év. Áprilisban sikerült teljesíte­ni az egész világon érvényes minőségbiztosítási szabályo­kat, ezért az­urópai kihívás a működés minőségét tekintve sok újdonságot nem tartalmaz. Az elmúlt év másik nagy ered­ménye, hogy svájci támoga­tással elkezdődött egy nagy­szabású fejlesztési program, amelynek célja megfelelni a szennyvíztisztítással kapcso­latos Európai Uniós elvárá­soknak. Mindezek távlatosan is meghatározó jelentőségű eredmények, amelynek elő­nyeit a fogyasztók fokozato­san érezni fogják. A Nyírségvíz Rt. gazdasá­gi tekintetben is sikerekről adhatott számot, hiszen a szá­raz, meleg időjárás jelentős keresletnövekedést okozott, s ennek a hozadéka figye­lemre méltó többletbevétel, nyereség volt. A vezérigazgató bemutat­ta a svájci segítség első tár­gyiasult darabját, a csúcs­­technológiát képviselő, komplex csatornatisztító be­rendezést, amely a szoftve­rekkel, a dolgozók betanítá­sának költségeivel együtt mintegy félszáz millió forin­tot ér. A nyilvánosság előtt működik az orosi részönkormányzat Mint arról hírt adtunk, Oroson újjáalakult a részön­kormányzat. A hét tagú tes­tület első ülésén elfogadta szervezeti és működési sza­bályzatát, s úgy döntött, hogy a városrészen működő intézmények vezetői állandó meghívottai az üléseknek. Az ülések nyilvánosak (ennek csak az ülésterem nagysága szabhat határt). Az érdeklődők minden esetben a Nyíregyházi Napló hasáb­jain kapnak tájékoztatást a soron következő ülésről és annak napirendjéről. A részönkormányzat éven­te legalább hatszor ülésezik, hogy megvitassa Oros leg­fontosabb tennivalóit. Információk A reklám helye Ki vegye kézbe a város reklámügyeit? - tette fel a kérdést a képviselőknek az a határozat-tervezet, mely borítékbontás után három céget is alkalmasnak talált Nyíregyháza köztéri információs és reklám tevékeny­ségére. Erre egyébként 11 pályá­zat érkezett, melyben a cégek olyan terveket dolgoztak ki, melyek esztétikailag, gyár­tását és elhelyezését tekint­ve is egységes arculatot te­remtenek a plakátok, hirde­tőtáblák kavalkádjában. Ja­vaslatuk kitért az engedély nélküli hirdetmények fel­számolására, az általuk al­kalmazandó módszerekre, befektetésük nagyságára. A képviselők az „igen szép re­ferenciákkal” pályázó VM Hungária és a megyei ide­genforgalmi információs táb­la rendszeréről ismerhető Szta­ nek Kft-vel való továb­bi tágyalásokról döntöttek. Az előbbi, fővárosi cég övezetekre bontaná a várost, ezeken belül külön-külön alakítana ki reklám arcula­tot. Három hét alatt - majd minden évben - feltérképe­zi az engedély nélküli hirde­tőtáblákat, s a bontási enge­dély kézhezvételétől számí­tott 14 napon belül felszá­molja azokat. Javaslata sze­rint a közterület használati díjat új beruházásokra lehet­ne fordítani, a közterület Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/414-155 — foglalási díjat pedig utcai bútorokban vagy fasorok fel­újításában is elfogadná. A Sztanek Kft. vállalná, hogy helyi vállalkozóinkkal közösen alakít ki reklámfe­lületeket, melyeket tarifa­­rendszer alapján értékesíte­ne. A cég véleménye szerint ugyanis ha fizetni kellene a reklámhelyekért, csökkenne az engedély nélküli hirdetők száma. Az így keletkezett bevételből ugyanakkor a táb­larendszerek tisztítására, ak­tualizálására vállalkozik, az illegális plakátozás vissza­szorítására egy éven belül lát reális esélyt. A cég szerint szigorú önkormányzati ren­delet mellett idővel emelni kell majd a közterület hasz­nálati díjakat, így a város eb­ből származó bevétele 20-25 százalékkal is több lehetne. Mint annak képviselőink hangot adtak, sajnálatos, hogy nem akadt olyan nyír­egyházi vállalkozó, aki elég felkészültnek tűnt volna a feladatra. Annak lehetősége viszont megmaradt, hogy a nyertes cég kivitelezési munkáiban helyi cégek is részt vegyenek. A pályázatok kapcsán fel­merült a kérdés, ezen a téren milyen szerepet vállaljon az önkormányzat a jövőben. A válaszhoz meg kell vizsgál­ni, hogy megéri-e a várossal közös gazdasági társaságot létrehozni, vagy bérbe adni a rendszer működtetését an­nak a pályázónak, akivel majd szerződést kötnek. hí Az év rádiósa Hagyományt teremtettek a Magyar Rádió Nyíregyházi Körzeti Stúdiójánál azzal, hogy a kollektíva tagjai min­den évben Az év rádiósa cím­re titkosan szavaznak. Egy évvel korábban Matyasov­­szki Edit, a 2000-es évben Haskó József szerkesztő-ri­porter érdemelte ki a címet. Az oklevelet és a vele járó jutalmat a december 29-ei házi ünnepségen adták át. A könyvespolcokon a helye Az országos és a helyi politika szereplői, gazdasági életünk alakítói, civil szervezetek, s egyáltalán, a szűkebb hazánk iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen könyv jelent meg az elmúlt év végén: a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága által kiadott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sta­tisztikai évkönyve 1999. A csaknem 400 oldalas, szinte kimeríthetetlen gazdag­ságú kötet adatai - csekély ki­vételtől eltekintve - a 2000. január 1-jei állapotokat tükrö­zik 23 fejezetben. Helyet ka­pott benne néhány fontosabb országos adat, izgalmasak az összehasonlító megyei és re­gionális adatok, látványosak a színes térképek, majd a népes­ség, a népmozgalom számsze­rűsített jellemzőit találjuk meg. A foglalkoztatottság, a ke­resetek, a jövedelmek, a fo­gyasztás adatai, a lakáshely­zet, a közműellátás, az egész­ségügy, az oktatás, a kultúra, az igazságszolgáltatás tényei mind-mind érdemesek az el­mélyült tanulmányozásra. Sokoldalú kép bontakozik ki a könyv lapjain megyénk gazdasági életéről (gazdasági szervezetek, beruházás, ön­­kormányzati költségvetések, mezőgazdaság, ipar, építőipar, kereskedelem, idegenforga­lom, vendéglátás, szállítás, posta, távközlés). Ezúttal sem maradtak el a kistérségek, va­lamint a településhálózat adat­sorai. Nekünk, Nyíregyházán élőknek különösen érdemes tallózni a városunkra vonat­kozó számok tengerében. Megtudhatjuk például, hogy a megyeszékhely lakónépessé­ge 1990-hez képest 1,9 száza­lékkal csökkenve 112 ezer 419 volt, a lakásállomány meghaladja a 43 ezret, a házi­orvosok és házi gyermekor­vosok száma 74, összesen kis híján 13 ezer (társas és egyé­ni) vállalkozás működik. Ezer lakosra városunkban 271 sze­mélygépkocsi és 363 távbe­szélő fővonal jut. Ha felkeltettük érdeklődé­süket, helyesen teszik, ha mi­hamarabb megvásárolják az évkönyvet a KSH megyei igazgatóságán, a Vasvári Pál utca 3. szám alatt (telefon: 406-855). Nyíregyháza városért emlékérem Ezt a kitüntetést 1993-ban alapította az önkormány­zat azzal a szándékkal, hogy elismerje mindazon sze­mélyek, illetve szervezetek munkáját, akik (amelyek) az adott esztendőben sokat tettek Nyíregyházáért. Az elmúlt évben az emlékérmet a karácsonyi kon­certet követő fogadáson a következők vehették át: a Taurus Palma Gumi- és Műanyagipari Kft. - ügy­vezető igazgató Lengyel Lajos­­ a városnak nyújtott támogatásért és a munkahelyteremtés érdekében vég­zett munkájáért; Brekk János vállalkozó, aki elismerésre méltó te­vékenysége nyomán fizetett iparűzési adójával gya­rapította a város kasszáját; a Szakszig női röplabdacsapata, amely sikert si­kerre halmozva mind itthon, mind külföldön öregbí­tette Nyíregyháza hírnevét (az elismerést Erdősné Balogh Erika - sportágában az év legjobbja - és a csapat fő szponzora, Bagaméri Lajos vállalkozó vet­te át). Lengyel Lajos ügyvezető Erdő­sné Balogh Erika Brekk János vállalkozó igazgató csapatkapitány 3 Az állami vagyon megosztásáról 1990 óta vitatott kérdés, hogy az állam és az önkor­mányzatok hogyan osztozza­nak az állami vagyonon. Az alaptörvények nem teljesen egyértelműek, ezért e kérdés megoldása gondot jelentett az 1990-1994 és 1994-1998 között tevékenykedő kormá­­­­nyok idején egyaránt. Sok elmaradt tartozást fizetett ki a Horn kormány, de tovább­ra is maradtak rendezetlen ügyek. Ezek közé tartozik a gázközmű vagyon problémá­ja. A gázközmű vagyon kifi­zetéséről 1998. év őszén dön­tött az Alkotmánybíróság a 36/1998 (IX. 16.) számú AB határozatában, melynek ér­telmében ki kell fizetni az 1993. augusztus 3. előtt épült gázközmű vagyon értékét az önkormányzatok részére. Ennek a végrehajtása kétfé­leképpen történhetett volna: vagy megállapodással egyen­ként az önkormányzatokkal­­____________________________ vagy törvénnyel. A gázközmű vagyon értékének meghatáro­zása az Igazságügyi Miniszté­rium az önkormányzati szö­vetségekkel egyetértésben a Pricewaterhouse Coopers Kft­­. bízta meg közel 500 millió forintos szerződési díjért. Közben eltelt két év, a felmé­rés elkészült, az önkormány­zatok 95 százaléka azt elfo­gadta. A kormány ez alapján beterjesztette a törvényt, melynek általános és részletes vitája lezajlott. Maradt ugyan néhány vitatott kérdés, de ezekben sem a pártok, sem az önkormányzatok szövetségei között nem kezdeményeztek a törvény elfogadása előtt egyeztetést, hanem helyette májusra halasztották a tör­vény újratárgyalását és a sza­vazást. A kormány ezzel a döntésé­vel azt a helyzetet teremtette, hogy 1998-ban már 50 milli­árd forintot elszámolt mint ki­adást a közmű­vagyon kielé­gítésére, közben 2000-2002 között a tényleges 62 millió forintnak mindössze 40 szá­zalékát fogja kifizetni, a töb­bit az állampapírok visszavá­sárlási kötelezettségével át­hárítja a következő kor­mányra. A kormánydöntés alapján egyes önkormány­zatoknak előleget fizettek ki. A döntés elnapolásával, az­zal, hogy az AB határozatot három éves késéssel hajtja végre a kormány, hátrányos helyzetbe hozta az önkor­mányzatokat, mert továbbra sincs lehetőségük arra, hogy a pénzt betervezzék költség­­vetésükbe, illetve a PHARE vagy egyéb országos pályá­zatok benyújtása esetén saját erőként tüntessék fel. Ez azt mutatja, a kormány­nak nem szívügye, hogy az önkormányzatok jelentős fej­lesztéseket valósítsanak meg a következő két évben. Csabai Lászlóné polgármester ____________1____________/ Félmilliárdért szépül meg a stadion Az egy évvel ezelőtt megalakult Hivatásos Labdarúgó Alszövetség által meghirdetett program egyik legfontosabb eleme a siralmas állapotban lévő hazai stadionok európai szintre emelése volt. A szurkolók érthetően szívesebben ül­nek ki tiszta és kényelmes lelátókra, mint omladozó betonba ágyazott korhadó fapadokra. Az Orth György program kapcsán meghirdetett re­konstrukcióban szereplő har­mincnyolc stadion névsorát az elmúlt év végén hozta nyil­vánosságra az alszövetség. Az elkövetkező néhány esztendő­ben tizenhárom milliárd forint állami támogatással és saját tőke bevonásával újulhat meg a különböző osztályokba so­rolt csaknem negyven európai színvonalú aréna. Nyíregyhá­za a „C”- típusú fejlesztési csoportba kapott besorolást. Ez a program többek között ötezer székes nyitott lelátó, megvilágított center- és edző­pálya, beléptető rendszer, száz személyes VIP-páholy létre­hozását tartalmazza. Nyíregy­házán a tulajdonos részéről Bartha László városi sportta­nácsnok felelős a beruházá­sért. - Elfogadjuk az alszövetség döntését, elégedettek va­gyunk a besorolással - érté­kelte a határozatot a sportta­nácsnok. - Annyit kértünk, hogy a munka nálunk még idén kezdődjön el és némileg módosíthassuk az eredeti ter­vet. Célunkat elértük, bekerül­tünk az első körbe. Mivel az árakat új stadion építésére kal­kulálták, nálunk viszont egy meglévőt kell felújítani, még az is belefér, hogy teljesen befedjük a két hosszanti oldali lelátót. Az alszövetség 355 millió forintot fordít a beruhá­zásra, a városnak pedig három év alatt 180 millió forinttal kell hozzájárulnia a rekonst­rukcióhoz. Mindenképpen örömteli, hogy a futballcsa­patra fordított önkormányza­ti pénz többszöröse visszajön a felújítással, ráadásul a város tulajdonában lévő stadion többfunkciós, tényleg európai színvonalú létesítménnyé vá­lik a beruházás végeztére. - Mennyiben érinti majd a munka a csapat hazai meccseit? - Elképzeléseink szerint a Tiszavasvári úti pályán mobil lelátók felállításával megfele­lő körülményeket tudunk majd teremteni a szurkolók­nak. - Mikor kezdődnek a mun­kálatok? - Az kértük, hogy a Stadion Invest Kft. - ők finanszíroz­zák és felügyelik az állami tá­mogatásból végzett beruházá­sokat - munkálatai ez év má­sodik felében kezdődjenek el, az önkormányzati beruházá­sok pedig a város költségve­tés elfogadása után, már már­ciusban elkezdődhetnek. Hát er

Next