Nyíregyházi Napló, 2019. július-december (26. évfolyam, 26-50. szám)
2019-08-02 / 30. szám
KéfesGYHtol / »napló A lepkék - általában véve - szépek, színesek, kecsesek és törékenyek. Szeretjük nézni őket, hiszen látványuk megnyugvást ad, a szabadságot szimbolizálják. Futótűzként terjedt a Nyíregyházi Állatpark újabb jövevényének, az atlaszlepkének a híre is, ami ugyan csak hét napig élt, mégis sokan a csodájára jártak. Szinte már megszokhattuk, hogy folyamatosan bébibumm van a Nyíregyházi Állatparkban és nem telik el úgy hónap, hogy ne mutassanak be egy újabb különlegességet. Így volt ez az elmúlt héten is, amikor kikelt a világ legnagyobb lepkéje, az atlaszlepke. Aki pedig kíváncsi volt rá, az hét napig az állatpark Zöld Piramisában is megtekinthette. A Nyíregyházi Állatpark törekszik arra, hogy ne csak a ritka gerinceseket, de a különleges gerinctelen állatokat is bemutassa az ide érkezőknek. Jelenleg is a kulisszák mögött számtalan érdekességet keltetnek ki, amelyek közül most az egyik leglátványosabb rovar a világ legnagyobb lepkéje, az atlaszlepke volt. Fekete Andortól, az állatpark vezető állatgondozójától megtudtuk, a lepkék bábállapotban érkeztek a Nyíregyházi Állatpark Terrárium részlegébe Modróczki Tibor és Tóth Róbert lepketenyésztők jóvoltából, egy kezdődő együttműködés részeként. GONDOSSÁGOT IGÉNYELT Az atlaszlepke-bábok átlagosan három hét alatt kelnek ki, de ezen időtartam alatt (is) nagy gondosságot igényelnek. Figyelnünk kellett főleg a hőmérsékletre, de a páratartalomra is - utalt vissza az előzményekre. Az idei év változékony időjárása azonban különlegesen megnehezítette a dolgunkat. 32 fokos melegre és 80 százalékos páratartalomra volt szükség. Szerencsés helyzetben voltunk, mert a mi bábjaink a fajon belül is a legnagyobb változatból származtak, így a kifejlett lepkénk megközelítette a 26 centiméteres szárnyfesztávolságot. Igazi óriás volt. A báb kelése az éjszakai vagy kora hajnali órákban történhetett, így reggel már egy gyönyörű kifejlett példány várt bennünket, mikor a reggeli rutin részét képező bábellenőrzésre beléptem. MÁR CSAK A SZAPORODÁSSAL TÖRŐDÖTT A hatalmas lepkék hernyói 35-45 nap után bábozódnak be, és egy hónap alatt annyi táplálékot fogyasztanak, ami egész életükre elegendő, hiszen a kifejlett rovarnak nincs szájszerve, így képtelen élelmet magához venni. A kifejlett atlaszlepkék így mindössze egy hetet élnek, a mi lepkénk is tartotta magát az irodalmi adatokhoz 7 napos élettartamával. A faj egyedei kifejlett korban egyébként már csak a szaporodással törődnek. Ilyenkor szájszerv híján a hernyókorban felhalmozott tartalékokból élnek. Az atlaszlepke különlegességét tehát az adja, hogy rövid élettartama miatt csak ritkán mutatják be állatkertekben. Az élőlények életében minden életszakasznak megvan a maga szerepe. Hernyóként annyit eszik, amennyit csak tud és tartalékot gyűjt. Bábként felkészül és átalakul. Lepkeként pedig szaporodva gondoskodik a következő nemzedékről és a faj fennmaradásáról. LEPKEBEMUTATÓT TERVEZNEK Számunkra a személyes kihívást az jelentette, hogy a Nyíregyházi Állatpark ízeltlábú háttértenyészete éppen kialakulóban van. Az ilyen állatfajok bemutatása egyébként nem igényel nagy erőfeszítéseket, fontosabb a tartós, precíz gondosság nevelésük során. Az állatpark hosszabb távú céljai között szerepel egy lepkebemutató létesítése, ahol hosszabb életű színes nappali lepkék világát tervezik megismertetni látogatóikkal. (Szerző: Bruszel Dóra) A KULISSZÁK MÖGÖTT: CSAK HÉT NAPIG ÉLT, DE A CSODÁJÁRA JÁRTAK HÓDSTORY NYÍREGYHÁZÁN: FACEBOOK-SZTÁR LETT A RÁGCSÁLÓBÓL Hetek óta találgatták a nyíregyháziak, hogy valóban él-e hód Sóstón. Többen próbálták megtalálni, az utóbbi napokban pedig néhány szerencsésnek sikerült is lencsevégre kapni a rágcsálót. Képe szinte azonnal felkerült a Facebookra, igazi sztár lett belőle, „pályafutását" azonban most már nem a Sóstói-tónál, hanem az állatparkban folytatja. Még tavasszal egy hód vette uralma alá a Sóstói-tavat, miután felköltözött oda az Érpataki-főfolyástól. A nyíregyháziak hetekig találgatták, pontosan hol verhetett tanyát, de sokáig egyszerűen nem találták nyomát. A hód azonban folyamatosan nyomot hagyott maga után: megrágta a tó körüli fák törzsét. Múlt hét kedden viszont sikerült befogni az állatot és átköltöztetni új helyére, a Nyíregyházi Állatparkba. %J rIA fílAsJilVf V vJJLi J - A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. munkatársai 2019. május 27-én észlelték a sziget egyik koros, nagytermetű díszfáján az erőteljes hódrágást, mely a fa pusztulásán túl, jelentős baleseti veszélyforrást is eredményezett. Ezt azonnal jelezték, majd később többen látni is vélték a hódot, a Facebook-képek is ezt tanúsítják. Korábban hód jelenlétére a Sóstói-tóban nem volt példa, legalábbis nincs sem feljegyzés, sem említés ilyen esetről - tájékoztatta szerkesztőségünket Papp Erzsébet, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. munkatársa, aki hozzátette, a mostani hód viszont komoly károkat okozott, végül három fát is megrágott, melyeket ezek után ki kellett vágni. Ezért is vált szükségszerűvé a befogása. KOMOLY FELADAT VOLT A hód befogása csapdázással történt, melyre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adott engedélyt. A befogást Czabán Dávid szakember végezte, aki egy élve fogó csapdát alkalmazott. A csapda kihelyezését követően pár napon belül az állatot sikerült is befogni. A befogást egyébként az engedély szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kellett jelenteni. A jelentést követően azonban a nemzeti park és a Nyíregyházi Állatpark megegyezett, hogy a hódot az állatkertben helyezik el. (Szerző: Bruszel Dóra)