Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-08-08 / 32. szám
32. szám, 111. Uj évfolyam. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Piacz-utcza a Komló melletti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden háromhasábos garmandsor 25 kr. és 30 kr. bélyegdij. Vasárnap, augusztus 8. 1K<>9 Előfizetési díj : A kiadó hivatalban egész évre 5.60 Házhoz vagy postán küldve . 6.— Félévre ...........................8.— Evnegyei . . 1.60 ■•.minden öthaláigtatásánál iyegdij 30kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedése^1.S.-A.-Ujhelyben Lőwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Megyei élet, Nagy-Kálló, augusztus 3-án. A bizottmányi tagok ezen rendes évnegyedi gyűlésre kevés számmal jelentek meg. Főispánunk távollétében Bónis B. első alispánunk elnökölt. Felolvastatott legelőször az első alispán jelentése, s ebből kifolyólag a pénzügyminisztérium azon rendelete, melyben a fagy és aszály által károsultakra adóelengedés helyeztetik kilátásba; de a miniszteri rendeletet a gyűlés felette korlátoltnak illetőleg törvényellenesnek deklarálta, mert az adóelengedést csak azokra terjeszti ki, kik hitelesen kimutatni képesek, hogy a fagy miatt egész táblákat voltak kénytelenek lekaszáltatni. — Határozatba ment, miszerint a minisztériumhoz újabb felirat intéztessék, mely azon kérelemnek adjon kifejezést, mikép az újabb rendelet az adóelengedésre jogosultakat e jótéteményben egy kép részeltesse. Felolvastatott a másodalispáni jelentés, melyben név szerint felemlittetik, hogy melyik törvényszéki ülnök minő és mennyi ügyet végzett a lefolyt félévben (ezen kimutatást megszerezni és olvasóinkkal egész terjedemében tudatni annak idejében el nem mulasztjuk). Felolvastatott a kisvárdai vasúti igazgatóság folyamodványa, melyben a bizottmány — a Nyíregyháza-Ungvári vonalnak mielőbbi kiépittetése érdekében — a minisztériumhoz támogató feliratot intézni kéretik. Felolvastatott az ujonczozást meghagyó miniszteri körrendelet. Az ujonczozás augusztus 15-én veszi kezdetét és tart szeptember utójáig a különböző kerületekben, mely időre a szükségelt öt korosztály pontos kiállítása meghagyatik. Ezzel összkapcsolatban felolvastatott azon miniszteri leirat is, mely az ujonczozás körüli eljárást elrendeli. (Ezen rendeletet alább bővebben közöljük.) Augusztus 4-én. A tegnapi ülési jegyzőkönyv hitelesítése után felolvastatott azon miniszteri leirat, mely a pandúrok és hajdúk részére küldött 59 fegyverre vonatkozik. — Továbbá felolvastatott az erre vonatkozó árlejtési jegyzőkönyv, melyben a fegyverszíjak és tölténytáskák készítése a legkevesebb árért vállalkozónak kiadatott. Itt felemlittetett, hogy még két revolver is szükséges a káplárok részére. Ezeknek utólagos meghozatala másodalispánra bízatott. Felolvastatott a népszámlálásra vonatkozó miniszteri rendelet. A működő bizottsági tagok — járásonkint hatan — kijelöltettek, kik is jövő év január 1-jén a munkálatot megkezdik. De mivel a minisztériumtól ezen fontos ügy keresztülvitelének megismertetésére igen csekély számú utasítás küldetett, határoztatott : a minisztériumhoz felírni, hogy ezen utasításokból annyit küldjön, hogy minden községnek és mindenik működő bizottsági tagnak legalább egy-egy példány jusson. A népszámlálásra vonatkozó szentesitett törvényczikk felolvastatott és kihirdettetett. A pénzügyminisztérium szorgalmazza az adóhátralékok behajtása iránti intézkedést. Meghagyatott a szolgabiráknak, eziránt 30 nap alatt jelentést tenni. Leküldetett a minisztériumtól egy — a cselédrendszer országos megállapítására vonatkozó biharmegyei javaslat, azon meghagyással, hogy e megye is viszonyaihoz képest ez ügyben javaslatot készítsen; — kiadatott egy küldöttségnek. Csathó Dániel püspökladányi esperes kéri a bizottmányt, az egyház és kamara közt fennforgó iskolaépületekre és vagyonra vonatkozó peres ügyet a minisztériumhoz felterjeszteni. Felolvastatván, felterjesztetni határoztatott. Kralovánszky Mór indítványozza, hogy a megyei törvényszékek rendezése és azoknak hova leendő elhelyezése iránti küldöttségi jelentés — mint igen fontos ügy — sorrenden kívül tárgyaltassék. Ezen indítvány hosszas és izgatott vitára adott alkalmat, mert a „Kállót“ pártolók nem akarták a sorrendet megzavarni, de a „Nyíregyháza-, Kisvárda- és Nádudvart“ pártolók az ügy felvételét kivánták, mig végre is a küldöttség jelentése felolvastatott, melyben Szabolcsmegyére három törvényszék terveztetett, u. m. Kállóban, Kisvárdán és Nádudvaron. Az elsőhöz 50,000-en felüli, a két utóbbihoz 51-51,000-en felüli lakosság számíttatott. Ezen küldöttségi jelentés felolvasása után még hevesebb vita fejlődött, mely délután 2 óráig tartott, s talán estig sem végződött volna, ha Szentimrey K. és Kralovánszky M. általánosan elfogadott indítványa hogy ha már két helyre 51,000 lakosra egyegy trvszék javasoltatok, inditványoztassék a Kállóhoz százaitok 150,000 lakosságra is két trvszék, t. i. az egyik Kállóban, a másik Nyíregyházán, a vitának véget nem vetett. Ezzel az ülés d. u. fél 3 órakor befejeztetett. MEGHÍVÁS. A honvédegyletek központi választmánya által, az országos honvédgyűlést. 1869-ik évi augusztus hó 20-ra Pestre lévén összeírtva, — mely okból, a szabolcsi honvéd-egylet tagjai minél számosabban, e f. évi aug. hó 14-én Nyíregyházán a Nagy vendégfogadó termében reggeli 10 órakor tartandó honvédgyűlésre, — melynek egyedüli tárgyát, az ezen országos honvédgyűlésre küldendő képviselők megválasztása képezendi, — ezennel meghivatnak. Kelt Nyíregyházán, 1869. aug. 5-én. Megbízásból Krasznay Gábor, honvéd-százados. TÁRCZA. A mexikói nők. Feval egy regényt irt, melynek czime : a nők paradicsoma. A könyvben van minden, mi regényhez szükséges, ábránd, szerelem, cselszövény, hiúság, őrjöngés, holdvilágos éj, párbaj stb. A szereplők francziák, történethely Paris. Feval bátya — úgy látszik — vagy kissé bőven talált a champagneiból hörpenteni, vagy a kupecz kiadóra bízta művét, midőn munkájának „a nők paradicsoma“ czim adatott. Chiffon és Loriot, valamint egyéb főszemélyek Parisban szerepelnek, Paris pedig nem paradicsoma a nőknek. A franczia nők jó tetű barátok, kiket mindenhova elviszül velünk, megpróbáltatjuk velük új fegyverünket, megkínáljuk őket kópéinkkal, vadászunk, iszunk, kártyázunk, nevetünk, tivornyázunk velük , szeretjük őket mint vigczimborákat, de nem mint szerető kedveseket. S mindezt azon körülmény szülte, hogy a franczia nők igen elférfiasodtak. Némely franczia nő jobb szeretne már férje nadrágjában járni, a másik nem is tudna egyebet olvasni, mint Voltaire cynismussal irt istentagadó pamphlette-jeit, amott egy kisasszony zongora helyett vegytani laboratóriumot szeretne, barátnéja a horgoló tű helyett bonczkést emleget. S a férfiak a csinos kis világpolgárokban nem szerető, érző, hanem kalmár szivet látnak, s aztán természetesen ha szűken mérnek, szűken is fizetnek. Szóval a franczia nők a férfiszivekből nagyon kezdenek kiköltözködni. Nem igy van ez Mexikóban, mert az a szívós eszü űzórember, ki összeutazta a félvilágot s közömbös volt az istenien szép nő mosolyára; a jegyes, ki elhalt menyasszonya miatt a fájdalmak tengerét látszott keblében hordozni s a mégegyszeri szerelmet chimaránal hitte : Mexikóban szerelmes lesz a halálig. A mexikói nők épen nem állanak az eszményi szépség tetőfokán, bájaik nem vetélkedhetnek a franczia női arczok rózsái vagy az angol hölgyek bámulatos szép termetével, de ők szigorúan megmaradtak saját hivatási körükben, azonkívül az alakoskodást, túlságos érzelgést nem ismerve, érzelmeiket túl őszinteségek folytán épen nem igyekeznek eltitkolni. Gyakran a legelőkelőbb estélyeken is megtörténik, hogy a leányka elkezd lovagjának szerelmi vallomásokat tenni, máskor meg a bázikisasszony a legelső látáskor megszólítja a házhoz betérő utast, hogy kérje nőül őt atyjától, mert a kisasszony megszerette az idegent. A rendez-véus napirenden van, s a reggeli hűvös órákban történik; ilyenkor a nők igen elburkolják magukat, s jaj annak, ki őket felismerve — nevükön találná szólítani. Ez aligha kerülné ki a gyilkot, ha mindjárt testvér volna is. Az utczán s közhelyeken igen tartózkodók s séta alkalmával ha többen vannak, a nő világért sem fogadná el a férfi karját, sőt még a kocsiból sem engedi magát kiemeltetni; de ha maguk vannak, akkor megszűnik minden tartózkodás, s a nő a legnagyobb őszinteséggel tárja fel érzelmeit. A nevelés igen egyszerű, imádkozni, főzni s olvasni csak megtanítják a kis leányokat, egyébre egy mexikói nőnek szüksége nincs. A női gyengeségek közt leginkább a torkosság dívik olyannyira, hogy az elsőrangú hölgyek is apró finom porczellán edénykékben csokoládés tejet visznek magukkal a templomba s isteni tisztelet alatt egész szeretetreméltósággal szürcsölgetik. Az anyák szeretik férjeiket, de azért nagyon szép szóra más iránt sem a legfukarabbak a csókadásban; a leányoknál a csók igen közönséges dolog, néha a lovag észre sem veszi, midőn a donna csókja csattanik arczán; de ha ilyenkor a nő azt tapasztalja, hogy a férfi hideg marad s érzelmeit nem viszonozza, ekkor a megsértett női büszkeség egész dühével a végletekig ragadtatik; — sokszor a leány, ki szivének egész világölelő szerelmével szeretett egy férfit, s ha e föld részéről némi idegenkedést vagy látszólagos visszautasítást tapasztal, képes őt a legkegyetlenebb módon meggyilkolni, ha aztán szíve szakad is meg utána. Ez már itt így megy; a nő színbort önt a férfi poharába, de viszont azt is kíván, s ha vizet lel, másodízben méregport hint a hűtlen kedves italába. A szerelemféltés gyakran véres jeleneteket szül e meleg ország tüzesvérű leányai közt; a vívók rendesen tőrre mennek s a szúrásokat egymás arcza ellen irányozzák, hogy a szépség tétessék tönkre. Mexikóban a nők igen hamar kifejlődnek, tizenkét éves korukban már férjhezmenek, ekkor már szabadon választják szobáikat a ház bármely osztályában, tetszés szerint fogadnak el látogatásokat, szóval midőn már a leány tizenkét éves, szabadon rendelkezik magával. A férjhezmenetelnél a szülők tanácsa rendesen kikéretik, de ez soha sem bír döntő befolyással; e tekintetben a mexikói nők saját szívükön kívül senkire sem bízzák magukat. Ledérség, hiúság, könnyelműség — természetesen mint a világ összes nőinél — náluk sem hiányzik, csakhogy a nevezzük gyengeségek egy mexikói nőben nem a megvetendő bravour vagy mesterkélt quoquetteria eredménye, hanem inkább a női nem természetszerű általános gyarlósága. E nők is vétkesek, de sokszor még bűneikben is ártatlanok. A politikába nem igen avatkoznak, de azért a demonstrációkból nekik sem szabad elmaradniok; ide ugyan nem annyira a politika, mint a kíváncsiság vonza őket. Az idegenek biztos rokonszenvre számolhatnak, innét van, hogy a szerencsétlen Miksát Mexikó összes leányai megsiratták. Még azt említjük fel, hogy e nők ámbár többnyire spanyol eredetűek, de a spanyol büszkeség, üres csillogás náluk fel nem található. _ E körülmények roppant hatással vannak a férfiszivekre; az ember nem tudja, hogy kezd itt egy nő neki először feltűnni, hogy szereti meg őt később, hogy őrjöng utána s imádja örökre. Itt már aztán paradidicsoma van a nőknek, de nem Parisban; egyébként e kedves nők meg is érdemlik, hogy szerettessenek, miután ők valóságos földi kis angyalok, s alig akad köztük itt-ott egy kis ördögöcske, Laurényi Ferencz.