Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-22 / 43. szám

VII. évfolyam Kiadó hivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY Hirdetések előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyegdij 30 kr.o—* 43. szám. Vasárnap, okt. 22. 1871. TISZAVIDÉK Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú HETI KÖZLÖRTYE. Előfizetési ; Postán küldve . Nagyobb terjedelmű, mint szintén több ízben megjelenő hirdetések, alku S Félévre Évnegyed szerint a legjutányosabban közöltétnek. Szerkesztői iroda: Debreczenben, Főtér 7-ik bz. Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Nyilttér alatt minden három hasábos garmandsor 10 kr. és 30 kr bélyegdij. A gazd. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Előfizethetni Debreczenben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. H.Dögzörményben Lányi Márton kereskedésében, Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó-utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek, nyíregyházái és Magy-Kállóban a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb ötkrajczáros utalvány által. Előfizetési felhivás TISZA VIDÉK VII-dik évfolyamának oct. —decz. évnegyedére. Előfizetési feltételek : Egész évre 4 forint Fél évre 2 „ Évnegyedre 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzeket kérjük mielőbb megújítani, hogy a lap küldésében késedelem ne történjék A „TISZAVIDÉK“ kiadó hivatala. Talaj ismertetés. Sz. M. Vidékünk különösen megvan áldva homokkal; ismeretes ez tulajdonaival együtt. Alatta oly talajt értünk, melyben a homok túlnyomó, sőt sok esetben kizárólag ebből áll. Értéke a szemcsék finomsága s a homokon kívül előforduló egyéb ásványi alkatrészek aránya szerint változik. A futóhomok, ha benne növény és állati anyagok elrothadásából keletkezett televény nincs, termelésre nem alkalmas, mert a kovány amiből áll, vízben igen csekély mértékben oldható s a növények által nem értékesíthető. Szemcséi finomak lévén, a szél által könnyen tova vitetnek, honnét neve is származik. Értéke televény tartalmától emelkedik, mert az esetben használható föld. Utóbbi összetételű azon futóhomok-terület, mely honunk kiterjedt síkjain több négyszögmértföldnyi tért foglalva el, befásitásra vár. A homoktalajokban nincs semmi összefüggés, a részecskék egymáshoz nem tapadnak, miért lazáknak neveztetnek. Művelete könnyű, igen heves természetű s benne a trágya hamar elkorhad. Trágyázni ép e tulajdonánál fogva legalább minden második évben szükséges, de csak kis mennyiségben. Nem lehet közömbös az, hogy minő trágyaanyagokat használhatunk reá. Nálunk, hol még a trágyakérdés nem tekintetik oly égetőnek, hol a trágyának lelke, java, fa hiányában tüzelőnek használtatik el, azt feleljük, hogy olyat használunk aminő van. Máskép vannak ezzel a gazdaságaikat gonddal, szorgalommal és szakértelemmel kezelő nyugati államok és a kis Svájc, mely utóbbi a trágyakezelés tekintetében csaknem megközelíti Khinát. Itt azt mondják : homokra legtanácsosabb évenként a felületes trágyázás, melylyel amellett, hogy kövéritjük a földet, még a homokot kissé meg is kötjük. Kitűnő hatást tulajdoninak a föld-trágyázásnak és a hig-trágyávali öntözésnek, melyek mindkettejét csak ajánlani lehet. Nem lesz érdektelen, ha ép a homokra vonatkozólag megemlítem, hogy ennél azon szabály, mely szerint „egy szántás egy, két szántás két és három szántás három kenyér“ ahelyett, hogy a kívánt sikert eredményezné, csak kárt okozhat. — Lehetőleg kevesett kell forgatni, főleg száraz éghajlat alatt, minő a mienk is. A másik mód a homoktalajok művelhetésére, azoknak takarmánytermelésre való alakítása, úgy, hogy legalább három-négy évig legelőnek és kaszálónak használtassák , midőn csak egy vagy kettőig szántás és kapálás alá vétetik. Ha a homok mellett agyag is fordul elő nagyobb mennyiségben, vagy tán előbbinek felét teszi, az ily talaj homagnak neveztetik. Ez a legjobb termőképességű 10— 15# televénnyel. Vannak Németországban a lineburgi pusztákon, továbbá Belgiumban oly homoktalajok, melyek nagyon vizenyősek; ezek művelésre alkalmatlanok, mert mást, mint hangát asíonyát és sáros füveket, nem teremnek ; az ilyeneket égetés által szokták javítani. Minden oly talaj, mely túlnyomóan agyagtartalmú, e nevet viseli. Az agyagtalajok tulajdonaikban egészen ellentétesek a homokkal. Színük sárgás, barna, vörhenyes, vagy egészen fekete. Tapintatuk finom, zsíros. Kézbe szól ritva, ha kissé nedves, gomolyokat képez, melyek maguktól szét nem omlanak. Nagy kötöttséggel és szívóssággal bírva, műveletük igen megnehezített. Szántás után rögös és érdes felületű. A nehéz agyag művelésére sokkal tökéletesebb és költségesebb gazdasági eszközök igényeltelek. Ellentétben a homokkal, víztartó és vízfölszívó képessége kitűnő; épen a vízhez való megtartása okozza, hogy hideg természetű s benne minden később indul fejlődésnek. Szereti a gyakori szántást és művelést, s a föntebbi példabeszéd itt már nagyon helyén van. Szántása különösen az időjárás szélsőségei között, akár nagy nedvességben, akár szárazságban lehetetlenné válik. Innét van, hogy sok évben, míg a Bánátban és Tiszavidéken elmaradnak a veteményezéssel, addig a homokos helyeken bevégezhetik azt. Legtermékenyebbek azon agyagtalajok, melyek kisebb mennyiségben televényt és homokot is tartalmaznak, mert akkor a homok az agyagnak phisikai tulajdonait megjavítva, reá igen jótékony befolyást gyakorol. Az agyagtalajokban kitűnő búza terem, honnét búzatalajoknak is neveztetnek. Ezenkívül a legtöbb műveleti növény alá is sikerrel lesznek használhatók. Harmadik igen elterjedt talajnem, különösen hegyes vidékekben, a mésztalaj. E nevezet alatt oly földet értünk, mely legalább 50 % meszet s ezenkívül homokot, agyagot és televényt tartalmaz. E talajnem tulajdonaira nézve a homok és agyag között áll. Tapintata finom, száraz. Szántás után rögös, de rögeik önmaguktól szétomlanak. Eső után, ha fölülete megszárad, megcserepesedik. Könnyen fölismerhető, mert kénsav- vagy sósavval leöntve erősen fölpezseg. Művelése nem nehéz s a növények jól diszlenek rajta. Az itt elsorolt főbb talajnemeken kívül fordulnak elő még egyebek is, melyek azonban többnyire a már elmondottakból vannak összetéve; igy van: homagtalaj, az agyag és homoknak egyenlő vegyülékéből; márgatalaj, összetétele igen finom homok- és agyagnak, legalább 15 % mésszel televényes agyagtalaj, legfeljebb 14—16 % televénytartalommal. Jó fekvés mellett talaj nem egyike a legjobbaknak. Ebből áll nagyrészben a „feketének“ nevezett föld. Az agyagtalajok hátrányait nagy mértékben bírja; művelete sok esetben igen nehéz, de termőképessége páratlan. TARCZA: A bécsi dohányáruló nők, életek és foglalkozások. Élettanilag bírálja Cs. H. A társadalomban van egy osztály a nők között, kiknek foglalkozásaik valóban megérdemlik, hogy szoros bírálat alá kerüljenek. Mindenek előtt ezen osztályhoz tartoznak Bécsben azon egyének, kik a dohánytőzsdékben az eladást végzik. Hogy ezen nőket, mivel közülök sokan hasonlítnak a párisi Grisettekhez, helyesen megbírálhassuk, különböző osztályokra osszuk föl. Az első osztályzathoz tartoznak azok, kik erkölcsösségöket el nem hagyták, kik leginkább azon oknál fogva dohányárus nők: alkalmat várnak, hogy valamikép fényesen férjhez mehessenek, életkoruk többnyire 15—18 év. A második osztályzathoz tartoznak azon szerencsétlenek, kik szép reményüket, egykori rajongó szerelmük folytán, keserűleg megcsalattatván, gonoszságra adják magokat. Ezek többnyire az első osztályból ujonczoznak s 18—36 évesek. Ezen második osztály nagy tért nyit az élettani bírálatokra, mert a harcz, erény és bűn között különbözőkép mutatkozik, és legtöbbnyire ez utolsó győzelmével végződik. A harmadik osztályzathoz tartoznak végre azon szerencsétlenek, kiknél a harcz kötelesség, és szenvedély közt legyőzött álláspont. Legelőre haladtabb korban lévén, nem maradt nektek egyébb mint a lélek mardosása, eltévesztett ifjúságok miatt, és részint szükségbe, részint egy nyomorúságos gondali élet, minek ők nem ritkán öngyilkosságok áldozatává válnak. Próbáljuk tehát az első osztályzatot közelebbről megjelölni. Egy fiatal leányka, virágzó éveiben, utalva van arra, hogy magát valamiképpentartsa. Azon öntudatnál fogva ifjúi épsége és hóditó arczvonásai folytán egy helyet keres, hol ő előnyeit értékesíthetné. És tényleg hol érheti el czélját jobban, mintha ő árulónőnek megy, egy dohány tőzsdébe? Itt hasznost a kellemessel egybekötheti, midőn ő egy helyet talál, becsületesen elélni s egyszersmind alkalma is van, magát a vevőktől megcsudáltatni. A gazdag és nem gazdag henyélők állandó vevői ezen dohány-tőzsdének, egyiktől épugy, mint a másiktól csábító hízelgéseket hall; ilyen ártatlan teremtésnek füle, szerelmi vallomásokhoz nem szokván, mindent hisz, és ha a szív az erénynyel még vitába nincs, úgy csakis könnyű finom modor, fénylő egyenruha, gróf vagy bárói czimmel meggyőzni. Ezen báró vagy gróf ur, nem restell saját fogatával a szivaros bolt elé rándulni, s ott a legdrágább szivarokat vásárolni. Ily fiatal lánykának aztán az utolsó csepp önálló jelleme is elmúlik, képzelősködésében és megcsalattatásában magát úgy látja, mint bárónőt, vagy grófnőt. Álmában párnájára számtalan könyeket ejt — ha másnap egy gazdag paszamántos inas a boltba lép, és vagy egy gyönyörű virágcsokrot vagy egy illatozott levélkét ad által. Az utóbbiknál rendesen két zártszékjegy is mellékeltetik a legközelebbi szinielőadásra. Az inas elvégzi kötelességét, midőn ő ezen megjegyzést teszi, hogy a gróf vagy báró ur kérdezted, mint van nagysád ?, és egyszersmind kéreti, hogy a kis emléket barátságosan fogadja el. A szegény leány örömében elpirul és elfeledi idegen vevők jelenlétét, és az általadónak édes nevetése által határtalan boldogságát nyilvánítja. Szegény teremtés ! Mily mulékony volt a te örömöd és mennyi sok keserű könnyeidben került ezen vak hit. Mi két ily szerencsétlen teremtést ismertünk a belváros posta-utcza szegletén levő boltba. Az egyiknek egy katonatiszt, a másiknak egy pénzügyi hivatalnok hizelgett, híven hogy legboldogabban a földszinén, és látják végre, hogy mindketten mily keserűleg megcsalattattak. Ezek mindketten ártatlan szép leányok voltak, kik egyszer hirtelen eltűntek, és mi többé nem láttuk, sőt semmit sem hallottunk felölök. Ily szegény lelkek, kik szép reményöket a legborzasztóbban megcsalatva látják, ingerlő külsejüket elveszítvén, és erkölcsileg elcsüggedvén, tehát kénytelenek az elővárosban valami kis dohányárus boltba keresni menedéket, hol folytathassák további állásokat. Ott alig ismerni őket meg, mert képek soppadt, bajok és fogaikat részint elveszíték, tehát leginkább úgy tekintődnek, s úgy is néznek ki, mintha 30 vagy 40 évesek volnának, de azért nem minden oly megcsalatottnak van bátorsága vagy erős akarata minden ámításról lemondani, s az életet komoly oldaláról tekinteni, s folytatni. Vajmi kevesek vágynak, kik oly erős jellemmel bírnak, hogy a megtörténteket feddetlen erkölcsi viseletük által jóvá tegyék. Ezen kevesek valósággal sajnálják, hogy az elmúlt erény utjánál vannak. Igyekeznek látszólagos gondolataikat elhagyni, s hogy minden áron jó s becsületes nők legyenek.