Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-11 / 24. szám

VII. évfolyam Kiadó hivatal­a ifj.CSÁTHY KÁROLY j­­ f. gazd. akad. kö­nyvkereskedése V DEBRECZENBEN, s hová az előfizetési pénzeket és jj hirdetéseket kérjük küldeni. SS* Minden a „Tiszavi­­dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre­­czen, Főtér 7-ik sz. alá kérünk­­ beküldeni. 1] ^ -J 24. szám Vegyes tartalmú hetilap. Megjelen rendesen Vasárnap, l­agyobb ter­jedt lm­ű , mint szintén több ízben megjelenő h­irdetések, alku szerint a legjutányosabban közöltétnek. Junius 11. 1781 Nyíl­ttér alatt minden három ha­sábos garm­ondsor lő ki. és 30 kr bélyegdij. Előfizetési díj : Postán küldve .... Félévre............................3.—6.— Évnegyedre......................1.50 Hirdetési dijak előre fize­tendők: minden 5 hasábosI petit sz>r egyszeri iktatásnál 5, s többszörinél 4 kr. — Bélyeg- fej? dij 30 kr. 1 Előfizethetni Nyíregyházán a postahivatalnál, Debreczen­ben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Grál Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Nagy-Kálló és környékének erdő és fatenyész­tési ügyében.­ ­"­­ (Fői­­tatás.) Eddigi czikkeinkben, habár távolról is érintettük­­ eszméjét annak, hogy a talajra nézve mily jótékony befolyással van a növényzet, illetőleg a fa-és erdőség, mert valamint az emberi test megkívánja a ruházatot, hogy életereje rohamosan alá ne szálljon ki ne me­rüljön, és így végkép tönkre ne jusson, épen úgy meg­­­­kívánja a talaj is azt; ha fedetlen a test, — a talaj hamar megérzi az időviszonytagságait, mígnem az életműszervek zsongása és lazulása be nem áll, és kö­telékeinek utolsó szálait is fel nem oldja az enyészet. Érintettük, hogy a fa, illetőleg az erdőség te­nyésztése mily hatalmas tényező a közjólét előmozdí­tására; midőn áldozatot oly keveset követel, és mind a mellett mily gyönyörködtető foglalkozást nyújt; mi hamar meghozza a­ kedvesnél­ kedvesebb ízű és zamatú gyümölcsöt; mit a mai időben már mennyire lehet ér­tékesíteni, befőzés, aszalás stb. által; mennyire pótolja az élelmi­szereket, mennyi pénzt megkímél a háztar­tásnál; érintettük, hogy levele és virága által is, mi sok hasznot nyújt, egy­felől a selyemhernyó, másfelől­­ a méh fentartása tekintetéből; e mellett még kiszára­­­­dásakor is az utolsó forgács darabig fel lehet használni tűzhelyeinknél, míg törzse, és ága az építészetnél, fa­­j­ragászatnál nélkülözhetlen kellék; ha nem számítjuk is: hogy min­ő árnya mily jótékony udvarokon, ker­­­­teken, séta és pusztatereken; nem számítva: hogy galy karjaival a szél és vihar hulásait mennyire fékezi; nem: hogy vegyalkatának túlnyomó többsége, s a széneny kipárologtatása által mennyire üdíti a le­vegőt; nem­, hogy magas lombkoronájával mennyire emeli, díszíti a vidéket; — nem, hogy a fa vagy erdő — a nagy pusztákon a nem hamar kifáradó tekinte­­­­tének — mint a vándor madárnak — mily kedves í pihenő, nyugpontot nyújt; nem számítva, hogy a ked­ves kis madaraknak —melynek csevegése, zengése, és füttye nélkül a néma természetben csaknem elszo­rulna szivünk, eszünk pedig csaknem elállana , mily édes otthont ad. Érintettük végre, hogy mit egyesek alig vihet­nek ki, azt több egyesült erővel kevés áldozat mellett könnyűszerrel ki lehet vinni, csak akarat, kitartás és egy kevés buzgalom szükséges, és csodát lehet mivelni a közjólét előmozdítása körül. Pedig ez nagyon felillenék, főleg a vidéken; hol a népség nagyobb része vagyona mellett is szeren­csétlen ; magára lévén hagyatva, nincs ki oktassa, vezesse; nincs a honnan példát merítne; és igy csoda-e, hogy helyzetén nem tud segíteni; hogy házi tűzhelyeinél is mig egyfelől a nélkülözés vam­­pírja szívja vérét, addig másfelől a szükség polypkar­­jaival szorongatja; a nemesebb elvről, az élet örömei­nek ez elmaradhatlak fűszeréről, a fájdalmak és ön­bánatok e hatalmas ellengyógyszeréről még fogalom­mal sem bir; igen de midőn vagyonát sem bírja hasz­nálni. Azonban mindenek előtt jónak látjuk itt a „Debreczeni kertészegyletet” megismertet­ni ; mert az ember hihetetlen; ki ilyesmit nem látott, nem hallott, — az mindezt üres szóbeszédnek tartja. Ez egylel ezelőtt mintegy 7 évvel néhány hely­beli lelkes férfi, j.­lesen a többek közt t. Simonffy Imre jelenlegi városi főkapitány ur buzgalma folytán jött létre; az alapító tagok 25 frtot egyszer mindenkorra, a rendes tagok pedig évenkint 6 — 6 frtot tartoznak fizetni; tevékenységét megkezdendő használatra né­hány hold földet kért a várostól; és ez adott is, előbb tán 8 holdat; később, midőn a nemes törekvés ered­ményét látta, többet — ugy hogy jelenleg 39 holdat tesz a kert területe, melyből jelenleg csak két hold nincs még fával beültetve; a város nem kívánván egyebet a földért — mint azt, hogy az azt illető tu­lajdonjoga tiszteletben tartassák, mely az egylet által — pro forma — egy arany évi földbér befizetése ál­tal gyakoroltatik ; jelenleg az egylet 120 alapitó, 250 rendes, és 20 tiszteletbeli, —­ ügyütt 291 tagot szá­mít kebelében; az egylet összes vagyonértéke pedig virág-, fa-, épület és felszerelésben 12,123 írt 90 ki­tesz, a kertben jelenleg 60—70,000 körül van részint nemes oltvány, részint szállótoké, részint vadonez, díszfa, bokor stb. a gazdasági csemeték közül csak ákácz 33,433 darab van; a múlt év őszén eladásra bocsáttatott 21,237 db csemete 1269 frt értékben;a legközelebbi közgyűlésen az 1870 dik­ évi zárszám­adása bevételképpen 4509 ftot, kiadásképpen 4498 frtot és 60,803 db., fát és bokrot stb., mutatott, ki; egy-egy csemete ára pedig 18—24—28 krr v van határozva. ÉI néhány adatból is belátható, hogy a debre­­czeni kertészegylet mily hatalmas tényezőjévé vált a debreczeni és a közel vidéki nép jövendő jólétének előmozdítására ; mennyiben egyfelől a munkás kezek­nek uj munkatért ad, és a kenyérkeresetre alkalmat nyújt, midőn a múlt évben is 2747 % napszámot fize­tett, és e mellett 1 fő és 6 segédkertészt és csőszt tart rendes fizetéssel; másfelől pedig terjeszti a ne­­mesfajta gyümölcs csemetéit, oltványait, midőn éven­ként ezrével bocsátja áruba és tagjai részére ingyen. Hát még majd 2­0 — 30 év múlva, midőn a jelenlegi csemeték szép és nagy termő fákká lesznek, és a cse­metéket nagyobb mérvben tenyésztetheti, még csak akkor látszik be valóban nagyszerű hatása. Most pedig röviden a II.­Kálló és környékére tervezett „Erdő és fatenyésztési egye­­s­ü­l­e­t“-re térjünk vissza, hogy annak tevékenysége mi hasznot ígérne? Azonban, hogy ezt kimutathassuk szükséges tudni, hogy 1 □ öl, illetőleg 1 □ hold területen hány fa fér meg, és mi lenne annak értéke, és a munkabér felszámítása után mi haszon lenne benne? Hozzávetőleg 1 □ ölre 8 darab fát számítva 1 □ holdban 9600 darab fövendne meg, és ha most darabját — 4 éves korában — 10 —10 krral szá­­­­mítjuk, és a munkáltatásra évenkint 110 ftot levo­nunk 520 frt tiszta hasznot adna 1 □ hold fatermése. Kérdés, hogy a gazdálkodás melyik neme ígér ily magas hasznot, melyik gazdálkodásból kapnánk i 1 ö holdról évenkint 130—150 frt, — 4 évről pe­­­­dig 520 frtot. És mind e­mellett ha figyelembe vesszük, hogy a gazdászat egy neme nem daczol annyira az idő vi­­­­szontagságaival, mint a fa és erdő tenyésztés, lehe­tetlen meg nem barátkozni annak eszméjével Ha eleinte egyedül csak ákáczfát, mely nem igé­nyel oly szorgalmatos ellátást, mint a nemes oltvány — tenyésztene is az egyesület, miután ez nemcsak tűzre igen drágán kel, hanem az iparban is nagy sze­repet játszik, 7—8 évet véve fel, a midőn már ha­szonnal vágható, a midőn darabja, egy szakértő ket­— Nos, mit gondol m­o­n­s­i­e­u­r ? kérdé Antoinette­­ mosolygva. — Valóban felséges asszonyom — felelt a nőszabó, s gyarló ízlésem nem képes hirtelen ily öltözetet előál­lítani. — Semmivel se gondoljon. — A minőségről én fe­lelek, önnek csak az elkészítés, az összeállítás marad fen. : — Gondolja, hogy 6 nap alatt elkészítheti ? — Ha felséged parancsolja s ha lehetséges? Marie Antoinette akkor megmagyarázta, hogy mi­­­­­lyen kelméb­ől legyen készítve, hány rős uszál­lyal, a ru­­haderék gyémánt boglárai hogy legyenek a mellen felkap­­­­csolva stb. stb. A szabó mélyen meghajolva távozott, kijelentve, hogy i­a 1­e o­f­e­l­s­ő­b­b p­a­r­a­n­c­s szerint fog eljárni, s magával vive a királyné saját kezű­leg írt utalványát, (mivel titokban akarta az öltöny készítését) az udvari kelmegyár igazgatój­áh­­oz. Eljött az estély napja — s az öltözék még munkába sem volt véve. Antoinette ingerülten hívata maga elé a szabót, s felindulva haragos szavakkal adá Indiára, hogy iszonyúan fel van ingerelve s ha még este 10 óráig ké­szen nem lesz a kívánt „e­u­ró­p­a­i li i r­it“ öltözék, ke­gyét el fogja veszteni.­­ A kis ember szabadkozott, hogy nem ő az oka, mi­szerint mindeddig el nem készíthető, mert nem kapta meg az anyagot. — A mini felséged parancsolta, mondó a szabó saj­nálatra méltó levertséggel — az öltönybe az udvar kitü­­nőbb fér­fi­a­­ s hölgyeinek arczképeit kelle beleszóló, s csak ma egy órával ezelőtt készülhettek el vele, roppant munkával járván ez óhajtás teljesítése. TARCZA. Az én szivem.... Az én szivem is ragyogott egykor, Kéjjel szórta be ábránd, szerelem, Gyönyörbe úszott a harmat csepp is Kis kertemben a rózsa levelen. Tündér regében lelkem andalgott Ifjú éltem folyt, zajlott boldogan, Egyre daloltam mint­ örök hárfa, Kedvem kiáradt, mint arany folyam. Oh te árny, ha tán körültem lengtél, Boldogságomat ne mond el senkinek ; A ki hűn szeret, szent bővülését, A gyarló ember úgy sem érti meg. Kedvesem­ arcza felém mosolygott, Hozzám intézte nyájas szavait, Zengnek azok, mint ezüst húrrezgés, Szolid dallamuk bűvöl, andalít. Oh ki hitte, hogy a menyországot E­no mosolylyal, gún­nyal tépi el, többet ér neki a hazug álom földi czifraság, fény gyöngyeivel. Oh megtagadja sziveverését Kéj, gyönyör kelyhét összezúzta már, Sötéten a vád ellene támad, Lelke megnyugvást, enyhet nem talál. Siralom völgyén bár találkozunk, Elmegyünk egymás mellett hidegen , Mint összetörött gálya romjai, Szélvészek után a nagy tengeren, De a vitorlák tépedt szárnyai, Szomorún, gyászban összehajlanak, Bus árnyaik a csendben csókolják, Ölelik egymást, titkon, hallgatag. D­e Marie Antoinette fényűzése. Marie Antonietta osztrák herczeg leány s XVI. Lajos franczia király neje a megbotránkozásig pazar, hiú és fényűző volt A királyi öltönyök s ékszerek, melyeket a királynő egyszeri felvétel után félredobott s újakkal cse­rélt fel, nemcsak a király s a királyné magán pénztárát bitte ki teljesen, hanem a birodalmi kincstárt is teteme­sen megrongálta. Egy tartandó udvari estély előtt hat nappal Anto­­inelto magához hivató szabóját és kijelenté, hogy ő az al­at a 6 nap alatt olyan fényes, olyan nagyszerű és kép­zeletet felülmúló öltözéket akar készíttetni, melynek Ik­re nemcsak Francziaországot, de egész Európát besz­ár­­nyal­ja.

Next