Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-11 / 24. szám

VII. évfolyam Kiadó hivatala ifj.CSÁTHY KÁROLY j f. gazd. akad. könyvkereskedése V DEBRECZENBEN, s hová az előfizetési pénzeket és jj hirdetéseket kérjük küldeni. SS* Minden a „Tiszavidék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debreczen, Főtér 7-ik sz. alá kérünk beküldeni. 1] ^ -J 24. szám Vegyes tartalmú hetilap. Megjelen rendesen Vasárnap, lagyobb terjedt lmű , mint szintén több ízben megjelenő hirdetések, alku szerint a legjutányosabban közöltétnek. Junius 11. 1781 Nyílttér alatt minden három hasábos garmondsor lő ki. és 30 kr bélyegdij. Előfizetési díj : Postán küldve .... Félévre............................3.—6.— Évnegyedre......................1.50 Hirdetési dijak előre fizetendők: minden 5 hasábosI petit sz>r egyszeri iktatásnál 5, s többszörinél 4 kr. — Bélyeg- fej? dij 30 kr. 1 Előfizethetni Nyíregyházán a postahivatalnál, Debreczenben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Grál Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Nagy-Kálló és környékének erdő és fatenyésztési ügyében. " (Főitatás.) Eddigi czikkeinkben, habár távolról is érintettük eszméjét annak, hogy a talajra nézve mily jótékony befolyással van a növényzet, illetőleg a fa-és erdőség, mert valamint az emberi test megkívánja a ruházatot, hogy életereje rohamosan alá ne szálljon ki ne merüljön, és így végkép tönkre ne jusson, épen úgy megkívánja a talaj is azt; ha fedetlen a test, — a talaj hamar megérzi az időviszonytagságait, mígnem az életműszervek zsongása és lazulása be nem áll, és kötelékeinek utolsó szálait is fel nem oldja az enyészet. Érintettük, hogy a fa, illetőleg az erdőség tenyésztése mily hatalmas tényező a közjólét előmozdítására; midőn áldozatot oly keveset követel, és mind a mellett mily gyönyörködtető foglalkozást nyújt; mi hamar meghozza a kedvesnél kedvesebb ízű és zamatú gyümölcsöt; mit a mai időben már mennyire lehet értékesíteni, befőzés, aszalás stb. által; mennyire pótolja az élelmiszereket, mennyi pénzt megkímél a háztartásnál; érintettük, hogy levele és virága által is, mi sok hasznot nyújt, egyfelől a selyemhernyó, másfelől a méh fentartása tekintetéből; e mellett még kiszáradásakor is az utolsó forgács darabig fel lehet használni tűzhelyeinknél, míg törzse, és ága az építészetnél, fajragászatnál nélkülözhetlen kellék; ha nem számítjuk is: hogy minő árnya mily jótékony udvarokon, kerteken, séta és pusztatereken; nem számítva: hogy galy karjaival a szél és vihar hulásait mennyire fékezi; nem: hogy vegyalkatának túlnyomó többsége, s a széneny kipárologtatása által mennyire üdíti a levegőt; nem, hogy magas lombkoronájával mennyire emeli, díszíti a vidéket; — nem, hogy a fa vagy erdő — a nagy pusztákon a nem hamar kifáradó tekintetének — mint a vándor madárnak — mily kedves í pihenő, nyugpontot nyújt; nem számítva, hogy a kedves kis madaraknak —melynek csevegése, zengése, és füttye nélkül a néma természetben csaknem elszorulna szivünk, eszünk pedig csaknem elállana , mily édes otthont ad. Érintettük végre, hogy mit egyesek alig vihetnek ki, azt több egyesült erővel kevés áldozat mellett könnyűszerrel ki lehet vinni, csak akarat, kitartás és egy kevés buzgalom szükséges, és csodát lehet mivelni a közjólét előmozdítása körül. Pedig ez nagyon felillenék, főleg a vidéken; hol a népség nagyobb része vagyona mellett is szerencsétlen ; magára lévén hagyatva, nincs ki oktassa, vezesse; nincs a honnan példát merítne; és igy csoda-e, hogy helyzetén nem tud segíteni; hogy házi tűzhelyeinél is mig egyfelől a nélkülözés vampírja szívja vérét, addig másfelől a szükség polypkarjaival szorongatja; a nemesebb elvről, az élet örömeinek ez elmaradhatlak fűszeréről, a fájdalmak és önbánatok e hatalmas ellengyógyszeréről még fogalommal sem bir; igen de midőn vagyonát sem bírja használni. Azonban mindenek előtt jónak látjuk itt a „Debreczeni kertészegyletet” megismertetni ; mert az ember hihetetlen; ki ilyesmit nem látott, nem hallott, — az mindezt üres szóbeszédnek tartja. Ez egylel ezelőtt mintegy 7 évvel néhány helybeli lelkes férfi, j.lesen a többek közt t. Simonffy Imre jelenlegi városi főkapitány ur buzgalma folytán jött létre; az alapító tagok 25 frtot egyszer mindenkorra, a rendes tagok pedig évenkint 6 — 6 frtot tartoznak fizetni; tevékenységét megkezdendő használatra néhány hold földet kért a várostól; és ez adott is, előbb tán 8 holdat; később, midőn a nemes törekvés eredményét látta, többet — ugy hogy jelenleg 39 holdat tesz a kert területe, melyből jelenleg csak két hold nincs még fával beültetve; a város nem kívánván egyebet a földért — mint azt, hogy az azt illető tulajdonjoga tiszteletben tartassák, mely az egylet által — pro forma — egy arany évi földbér befizetése által gyakoroltatik ; jelenleg az egylet 120 alapitó, 250 rendes, és 20 tiszteletbeli, — ügyütt 291 tagot számít kebelében; az egylet összes vagyonértéke pedig virág-, fa-, épület és felszerelésben 12,123 írt 90 kitesz, a kertben jelenleg 60—70,000 körül van részint nemes oltvány, részint szállótoké, részint vadonez, díszfa, bokor stb. a gazdasági csemeték közül csak ákácz 33,433 darab van; a múlt év őszén eladásra bocsáttatott 21,237 db csemete 1269 frt értékben;a legközelebbi közgyűlésen az 1870 dik évi zárszámadása bevételképpen 4509 ftot, kiadásképpen 4498 frtot és 60,803 db., fát és bokrot stb., mutatott, ki; egy-egy csemete ára pedig 18—24—28 krr v van határozva. ÉI néhány adatból is belátható, hogy a debreczeni kertészegylet mily hatalmas tényezőjévé vált a debreczeni és a közel vidéki nép jövendő jólétének előmozdítására ; mennyiben egyfelől a munkás kezeknek uj munkatért ad, és a kenyérkeresetre alkalmat nyújt, midőn a múlt évben is 2747 % napszámot fizetett, és e mellett 1 fő és 6 segédkertészt és csőszt tart rendes fizetéssel; másfelől pedig terjeszti a nemesfajta gyümölcs csemetéit, oltványait, midőn évenként ezrével bocsátja áruba és tagjai részére ingyen. Hát még majd 20 — 30 év múlva, midőn a jelenlegi csemeték szép és nagy termő fákká lesznek, és a csemetéket nagyobb mérvben tenyésztetheti, még csak akkor látszik be valóban nagyszerű hatása. Most pedig röviden a II.Kálló és környékére tervezett „Erdő és fatenyésztési egyesület“-re térjünk vissza, hogy annak tevékenysége mi hasznot ígérne? Azonban, hogy ezt kimutathassuk szükséges tudni, hogy 1 □ öl, illetőleg 1 □ hold területen hány fa fér meg, és mi lenne annak értéke, és a munkabér felszámítása után mi haszon lenne benne? Hozzávetőleg 1 □ ölre 8 darab fát számítva 1 □ holdban 9600 darab fövendne meg, és ha most darabját — 4 éves korában — 10 —10 krral számítjuk, és a munkáltatásra évenkint 110 ftot levonunk 520 frt tiszta hasznot adna 1 □ hold fatermése. Kérdés, hogy a gazdálkodás melyik neme ígér ily magas hasznot, melyik gazdálkodásból kapnánk i 1 ö holdról évenkint 130—150 frt, — 4 évről pedig 520 frtot. És mind emellett ha figyelembe vesszük, hogy a gazdászat egy neme nem daczol annyira az idő viszontagságaival, mint a fa és erdő tenyésztés, lehetetlen meg nem barátkozni annak eszméjével Ha eleinte egyedül csak ákáczfát, mely nem igényel oly szorgalmatos ellátást, mint a nemes oltvány — tenyésztene is az egyesület, miután ez nemcsak tűzre igen drágán kel, hanem az iparban is nagy szerepet játszik, 7—8 évet véve fel, a midőn már haszonnal vágható, a midőn darabja, egy szakértő ket— Nos, mit gondol monsieur ? kérdé Antoinette mosolygva. — Valóban felséges asszonyom — felelt a nőszabó, s gyarló ízlésem nem képes hirtelen ily öltözetet előállítani. — Semmivel se gondoljon. — A minőségről én felelek, önnek csak az elkészítés, az összeállítás marad fen. : — Gondolja, hogy 6 nap alatt elkészítheti ? — Ha felséged parancsolja s ha lehetséges? Marie Antoinette akkor megmagyarázta, hogy milyen kelméből legyen készítve, hány rős uszállyal, a ruhaderék gyémánt boglárai hogy legyenek a mellen felkapcsolva stb. stb. A szabó mélyen meghajolva távozott, kijelentve, hogy ia 1e ofelsőbb parancs szerint fog eljárni, s magával vive a királyné saját kezűleg írt utalványát, (mivel titokban akarta az öltöny készítését) az udvari kelmegyár igazgatójához. Eljött az estély napja — s az öltözék még munkába sem volt véve. Antoinette ingerülten hívata maga elé a szabót, s felindulva haragos szavakkal adá Indiára, hogy iszonyúan fel van ingerelve s ha még este 10 óráig készen nem lesz a kívánt „európai li i rit“ öltözék, kegyét el fogja veszteni. A kis ember szabadkozott, hogy nem ő az oka, miszerint mindeddig el nem készíthető, mert nem kapta meg az anyagot. — A mini felséged parancsolta, mondó a szabó sajnálatra méltó levertséggel — az öltönybe az udvar kitünőbb férfia s hölgyeinek arczképeit kelle beleszóló, s csak ma egy órával ezelőtt készülhettek el vele, roppant munkával járván ez óhajtás teljesítése. TARCZA. Az én szivem.... Az én szivem is ragyogott egykor, Kéjjel szórta be ábránd, szerelem, Gyönyörbe úszott a harmat csepp is Kis kertemben a rózsa levelen. Tündér regében lelkem andalgott Ifjú éltem folyt, zajlott boldogan, Egyre daloltam mint örök hárfa, Kedvem kiáradt, mint arany folyam. Oh te árny, ha tán körültem lengtél, Boldogságomat ne mond el senkinek ; A ki hűn szeret, szent bővülését, A gyarló ember úgy sem érti meg. Kedvesem arcza felém mosolygott, Hozzám intézte nyájas szavait, Zengnek azok, mint ezüst húrrezgés, Szolid dallamuk bűvöl, andalít. Oh ki hitte, hogy a menyországot Eno mosolylyal, gúnnyal tépi el, többet ér neki a hazug álom földi czifraság, fény gyöngyeivel. Oh megtagadja sziveverését Kéj, gyönyör kelyhét összezúzta már, Sötéten a vád ellene támad, Lelke megnyugvást, enyhet nem talál. Siralom völgyén bár találkozunk, Elmegyünk egymás mellett hidegen , Mint összetörött gálya romjai, Szélvészek után a nagy tengeren, De a vitorlák tépedt szárnyai, Szomorún, gyászban összehajlanak, Bus árnyaik a csendben csókolják, Ölelik egymást, titkon, hallgatag. De Marie Antoinette fényűzése. Marie Antonietta osztrák herczeg leány s XVI. Lajos franczia király neje a megbotránkozásig pazar, hiú és fényűző volt A királyi öltönyök s ékszerek, melyeket a királynő egyszeri felvétel után félredobott s újakkal cserélt fel, nemcsak a király s a királyné magán pénztárát bitte ki teljesen, hanem a birodalmi kincstárt is tetemesen megrongálta. Egy tartandó udvari estély előtt hat nappal Antoinelto magához hivató szabóját és kijelenté, hogy ő az alat a 6 nap alatt olyan fényes, olyan nagyszerű és képzeletet felülmúló öltözéket akar készíttetni, melynek Ikre nemcsak Francziaországot, de egész Európát beszárnyalja.