Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
A rohodi gyilkosság statáriális főtárgyalása Nyíregyháza, jan. f. Saját tudósítónktól. A borzalmas cinizmussal végrehajtott rohodi gyilkosság tettesei,a férje ellen gyilkosokat szegődtető Újlaki Józsefné, a felbujtásban társa: Alexajev Terentin, a ház gyilkosságra hajló völegény jelöltje, Gál Károly, a tízezer forintért régóta csábított s a gonosz három embernek ördögi bűnre szitására gyilkoló jámbor orosz hadifogoly, Telegin Stefán és az édesapja halálára készülök biztatója, a menyasszony Újlaki Ilona immár itélő bíráik előtt állanak. A bűnös furfanggal végrehajtott gyilkosság részleteit annak idején feltárta a Nyírvidék. Most a ma délelőtt 10 órakor kezdődő statáriális főtárgyalásra került sor A törvényszék 35 ös tárgyalási terme megtelik érdeklődőkkel. Együtt vannak a védők is: dr. Kerekes Pált Ujlakíné védelmére kérték fel Kirendelt védők: Telegin Stefáné, dr.Nagy Máthé András, akit dr. Paulik Mihály képvisel, Alexijev Terentiné, dr. Porkoláb Zoltán, Újlaki Ilonáé, dr. Schőn Viktor, Gál Károlyé, dr. Prok Gyula. A folyosó is tele van érdeklődőkkel, akiknek már nem jutott jegy s most kíváncsian várják a vádlottak elővezetését Dr. Illés Andor főügyészhelyettes, a vád képviselője aki eréllyel és mindenre kiterjedő figyelemmel készítette elő a vád anyagát, intézkedik a folyósón is s nem engedi meg, hogy fiatalkorúak kivárcsiskodjanak, a borzalmat keltő bűntett vádlottjai közül. Tiz óra utáni.dr. Zelenka Lajos kúriai biró, törvényszéki elnökkel élén bevonul a statáriális tanács és bevezetik a vádlottakat is Elől Telegin Stefán jön. Magas, szőke szláv. Bajusza pödört, sárga szinü. Jámbor, primitív ember. Földszínű orosz kabát, halina csizma van rajta Ő volt a gyilkosság végrehajtója. Utána Alexajev jön. Magas, kis bajuszos orosz, ravaszabb, tanultabb, mint társa, a szibériai állattenyésztő. Ő mesterséghez ért. Ujlakiéknál, ahol szolgált, a szobában suszterasztala volt. A gyilkosság napján is egy pár új csizmán dolgozott. A két orosz az első padra kerül. Mögöttük Gál Károly jön. Barna arc, fekete, szúrós tekintet, zord habitus, kabát, erős bakancs van rajta. Szürke vadász-Mikor nevét szólítják, ezt mondja: — Itten vagyok! Aztán jön az az asszony, akinek lelkében mintegy a bűntett gyújtópontja van. Fekete ruhában, fekete kendőben van. Kis termet, jelentéktelen, sápadt, enervált arc. Mögötte Újlaki Ilonka lépked, ő is feketében van. Alacsony, fejletlen, kifejezéstelen, sápadt arcú kislány. Rettenetes, ha elgondoljuk, hogy ki tudta mondani ezeket a kapcsolatba nem hozható szavakat: Ma megölitek édesapámat! Segíts megöli apámat . . . A vádlottak elhelyezkednek. Újlaki Ilonka széken ül. Itt vannak a bűnjelek is. Egy kék mázas füles kanna, félliteres kék mázas bögre. Ezekben volt a bor a gyilkosság estélyén. Egy hatalmas akáckaró. Talegin Stefan hozta, hogy vállukra véve ezen hurcolják a mezőre Újlakit, vagy amint ő nevezi: Jóskát. Ezzel a doronggal sulytott háromszor az országúton heverő Újlaki fejére Gál Károly. Itt van a zsák, amibe Újlakit kivitték. A ponyva, mely ugyanerre szolgált, flaneldarabok, amellyel Alexejev az ágyban fojtogatott Újlaki száját tömte be, Újlaki vasárnapi ruhája, amelynek kabát zsebébe tíz pogácsát tett Ujlakini, aztán a véres ing, egy meggyfapálca s a sertésölő kés, amelyet Alexejev a csizmaszárában vitt a Petneházi útra, ahol Telegianek adott át, aki Újlaki torkába és hasába szúrt vele. Itt vannak a tárgyaláson a boncoló és exhumáló orvosok dr. Mosánszky Jenő, dr. Kovács Mihály, dr. Dohnál József, dr. Konthy Gyula is. Dr. Illés Andor kir főügyész helyettes felkérésére az ellenőrző tolmácsi tisztet az oroszul kitűnően beszélő Lator Zoltán százados vállalta el, akit dr. Zelenka Lajos elnök megesket. A tárgyalást megnyitó dr. Zelenka Lajos elnök a közönséghez intézett figyelmeztető szavak után ismerteti a lottóper körülményeit, felolvassa a statáriális rendeletet, megállapítja hogy az 1920. március 21 én Rohodon is kifüggesztetett és dobszóval a lakosság tudtára adatott. Megállapítja a vádlottak személyazonosságát s kioktatja a tanúkat s a vádlottak kihallgatásának sorrendjét a következőkben jelöli meg: Telegin, Alexajev, Gál, Újlaki Ilonka, végül Ujlakiné kerülnek sorra. Ezek ut n dr. Klét Andor kir. főügyész helyettes tömör, de éles vonalú rajzban állitva a törvényszék elé a megrázó bűncselekményt Újlaki Józsefné szül. Nagy Mária és Újlaki Ilona ellen a Btk 278 § ába ütköző gyilkosság bűntettében felbujtói bűnrészesség, Telegin Stefán és Alexajev Terentin és Gál Károly ellen ugyancsak a 278. §-ba ütköző gyilkosság bűntettében tettestársi bűnrészesség címén emel vádat. A vád felhangzása"után a vádlottakat kivezetik, csak Telegin Stefán marad bent, akinek kihallgatása megkezdődik. Telegin beismer mindent és részletesen elmondja a gyilkosságot. Kihallgatása lapzártakor tart. A statáriális fő tárgyalás a jelek szerint hétfő estére fejeződik be. Vasárnap minden házon lobogó lengjen! Szakoármegy a küldöttei a vasárnapi irredenta ünnepen Vasárnap délelőtt országos harangzugán jelzi a kőbe vésett magyar irredenta gondolat ünnepi glóriába vonását, a budapesti irredenta szobrok leleplezési ünnepélyének kezdetét. Erre az alkalomra a hatóságok minden városban és községben felhívták a lakosság figyelmét s a háztulajdonosokat a magyar nemzeti lobogó kitűzésére kérték. Ezt a felszólítást vegyék lelkes készséggel e helyről is mindazok, akik nemzeti lobogó birtokában vannak. Vasárnap lehetőleg minden házon lobogó lengjen Nyíregyházán is! Legyen e a külső megnyilvánulás hazánk régi nagyságáért vágyó szívünk hangos feldobbanásának jele, fogadalmi jel, hogy készek vagyunk egy táborba szállani azokért az elszakított magyar részekért, amelyeket a ma leleplezett szabadságtéri szobrok olyan szépen szimbolizálnak. Az irredenta ünnep pillanataiban pedig vegyünk részt tereplomunk istentiszteletein, ahol áhítatos fohászként hangzik fel a magyar hiszekegy . A Védő Ligák Szövetségénak budapesti ünnepségén Szabolcs vármaagye képviseletében Orosz Miklós,Orosz György cs. és kir. kamarások és Kállay András nemzetgyűlési képviselő jelennek meg. A vármegye zászlójával egy vármegyei hajdú utazott fel Budapestre. A vármegye koszorúját Orosz Miklós cs. és kir. kamarás, a küldöttség vezetője helyezi el az Irrederta szobrok egyikén. Lesz-e házhelye a tisztviselőknek ? Mit mond a város? Elvben igen! Az ország több városában már a háború előtt tisztviselő-telepek alakultak. Akkor még volt bőven lakás, mégis érthető a tisztviselők telepakciója, hisz annak szociális, gazdasági és más szempontból vehető jelentőségét hangoztatni már gyengébbek kedvéért sem kell Csak természetes, hogy ma, amikor a lakásínség terjed és mérgesedik, mint a pestis, a tisztviselők még inkább a telep tervéhez menekülnek. Kertgazdaság, állattenyésztés, méhészkedés stb. ma létszükségletei mindenkinek, aki a szellemi pálya balvégzetének hajótöröttjei közé tartozik. Senki se csodálkozzék, ha a tisztviselőség türelmetlen a telep kérdésben és telepet akar minden áron. Megvan az oka rá. A nyíregyházi tisztviselők már két évvel ezelőtt megtették az első lépést a telep ügyében. Telket kértek a várostól. Kérvényüket ad acta tették. Most, hogy a Kansz-ban a tisztviselők erős szavú képviseletet nyertek, s Nyíregyházán is megalakították az u. n. telep 1981. január 16 bizottságot, a tisztviselőtelep újra a napirendre került és hivatott szerv vigyáz, hogy onnan többé le ne kerüljön. A telep kérdésében jelentős eseményről számolhatunk be. Dr. Bencs Kálmán polgármester a tisztviselők régebben beadott kérvényének ügyében értekezletet hívott össze a városháza kistermébe. Az értekezleten amelyen a tisztviselőket Dr. Székely Farkas, Leschák Antal, Dietz Ferenc, Zoltán Gáspár képviselték, Dr. Bencs Kálmán elnökölt és Lesek Gyula dr. volt az előadó. A tisztviselők kérését Lesek Gyula ismertette. Ennek lényege: a tisztviselők 20 -25 hold földet kérnek a várostól tisztviselőtelep céljaira a Vásártér felé. Dr. Bencs Kálmán polgármester azt fejtegette, hogy egyelőre szó sem lehet telepépítésről s a telep részére szükséges földterület átengedése majd akkor lesz aktuális, ha épiteni lehet. Zoltán Gáspár markáns vonásokkal ismertette a tisztviselők helyzetét s kifejtette, hogy a fenyegető lakbérválság elől is csak a telepépítéshez kell menekülnie a tisztviselőknek, akik minden tényezőt segítségül hivnak, hogy az építkezést minél előbb megkezdjék s addig is megnyugtató s gyakorlatilag is ajánlatos volna, ha a telepparcellát ki-ki megkapná, hogy a házhelyet előre megmunkálná s a kertet beültethetné. Dr. Bencs Kálmán polgármester kijelentette, hogy a város kész elvben hozzájárulni a telepterület átengedéséhez, de ennek keresztülvitele csak az építés kezdetekor volna megengedhető. Egyébként a tisztviselők kérelmét a szakosztályok, illetve a közgyűlés elé terjeszti A tisztviselők között ez a megoldás nem keltett megnyugvást és elhatározták, hogy ismételten kérni fogják a telep átengedését. Vsnellet a rktmigyi községet segíts és Kállay András indítványa a vármegyei közgyűlésen Nyiregyháza, jan. 15 (Saját tudósítónktól.) Mint valamely nehezen gyógyuló seb a rokkant bajtárs tettén, üszkösen, reménytelenül romokban sir Szabolcs egykor virágzó községe, a románoktól bosszúsan, kegyetlenül leégetett Vencsellő. Kormány, vármegye megtettek mindent felépítése érdekében. A kormány nagy tarifakedvezményt biztosított a hajléktalanul maradt lakosoknak, a vármegye nagy összeget bocsátott rendelkezésre, amelyből épület faanyagot vásároltak. Az építkezés mégis lassú ütemben indult meg, mert hiszen egy egész község újraépítéséhez a kormány és törényhatóság ma nyújtható segítése csekélynek bizonyult. A Vármegye rendkívüli közgyűlésén is szóba került Vencsellő segítésének ügye. Kállay András nemzetgyűlési képviselő a lesújtott Vencsellő felsegítése érdekében arra kérte a törvényhatóságot, hogy a vármegye községeit Vencsellő község segélyezésére kérje fel. A rendkívüli közgyűlés az indítvány jelentőségét teljes mértékében méltányolva a következő határozatot hozta. A forradalom, a kommunizmus és ezek következményeképpen a román megszállás sok kárt és szenvedést okozott a vármegye községeinek és lakosainak. A vármegye községei közül egy t>em szenvedett annyit, mint Vencselló községe és lakosai. A román megszállás alatt felégetett község még ma is romokban hever. Pénz és anyaghiány következtében belátható időn belül fel nem épithető. A kormány és a törvényhatóság már erején felüli nagy összegben részesítette az elpusztult községet, de több áldozatra már nem képes, ugy, hogy ha vármegye községei elpusztult társuk segítségére nem sietnek, akkor annak lakosai talán még a jövő telet is fedél nélkül lesznek kénytelenek eltölteni. A törvényhatóság azon kérelemmel fordul a vármegye községeihez, hogy a leégett Vencsellő felépítésében és a lakosság segélyezésében anyagi erejükhöz képest vegyenek részt.