Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-20 / 115. szám
c jmmmm vígjáték.) Cyrano életét végig vezesse a néző előtt, de olyan humorrajzot adott, milyent csak Shakespeare adott a piros és fehér rózsák harcáról a király drámákban. Rostand Cyrano irodalmát is, hogy úgy mondjam, darabjaiban színre hozza. Cyrano tragédiája : »Agrippina halála«, vígjátéka : »A csúffá tett iskolamester«, melyet a nagy Moliere is felhasznált »Szapin csinyjei« című regénye : »Utazás a halálba«, melynek eszméjét Rostand a darabjában felhasználja, hogy Cyrano Guiche grófot feltartóztassa ; különben ez a regény — Haraszti Gyula kritikája szerint — lehet mondani az első Verne-féle regény; második regényében philosophiai és természettudományi eszméket hirdet (A nap birodalmának komikus históriája) Cyrano és mint merész gondolkodó és merész képzeletű tudós, ki már megsejtette a repülőgépet és a phonographot e regényében. A darab Cyranonak — az igazság bajnokának — apotheosisával végződik e darab; bár hősünk egy nagy hazugságnak volt előmozdítója — igaz, hogy nagylelkűségből — se hazugságért, majdnem emberfeletti önmegtagadásira képes volt — szerelemből! Most pedig kedves kötelességemnek vélek eleget tenni, mikor Isten Hozzádot mondok Nyíregyháza közönségének. Eszembe jut Petőfi. Ugy vagyok, mint Ö, mikor Debrecenből ment el : Hejd Debreczen, Ha rád emlékezem !... Sokat szenvedtem én tebenned És mindamellett Oly jól esik nekem, Ha rád emlékezem. Igy vagyok én Nyíregyházával: »Sokat szenvedtem én tebenned«, de: »Oly jól esik nekem, Ha rád emlékezem, mert ezen közönségem megédesítette a szenvedéseimet. Felmelegítette fázó lelkemet, biztatott tapsaival és nem engedte, hogy elveszítsem hitemet a Magyar Színészetben. Ezért különb dolgom van itt nekem, mint volt Petőfinek Debrecenben, mert Petőfit a háziasszonyán kívül csak Pirák András szerette; engem egy közönség, mit joggal nevezhetek az én közönségemnek. Kedves közönségem ! Köszönöm önöknek azt a sok szép meleg estét, mellyel kitartásra buzdítottak, köszönöm, hogy nem hagytak elesni ! Most már megyek innen y>Hegyen át, völgyön át Zeng a bucsu^n óta Piros csizmám nyoma.' Elviszem magammal az én közönségem szeretetét és büszkén mondom, hogy több szívvel megyek, mint jöttem. Annyit adtam önöknek szívemből, tehetségemből, amennyivel Istenem megáldott, — vagy megvert — két kézzel szórtam az érzéseimet önöknek s ez a magyarázata, hogy nekem több van, mint amennyivel jöttem. Mégegyszer köszönöm a szeretetüket. Az Isten Áldja önöket, gondoljanak szeretettel rám, »A nemzet napszámosára !« ki büszke öntudattal hordja e szent jelzőket és ne feledjék el Bihari Lászlót. Válasz K. F. urnak, «Lakást szerző paripa« címü karcolatommal kapcsolatosan azt írja szerkesztőségünkhöz intézett levelében,, hogy az Ön lakása sem megfelelő és még sem írtam ki,, csak a vezető emberekét, akiket mind felismert,, bár ferdített nevekkel szerepeltettem őket. A levelét nekem adta át a Szerkesztőség,, melyre itt adom meg a választ, mivel olyan pontjai is vannak annak,, amelyek egyenesen megkívánják a nyilvánosságot. Nagyon, de nagyon jól tudom, hogy sok ember van Nyíregyházán lakás nélkül, aki nem folytathat kultúrájának megfelelő életet,, hanem sötét kamarácskában él, sőt ágyrajáró személy. Ezek azonban mind nem szereztek érdemeket a megírásra, mert igényeiket nem önként redukálták le. Az én cikkemben szereplő 16 vezetőembernek azonban mindnek nyílt volna alkalma,, évek hosszú során, hogy magának jobb lakást kerítsen,, de azok azt nem tették, mert mindig akadt olyan igénylő, aki nálunknál is nehezebb helyzetben volt A példabeszéd azt mondja,, hogy akié föld azé az ország,, amelyet én most úgy a variálok, hogy amilyen a föld, olyan a lakója. Talán ez az áldott nyílt homok kisugárzása okozza azt,, hogy itt szélsőségek nem kerekedhetnek felül és hogy itt »jobbszívüek« az emberek. A »mi« földünk bármilyen időjárás mellett megtermi ugyanis a maga szűkös hozadékát és a mi embereink nem tagadják meg soha, hogy szív is kell az élethez,, nem csak értelem. Szerettem volna a már említett vezető embereket mind névleg felsorolni az ide özönlők okulására, de azok szeretik a zajtalanul való dolgozhatást és szerénységükben még rossz néven vették volna a nevük teljes kiírását. Ami a vércstének a második részét illeti, annak teljesítését meg sem tagadom, de nem is teljesítem. Nem tudom ugyanis asszimilálódott-e már eléggé Nyíregyházán és nem azért kérdi-e„ hogy hol van a Turul-utca, hogy a házigazdámnak felüligéretet tegyen. Rosszam azonban mégsem tehetek fel Önről mig meg nem bizonyosodom róla,, tehát így írom körül a Turul utca fekvését,, hogy kereshesse azt csak meg ne találhassa és mondjon le, ha olyan szándéka volna lakásom eligényelhetéséről. A Turul utca tehát fekszik az északi szélesség 48 fokánál és a keleti hosszúság 21 fokánál 45 percénél,, az adria tenger felett 111 méter és 98 centiméter magasságban. Ha a katholikus templomtól indul el„ akkor 21 perc alatt ér ide,, mert 1620 Lépésnyire van onnan,, de hogy mely irányban kell mennie,, azt meg nem írhatom,, mivel az itteni égtájaklkal magam sem vagyok tisztában. Azt is megfigyeltem azonban,, hogy éjfélkor Kismedve címü csillag éppen a Turulia utca felett szokott állani,, de az ilyenkor való vizitelést nem ajánlom,, mert erre mifelénk vagy betörőnek nézhetnék,,vagy kisértetnek és az itteni vagyonőrzők (alias kutyák) megszabdalhatnák a lába szárát. Azt is megmondhatom, hogy a városi csorda erre jár és pont a Turul utca sarkán szokták a 30-ik tehenet a csordás elé kihajtani, de csak akkor, ha a létszámban változás nem áll be. A kéményseprő pedig a hónapnak mindig a 12-ik napján ejti sorba a Turul utcai házakat,, de csak akkor,, ha ünnep nem jön közbe. A jó vizet szolgáltató kút 200 lépésnyire van tőlünk, ez azonban nehéz útbaigazító,, mivel van olyan ember,, aki azt mondja, hogy Nyíregyházán egy kútnak sem jó a vize. írhatnék a kis ház melletti nagy házakról,, de nem teszem,, mert hátha komolyan akar ön mivelünk megismerkedni. Ez sejtben tehát figyeljen meg majd bennünket a beltéren,, mivel a feleségem és a lányom holnap megérkezik és levelében azt irja, hogy olvasott a Színházi Életnek a nyíregyházi korzón eldöntendő szépségversenyéről,, amelyen az én családom is részt kíván venni. Már azt is elárulta levelében, hogy ő és Lányai a szivárvány 7 színét választották ruhájuk színéül. Én persze csak fekletében kisérem majd őket. Arra kérem tehát K. F. urat és a megénekelt urakat,, hogy elkövetett kis tréfáimért ne haragudjanak reám,, mert aki haragszik, annak nincs igaza. Az összes neveket éppen ezért írtam a gyermekeknél bevallott fonomimikai alapon rokon hangzástanilag egyformán, hogy senki célzatosságot ne láthasson benne. Kemechey Árpád. 1984. május 20. nős, férfi és gyermek minden színben és minőségben legnagyobb választékban a Hungária Cipőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 5. sz. Telefon interurbán: 195. 1927 t! DIOGENES LÁMPÁSA. Gula,kihajtás. Ügön tisztett zörgesztyű ur! Bocsásson meg, hogy ebbe a kénszerkölcsönös időbe zaklatom, de ugy történt a dolog, hogy a Bencs pógármester főkormányos ur levelet irt Lepéndre, hogy gyüjjek Nyiriházára, mer gulakihajtás azonnal Jöüsz, miniszterek is gyünnek ö. m. a f. Mondom a Durbints sógornak, hogy gondol$hoggyik karikás ostorral, a zdSszorynak meg adattam a szeredást, hogy tömje mög ekkis hazafival, de a kulacsot mán magam tőtöttem meg a pincébe, mer azt másra bízni nem lehet. Hát igy föpakkótam a gőzösre és megérkeztem a vármegyeházára, ahol nagy emléktáblák votak kiállítva papírbul. Elóvastam, oszt le is írtam. Elunni: »FIGYELMEZTETÉS! E helyen állott az egykor nevezetes Bessenyeritér. Átrövöldözése és möfiiai állapottya dr. Bencs Kálmán m. kir. főkormányos pógármester hivatali müködéséhez fűződik. E nagy anyagi áldozatokkal létesitett dísznövényzet a tisztett közönség szeretetjíbe és ótaamába ajánltatik.« Mán mondok ezt közelebbrül megvizsgálom. Hát bizony alapossan át van rön. előzve. A kerítést az egészen átrendeztik. Még hirmondó se maradt belőle. A virág, ágyakat és bokrokat lehengerelték, hogy szép sima legyen a föd. A lócákat elvitték, hogy ne csuficcsa a teret. A fákbal ugy láccik semmit se tudtak csimáli, mer azok még mindig ott vannak. A szobrot se lopták el. Most is ott van háliptennek. Vigyáznak rá a rendőrök. Ö. m. a /. Hát oszt később hallottam, hogy az egész csak vicc vet, a talapány ur tréfálta meg a pógármester urat, de oszt mög is lett a foganattya, mer a fömzsellér ur, az a hosszú fekete embör pacsit adott rá, hogy az idén meglessz a kerítés. Ö. m. a f. Ma] meglássuk. Ö. m. a f. Azt is rebesgették, hogy a Kovács közi edző ur is luda £ a Bessenyei tér dógába, de ezt már nem irom ki, mer megharagszik, oszt fölemeli az adómat a föszólamlási bizoccságba. Ö. m. a f. Ahogy igy elintéztük a Bessenyei tér dógát, hát megindultam az állomás felé, hogy mai gőzösön megyek a csáiszár szállási gulakihajtósra. Mán ippeg húzni akartam eggyel ia kulacsbul, amike látom, hogy a harcsa, bajuszu Csengery Kálmán integet egy kocsiran. Meg is állt> Oszt aszongya üjek fő, kivisz ingyér a gulakihajtásra. Hát nagy tisztességgel föl is iütem a bakra. Ö. m. a f. Igy mentünk nagy utassan. A két la ugy ment velünk, mint a sárkány.Minden kocsit elhagytunk azuton. Pedig egy kömives épitész is vót a kocsiba, aki mindig