Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-02 / 199. szám
Nyíregyháza, 1928. szeptember 2. * Vasárnap XLIX. évfolyam, 199. szám £tőfizetési árak helyben és vidéken: Így Mr« 250 pengő. Negyedévre 760 pangd,gfetisstviselftknek és tanitóknak 20»/• engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT SZÁM. Telefonszám 139. Postachequa 2 SGS& Kéziratokat nem adunk vissza. IIINEIWI lilll 1HIIIIIWIIIMHWIIHII lilllll—IIINIBIIHHIMIIII* lllll ^mmmmmmmmm.sBam A magyar alkotmány és közművelődés őserejének és szépségeinek román tolmácsolója. Irta: Bökényi Dániel. Szemleútról érkeztem haza. Igen megnyugtató, felüdítő kirándulásban volt részem. Kirándulást tettem a lélekben nagy, lelki erényekben gazdag nagy Magyarországba, melynek terein honolt a szabadság, virágzott a jóság, élt a szeretet. Ma kihalt begyepesedett a szabadság, minden: jóság, szeretet sírhalma. Bekalandoztam a régi tájakat. Még a tivornyás tanyák fészkeit sem mellőztem. Leckét hallgattam államférfiaktól, íróktól, költőktől, nemes és vitézlő férfiaktól ott, — azokon a helyeken, ahol a társadalmi élet, minden vonatkozásaiban és törvényszerű alakulataiban — áldásként élvezte a magyar közművelődés szépségeit. Bessenyei, Vörösmarty, Arany, Tompa, Petőfi, Liszt, Munkácsi, Benczúr, Zichy, Széchenyi, Deák, Kölcsey, Jókai, Kossuth és még sokan, nagyon sokan szépségei, erősségei voltak a magyar életnek. Vihar támadt, mely átcsapott a békehordozó nép földjére. A felcsapott lángcsóva hamuvá perzselte a békeszerető nép házatájékát. Innen, erről az avarba sodort tájékból léptem szemleútra főképpen azért, hogy megtudjam: vajjon csakugyan olyan hibáktól terhelt nép voltunk, amiért Trianonban olyan borzasztó ítéletet mondhattak ki fejünkre? Beléptem Moldován Gergely egyetemi professzor műhelyébe. Vizsgálati műszereivel tett megállapításai, matematikai pontossággal igazságot mérők. A régi Magyarországot 1848. április 1 i-ike óta csak állampolgárok lakták. Érdekes útirajzot lehetne írni az 1848. április 1 i-től 1920. .4-ig terjedő életszakaszról. junius Csak hetvenkét esztendő. És mennyi őrület fér el benne.. De hallgatom a magát büszkén románnak valló nagy jellemet. Nemzetiségi kisajátitásokkal országot, államot elgondolni nem lehet. Telepesek, bevándoroltak nem igényelhetnek államot az államban. épitéshez hasonlitana Bábel-torony ez az országépités. Szembe helyezkedik a tudós férfiú a bukaresti oláh ifjak emlékiratával. Tiltakozik az azokban foglalt hazug beállitások ellen. Még a tizenharmadik évét élik a török fennhatóság alul történt felszabadulásuknak és dölyfösen, felszabaditójuk ellen kezdenek arcátlanul intrikálni. A balkáni származású erdélyi, havasalföldi oláh nem áll faji rokonságban a nyugati latinokkal. Moldován megállapítása: «A román történészek összekutatták eddig a világ könyvtárait, a görög írókat fenekestől felforgatták, de nem kaptak egyetlen emléket sem, amely a dáciai eredetűség mellett szólana. A román nyelv alakulási processzusa ismeretes, minden egyes törvényét és szavát ismerjük, minden szónak eredete tiszta már előttünk és nyelvben sem kapunk egyetlen emléket sem, amely dáciai eredetiségünket dokumentálhatná*. A gall és talián néptörzstől így tehát messze esett a kolati oláh származás fája. A történetet megtéveszteni nem lehet. Csökönyösen ragaszkodni mesékhez, hazugságokhoz, tisztán taktikából és politikai okokból — nem válik egyetlen népfajnak sem előnyére. Miért nem követelik maguknak a félvilágot, nemcsak Erdélyt, — mert hisz a rómaiak a félvilágot bírták. így leckézteti a tudós oláh professzor a tanulástól erdélyi iszonyodó ifjakat: — «A míg ti nemzeti fejedelmeitek alatt voltatok görögök és szlávok és légmentesen zárkóztatok el az európai civilizáció elől, addig mi a magyarok oldalán kultiváltuk saját nemzeti nyelvünket és élveztük a nyugati civilizáció áldásait.* A mi kötelességünk «semmi más, mint meghajolni az igazság előtt, elismerni a tényeket.» A tény pedig az, hogy a magyar kultúra többet tett érettünk, mint amennyit mi magunkért összesen s hogy a szláv, és görög befolyásnak keserű emlékeknél, rabszolgaláncoknál egyebet nem köszönhetünk. Ne legyünk háládatlanok, körmönfont hazudozásokkal ne bolonditsuk el magunkat és Európát, mert utótérnek és szégyenkeznünk kell. (L. dr. Moldován Gergely: A ROMÁNSÁG politikai, történelmi, néprajzi, nyelvészeti közlemények I. köt. 19. 1.) A magyar nemzet 1848-iki törvényei felszabadították a jobbágyokat elnyomottságukból. Az oláh eldobta magától a szerencsét. A császár és Bécs közelebb férkőzött szivéhez ,amit a király és Budapest.» Mit nyert cserébe ez álnokságáért? Jánku a főbünös megőrült. Bolyongva járta be a havasokat Topánfalvától Kőrösbányáig és huszonöt esztendőn át vándorolt, mezítláb, rongyosan s őrültségében nem fogadott el alamizsnát forradalmi híveitől — csak a magyartól. Az európai (1878) hatalmak Románia függetlenségét egyedül azon föltétel alatt ismerték el, ha az európai civilizáció számára kapuit nyitva tartja. Polgári és politikai jogegyenlőség; közhivatalok, tisztségek és méltóságok viselése; hitvallás szabadsága és külső gyakorlása biztosítva lesz ugy az állam honosai, mint a külföldiekre nézve. (43., 44. cikkely.) És mit lát Európa ? Ennek az ellenkezőjét. Már Trianon előtt, de a berlini becikkelyezés után, a görög és római katholikus vallás ellen agitáltak lapjaikban. A vizitációra menő ref. püspököt rendőri felügyelet alá helyezték és nem ismerték el senki részéről azt a jogot, hogy állami kedvezményekben részesüljön, ha nem tartozik a görög keleti rítushoz. Magyarországban vallás előtti egyenlőséget, tehát szabad vallásgyakorlatot élvezett mindenik nemzetiség. Állami segítéssel és gazdag hozzájárulással. A világkatasztrófa előtt ha Moldován Gergely igehirdetése hatja át az államfők lelkét, egészen máskép dől el minden. Lázítók lefülelése nyugalmat teremtett volna mindenütt. Moldován tanítása szerint: németnek más polgári kötelessége a van Berlinben és más Bécsben; a szlávnak más Szentpéterváron, más Szófiában és más Belgrádban; a más a töröké Stambulban és más Dobrudzsában; az angolé Londonban és Newyorkban; a spanyolnak Spanyolországban és Braziliában. A románnak is más a polgári, alattvalói kötelessége Bukovinában, Besszarábiában, Macedóniában, más nálunk és más Romániában. A szétszórt elemeknek egy központon való egyesülése lehet óhajtás, lehet ideál, de a polgári, az alattvalói kötelesség mindig kötelességnek marad s aki ezen kötelesség ellen vét, az a legnagyobb bűnt követi el. A bűnöző román liga fejére ki lehet mondani az ítéletet. Magyarországon a román nép nyugodt és csendes vallását szabadon követhette, nyelvét beszélhette, kultúráját állami támogatással te; senkinek még a haja fejthetszála sem görbült meg azért, mert nem volt magyar. Gazdasági egységben élt itt magyar a ruténnel, románnal, némettel, tóttal anélkül, hogy sovinista érzelmével ezer esztendő alatt keresztül gázolt volna rajtuk. Az amszterdami olympiádokon világbajnokságot nyert a magyar kardjával, ezer esztendős államéletével pedig rászolgált arra, hogy Európa hatalmasai a legnagyobb elismeréssel legyenek iránta és szabadítsák meg erényeiért a trianoni ítélettől, hiszen román állította ki róla a legszebb működési bizonyítványt. AZ ISKOLAI ÉV KEZDETÉRE gyermekcipőket és patentharisnyákat a legjobb minőségben és legolcsóbb árban! Benedekffynél, a HUNGÁRIA CIPŐ ÁRUHÁZBAN, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. — Kirakatainkat szíveskedjék megtekinteni. Egyes szám ára 16 fillér, 26-29 számig Gyermek fekete erős iskolacipők'80 P 30-35 számig Leány és fiú fekete erős iskolacipő •80 Intézeti teveszőr komódcipő C-50 pengő Női fekete magas cipő lakk orral 10 80 pengő Férfi erős őszi, magas szárú fekete és IQ'80 divat félcipő pengő Gyermek patent harisnyák minden színben és nagyságban. 36-39 Fiu számig kapcsos fekete és naturbőr 36-42 számig Kis női fekete és barna Trotteur divatpántos intézeti cipő alacsony sarokkal