Nyugati Kapu, 2001 (3. évfolyam, 86-130. szám)
2001-01-05 / 86. szám
2 2001. január 5., péntek Túl vannak az építők a negyedik szakaszon Útkorszerűsítési munkák a nyolcvanötösön Az ember - mint tudjuk - elsősorban saját sorsán méri a világ változásait, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem figyel oda, nem örül az olyan változásoknak, mint amilyenek még a múlt században történtek. Mindkettő a világhoz csatlakoztat egy utat, mindkettővel jobb lett az ország, a megye, Sopron vendéghívó ereje. Szerencsére a hazai úthálózat fejlesztése, felújítása általában nem csak az utakról szól, hanem vagy egy hullámhosszon valakivel, nem tudsz csatlakozni a világhoz, ugrik az egész. Sok minden kapcsolódik egy ilyen beruházáshoz, így volt ez karácsony előtt is, december 21-én, amikor átadták a forgalomnak a korszerűsített 85. számú főút Kapuvár és Pereszteg közti 20,7 kilométeres szakaszát, amelynek költségei négymilliárd-hétszázhuszonkilencezer forintot tettek ki. Az ünnepséget Fertőszentmiklóson tartották, egészen pontosan a régi út és a községet elkerülő új útszakasz kereszteződésben, és bizony egy igen szerencsés ötlet kezd megvalósulni a munkákkal, még akkor is, ha a kormányzat útkorszerűsítési és útépítési munkáival szemben sokan vannak értetlenek és közömbösek. E sorok nem akarnak mást, mint hogy az utódokat emlékeztessék arra, hogy a megyei közútkezelő kht. koordinálásával és felügyeletével - az igazgató Szirányi Ákos - határidő előtt készült el a felújítás, az ünnepségen Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára, valamint Ivanics Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke is részt vett, átadták az új szakaszt, szóltak mindarról, ami az út használóit, illetve a környező települések lakóit érinthetik. Való igaz, a megye országgyűlési képviselői sokat tettek azért, hogy az úttal a térség települései között javuljon az infrastruktúra ellátottság, hogy kapcsolat legyen az unióval Sopronnál és Kópházánál, Ausztrián keresztül. Az öt szakaszra tervezett korszerűsítés - Kapuvártól Nagycenkig - a Fertőszentmiklóst elkerülő rész kivételével a meglévő nyomvonalon történt, a biztonság érdekében lassító és forgalomcsillapító szigeteket, buszöblöket, csomópontokat építettek, a munkákra jutott pénz a kormánytól és a Phare-programból. A Peresztegtől Nagycenkig tartó szakasz (4,9 kilométer) most következik. Nincs mese, kell az ipari park Torgyán József adta át a közművesített területet A múlt század végén persze nemcsak utat avattak, hanem Sopron északkeleti részén, az Aranyhegyen is új lap íródott december huszadikán a város történetében. A krónikás azt jegyezheti: ünnepélyesen átadták a soproni ipari parkot. Mert ünnepségre ébredtek mindazok, akik figyelemmel kísérték a beruházásról, a munkák állásáról szóló híradásokat - azután meghívót is kaptak -, kezdve attól, hogy a hatvan hektár területű ipari és innovációs parkot, továbbá a működtető gazdasági társaságot 1997-ben létrehozta a város, egészen odáig, hogy a decemberi megnyitóra tizennyolc hektáron közművesítettek, a munkát a Phare CBC és a Gazdasági Minisztérium támogatta. Abban azért igazat kell adnunk Torgyán Józsefnek az eseményen a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter díszvendégként volt jelen —, hogy lassan már több lesz az ipari park Magyarországon, mint ahány az állampolgárok száma, következésképp szabályozásra szorul a dolog. Azért örült a miniszter, hogy Sopronban ipari park lett, hogy átadhatta a közművesített területet. Ilyen ébredők vagyunk mi magyarok, ha ipari park kell, legyen az. Sopronnal azért másképp áll a helyzet. Mint azt Ágota Gábor alpolgármester ünnepi beszédében elmondta, a cél kezdettől fogva az volt, hogy az ipari és innovációs park a város több lábon állását segítse, adjon helyet olyan vállalkozásoknak, amelyek a sokoldalúan képzett szakembereket keresik. Az oktatási-kutatási háttérrendszer ugyancsak adott, hiszen a park a Nyugat-magyarországi Egyetemmel is együttműködik - ezt már az ügyvezető igazgató, Gálné Kapás Márta említette —, s ez a kapcsolat hosszú távon érvényesülő haszonnal járhat. Mindenki előtt világos, hogy hangsúlyozott szerepet az ipari park a befektetőkkel kap - hamarosan már szerződésekről számolhatunk be -, a város kedvező földrajzi fekvése, jó öszszeköttetései a nyugat-európai gazdasági centrumokkal biztosítékai a fejlődésnek, nem beszélve arról, hogy Sopron jelentheti az a centrumot - mondjuk konferenciaközpontnak -, ami számos területen európai szintű szolgáltatásokat, kommunikációs lehetőségeket, életteret nyújthat a vállalkozások résztvevőinek. A soproni ipari park számos előnynyel járhat, hatása az egész térségre kisugározhat. K. L. / „Én mindig Jimmy vagyok” Ezt mondta Zámbó Jimmy kedden este a televízióban Szilágyi Jánosnak. Megy az ember, mindenki a Királyról beszél, aki halott. A kérdések - miért lőtt ki az ablakon? többször lőtt? miért hagyott egy töltényt a tárban? - úgy vonulnak el, mint a kísértetek. „Irigylésre méltó ember vagy? Tulajdonképpen igen hangzott el az utolsó kérdésre a válasz az énekestől, bárzongoristától. Nem állandó az élet, testvéreim. A Király rajongói úgy hiszik, hogy esténként valahol leül majd a zongorához, játszik, miközben a földi élet száguld tovább a maga útján. A lemezek az utódoknak maradnak. A csepeli ház kerítésénél - látom a híradóban - gyertyák égnek. A Király tényleg halott. A bejáratnál egy fiatal gyerek sír. L. F. NYUGATI KAPU A rÉGIÓ HETILAPJA ALAPÍTVA: 1999-BEN MUNKATÁRSAK: ALAPÍTÓ ÉS KIADÓ: NYOMDAI MUNKÁK: JOÓ JÓZSEF (felelős szerkesztő) TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ SZÉCHENYI NYOMDA RT. MERÉNYI ZOLTÁN (világháló) ÉS TÁJÉKOZTATÓ EGYESÜLET Felelős vezető: TÖRÖK MAGDA (régió) 9100 Sopron, Új a 18.Tel: 99/312-562 Fax: 99/314-168 NAGY IVÁN ERDÉLYI GÉZA (sport) Felelős vezető, igazgató FARKASNÉ VARGA GABRIELLA VIGNÉ KOVÁCS MARGIT Index, ISSN 1419-9599 (tördelő szerkesztő) igazgató Terjeszti a MAGYAR POSTA RT. ___SZÓLÁSTÉR Névnapi üdvözlet Postám között nemrég egy világcég színes kártyáját találtam. Köszönöm, az üzleti ajánlatból az ünnep alkalmából sem kérek. Nem akarok sem drágán, sem olcsón vásárolni, nincs szükségem felesleges holmira. Legfeljebb a padláson tudnám tárolni, ahonnan tűzveszély miatt éppen a minap kellett lerámolni az első világháborús rohamsisakot, a viharvert hajóládát, a használaton kívüli madárijesztőt, Marx Károly legszebb meséit. Már dobtam volna a szemétbe a kártyát, amikor a tekintetem hirtelen megakad a szövegen: „Névnapján sok szeretettel köszönti önt...” A pontok helyén a világcég neve. Ezen aztán el kellett gondolkodnom. Soha nem cseresznyéztünk egy tálból, nem ittunk brúdert, pláne nem abból a gyúlékony termékből, amit a világcég forgalmaz. Eddig azt hittem, hogy az ember névnapja abszolút magánügy, most meg arról értesülök, hogy egy fityiszt nekem. Ha ismeretlenül fel akarnak köszönteni, akkor felköszöntenek, ha beleszakadok a tiltakozásba akkor is. Egyelőre nem tudok mit kezdeni az üzleti kedvességgel. A kártya jellegéből arra következtetek, hogy rajtam kívül aznap éppen huszonötezer nyolcszázhetvenkilenc ismeretlen kapott névnapi üvözletet csak mert egyszer vagy kétszer gyanútlanul igénybe vette a világcég nagyon is drágán megfizetett szolgáltatásait. Ezek aztán tudnak kommunikálni. Pillanatok alatt kapcsolatot teremtenek a fél országgal. Legközelebb talán még ajándékkal is bekopognak hozzánk, s mi készületlenül, esetleg pizsamában nyitunk ajtót. Nem tudjuk őket leültetni, mert a székeket éppen javítják, az ajtó beszorult, a kávé elfogyott, a pezsgő meleg, a feleség pedig hajcsavarókkal a fején takarít. Persze ha ilyesmihez szoktatnak bennünket, egyre jobb lesz a helyzet. Ünnep lesz nálunk egész évben, otthon ragyog minden, a pezsgőspoharak elő lesznek készítve, s talán el sem járunk a munkahelyre, mert micsoda dolog, hogy a világcég zárt ajtót talál, ha nem tudjuk sósmogyoróval, kávéval megkínálni, miközben ő ismeretlenül is veszi a fáradságot és felköszönt. Felköszönt, mi pedig egy pillanatig ott állunk zavartan az ajtóban, majd beljebb tessékeljük a vendéget, éjfél felé pedig egymás nyakába borulunk. Ne vegyen elő minket a kicsinyesség. Ne számítgassuk a kártya darabonkénti árát, s az összeget kellően felszorozva ne spekuláljunk olyasmin, hogy jobban jártunk volna, ha névnapi jókívánság helyett némi kedvezményt kapunk a szolgáltatás igénybevételekor. Világcéghez nem illik az ilyen számítgatás. Kiváltképpen akkor, amikor profittól, nyereségtől távol éppen az emberi oldalát mutatja. Igaz, olyan világcéghez hasonlatosan. Személytelenül, globálisan, sőt kozmikusan. A gesztus elibénk vetíti a jövőt, amikor majd a világűrből érkezik a nagyvilági üdvözlet. Ne késlekedjünk. Máris készítsük az ufók, a repülő csészealjak számára a leszállóhelyet. Pákovics Miklós Nyugati Kapu Csendes éj a szentek lépcsőjén Az éjféli misén a Bánfalván - fúvósok játszottak a Hegyi-templomban. Különös misztérium! Egyszerre fenséges és kedves. A szárnykürt hangja a trombiták között mégiscsak más. Azután kivonult a templom népe a szentek lépcsőjéhez, hallgatta a Csendes éj-t, ahogy fújták a férfiak: Hammer, Baranyai, Gitsch, Szabó, Kránitz... És a völgyet beborította a dallamba foglalt áldás... Aznap a kápolna terére érkezőket forralt bor és mézes sütemény várta, az emberek mosolyogva néztek egymásra, őszintén kívántak boldog karácsonyt. Jó volt együtt lenni, ünnepelni! Igrecz Katalin Százhetvenheten a borról Teljes sikerrel zárult Sopronban az Első Magyarországi Bormarketing Konferencia a hegyközségi tanács és a bormarketing műhely szervezésében. A tanácskozásra érkező 177 résztvevő ,előadó és hallgató kétnapos eszmecserét tartott a magyar borgazdaság jövőéről, a magyar borok eladhatóságáról, a marketing tudományának felhasználásáról a piacképesség érdekében. Az FVM AMC Kht., valamint a Magyar Marketing Szövetség támogatásával megrendezett esemény fő mondanivalója, hogy a magyar borok elismertségének jövője egy egységes nemzeti marketingpolitika kialakítása lemre, amely segítségével a világpiacon egyre magasabb és magasabb áron lehetne értékesíteni borainkat. A konferencia résztvevői szerint a minőségi árutermelés mellett fokozottabb figyelmet kell szentelni a magyar borok értékesítésének technikájára, a reklám és a kommunikációs költségek biztosítására, mivel ezek hiányában az EU- csatlakozás, a borgazdaságban működő mikro- és kisvállakozások nagy részét tönkre teheti. A minőségi palackos áru előállítása a marketing tudományának széleskörű alkalmazása garancia lehet arra, hogy a magyar borgazdaság résztvevői újra elfoglalhassák helyüket a világ borkereskedelmének palettáján. A konferencia résztvevői szerint évről évre szükség van az ilyen jellegű gyakorlati és tudományos tapasztalatcserére, hogy a borászok a kereskedők és a marketing szakemberek első kézből cserélhessék ki tudásukat, ismereteiket a magyar borgazdaság érdekében. Keglovich István