Műemléklap, 1997 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1997 / 1. szám
Bemutatkozik a Műemlékek Állami Gondnoksága A Műemlékek Állami Gondnoksága a 6/1992 (111.21.) KTM sz. rendelettel jött létre, de ténylegesen önálló szervezetként 1993. ősze óta működik. Alapító okirata szerinti alapfeladata, hogy a törvény által meghatározott körben gyakorolja a - főként állami tulajdonban maradó - műemlékingatlanokkal kapcsolatos kezelői jogosítványokat, különös tekintettel egyes kiemelkedő jelentőségű műemlékek művelődéstörténeti igényességű működtetésére. A Műemlékek Állami Gondnoksága arra törekszik, hogy a többnyire üresen átvett kastélyoknak az eredeti háztartási működését és funkcionalitását tiszteletben tartó hasznosítást adjon. Az új közösségi funkciók kialakítása mellett biztosítani kívánja a kastélyok fő termeinek és parkjának látogathatóságát. Ezen munkájában alapvető elve, hogy az egyedi műemlék helyreállítása együtt kell járjon a környező régió fejlesztésével is. Céljait főként állami pénzeszközök segítségével éri el, de hasznosító partnereket is igyekszik felkutatni és anyagilag együttműködni velük. Az intézmény jelenleg a nádasdladányi Nádasdy kastély, a fehérvárcsurgói és füzérradványi Károlyi kastélyok, és a faji Fáy kastély kezelője, a fertődi Esterházy kastély működtetője. Ezek az ingatlanok a jelenlegi helyreállítás alatti állapotukban is látogathatók. A Műemlékek Állami Gondnoksága ugyanakkor más tulajdonában vagy kezelésében álló ingatlanokon építés lebonyolítási feladatokat is ellát az Országos Műemlékvédelmi Hivatal költségére és megbízásából, 1996-ban 47 helyszínen. Az intézmény sajátos módon kapcsolódik a gödöllői Magyar Királyi Kastély rehabilitációs munkálataihoz is: gyakorolta az ingatlan kezelői jogát és végeztette az állagmegóvást 1994- ig, most pedig otthont ad a Grassalkovich Kastély Közalapítvány titkárságának, igazgatója tagja a kuratóriumnak. - , -J Csany Éva FIGYELŐ3 Konferencia ipari örökségünk helyzetéről Egyre gyakrabban kerül a sajtó hasábjaira hányódó ipari épületeink helyzete. A felgyorsult privatizációs folyamat következtében kialakult tulajdonviszonyok olyan helyzetet teremtettek, amiben ezeknek az épületeknek a sorsa jelenleg teljesen ellenőrizhetetlen és fennmaradásuk legtöbb esetben pusztán gazdasági kérdés. Hogy ezek az emlékek a nemzeti ipartörténeten, technikatörténeten vagy építészettörténeten belül kiemelkedő értékekkel bírnak, s kulturális örökségünk megőrzésre méltó emlékei - nem új gondolat Az ipari emlékek megőrzéséért végzett tevékenység sem ismeretlen az érdeklődők körében. Az ország különböző intézeteiben az elmúlt évtizedekben megindult kezdeményezések azt jelzik, hogy a feladat jelentősége és sürgető mivolta nem hagy kétségeket, megoldása azonban számos eddig még nem tisztázott alapproblémát vet fel a védelem, és a megőrzés megvalósításának területén. Ezért az áprilisban megrendezésre kerülő konferencia a gyakorlati kérdések felvetésére összpontosít. Az egységes nyilvántartás és a védelem lehetőségeit tisztázó jogszabály megalkotásának elengedhetetlen feltétele a téma fogalmi tisztázása, az ipari műemlék (örökség, emlék) meghatározása. Felkért előadóink segítségével ugyanakkor képet kívánunk kapni a védelem lehetséges módozatairól is. Hogyan jelenik meg az ipari műemlékvédelem a múzeumok, vagy az OMvH feladataiban, jelen van-e ez a probléma az önkormányzatok munkájában vagy a várospolitikában? Melyek a régi ipari területek revitalizációs lehetőségei Magyarországon? A kétnapos rendezvény sajnos csak felvillantani tudja a probléma összetettségét, elért eredményeink - ipartörténeti kutatásaink, helyreállításaink bemutatására pedig nem is kerül sor. A konferenciát angol és lengyel előadók tájékoztatói és Hack Róbert témához kapcsolódó művészeti fotókiállítása egészíti ki. Váczi Piroska Műemléki Világnap - Siklóson A műemlékvédelmi szakma kiemelkedő fontosságú nemzetközi és magyar rendezvénye a Műemléki Világnap. A hazai ünnepségnek az idén Siklós ad otthont. Román András a Világnap „házigazdája””. Az UNESCO és a ICOMOS határozatának megfelelően a 14. éve életre hívott Műemléki Világnap mindenütt, így nálunk is sikeresnek bizonyult. A tudományos konferenciára épülő megemlékezés központi témája ezúttal a várakkal, várromokkal összefüggő elméleti és gyakorlati kérdések tisztázása lesz. Ez a téma már hosszú évek óta nem szerepelt a műemlékvédelem fórumain, talán azért, mert a várak helyreállításával és a művelődési idegenforgalomba illesztésükkel kapcsolatos kérdések megoldása mindig túl nagy falatnak bizonyult, hiszen itt milliárdokról van szó. Csak közbevetőleg: tavaly adtuk át harminc évnyi munka után a hollókői várat. A két naposra tervezett konferencia-sorozat egy „tanulmányi kirándulással” kezdődik: 17-én Siklós és Villány környékét nézik meg a résztvevők, másnap pedig Siklós műemlékeinek megtekintésére kerül sor. Ezt követi a tudományos ülésszak, melyen az egyelőre még nem végleges tervek szerint hat előadást hallunk, például a magyar várak fejlődéstörténetéről, a műemlékvédelem és a várhelyreállítások kérdéseiről, a szlovéniai várakról, s a már említett hollókői vár feltárásáról és rekonstrukciójáról, valamint természetesen a siklósi várról. A konferencia végén - ünnepség keretében - osztják ki a műemlékvédelemért díjakat, illetve elismeréseket is. Siklós méltó helyszíne lesz ennek az ünnepi rendezvénynek, hiszen a város a közelmúltban két nemzetközi jelentőségű műemlékkel is gazdagodott. Két éve fejeződött be a dzsámi minden szempontból példa értékű restaurálása, helyreállítása, és a ferences kolostor korábban feltárt, ugyancsak európai rangú faliképeinek restaurálása is. A törvény lépcsőfokai Törvény pedig lesz Mármint műemlékvédelmi. Tegyük hozzá: végre. Az országgyűlés kulturális bizottságában már hetek óta folyik a tervezet vitája; eddig is sok, több mint kétszáz kiegészítő javaslat érkezett, s várható, hogy a plenáris ülésen is többen elmondják majd észrevételeiket. A törvénytervezet egyik szülője dr. Partosné dr. Tóth Éva, az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője. A műemlékvédelmi törvény előtörténete 1989-re nyúlik vissza. A törvényjavaslaton először egy, Holler Miklós vezette bizottság kezdett el dolgozni. Mindenekelőtt a szabályozási koncepció készült el, aztán az OMvH elnöke által 1992-ben életre hívott bizottság megállapította a fejezetcímeket, majd a normaszöveg megalkotása következett. A munka 1992 augusztusában pörgött fel, amikor a bizottság elkészítette az egyes fejezetek szövegét, s ezt aprólékos, mindenre kiterjedő, sziszifuszi munkával ízekre szedve szét - végül is 1992. december 5-én véglegesítették. Ez a szöveg azonban - mondja dr. Partosné dr. Tóth Éva - amíg az országgyűlés elé került, jónéhány változtatáson esett át. A szöveg változatot megvitatta a tárca, s a KTM kodifikátorával való kemény viták és egyeztetések után készült el az újabb, átdolgozott változat. Ezután sokáig nem történt semmi, mert az épített környezet védelméről készülő törvény, amellyel a műemlékvédelmi törvényt együtt kívánta a tárca az országgyűlés elé vinni, még sehol sem volt. 1996-ban dr. Bálint Tibor vezetésével újabb kodifikációs bizottságot hívtak életre, s a jelenlegi, a bizottsági, illetve a parlamenti vitára alkalmas szövegben már az ő munkájuk is benne van. A hatalmas iratcsomók tetején ülő Partosné nem tudja összeszámolni, hányszor kellett átdolgozni a szöveget, s azt sem, hogy hány munkaórát foglalkoztak vele. 1992 óta lényegében ez folyamatos feladat volt mindannyiunk számára - mondja. A tárcaközi véleményeket figyelembe véve újból és újból hozzá kellett nyúlni a tervezethez... Egy törvényt soha nem lehet befejezni, ez olyan folyamat, amelyet csak megszakítani lehet, s akkor is még mindig van rajta változtatni való. A tervezetet tavaly novemberben véglegesítették, utána került előbb a kormány, aztán a parlament elé. A tervezet több ponton vitatható. Partosné szerint a beterjesztett változat nem tükröz egységes álláspontot. Több minden kimaradt belőle, illetve átalakult. Vita igazában egy kardinális kérdésben van, s ez a hatósági jogkör hovatartozása. Azaz maradjon-e az OMvH-nál vagy kerüljön a tárcához? A törvénytervezet ebben a formájában amellett teszi le a garast, hogy a másodfok a tárcához kerüljön. Partosné és mások álláspontja ezzel szemben az, hogy célszerűbb, ha az OMvH-nál marad. A törvényjavaslatot jelenleg az országgyűlés három bizottsága, a környezetvédelmi, a kulturális és az önkormányzati bizottság tárgyalja. A tervezetre 217 képviselői módosító indítvány érkezett. A legnagyobb vitát - a már említett hatósági jogkör hovatartozása mellett - várhatóan az állam kizárólagos tulajdonában maradó műemlékek köre és ennek listája válthatja majd ki. Lapzártakor még javában folyik a módosító javaslatok észrevételezése. - yz -