Örökség, 2009 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám
Fórum A hagyomány avagy fogalomértelmezés a tárgykultúrában Szeptemberi és a készülő - októberi számaink cikkeinek egy része a hagyomány kérdéskörét kívánja továbbgondolni. Reméljük, hogy véleményeiket - a kulturális örökség szemszögéből vizsgálva a témát - mások is kifejtik a lap hasábjain. Fekete György belsőépítész álláspontját már A Tárgyak Természetrajza címmel megjelent könyvében is megfogalmazta. * *A Tárgyak Természetrajza (Tapasztalásaim könyve), Holnap, 2008 FEKETE GYÖRGY A magyar hagyni szavunk annyit jelent, mint engedni. Az elhagyni annyit, mint elveszteni, lemondani róla. A meghagyni jelentése: nem pusztítani el. A kihagyni azt, hogy feleslegesnek tekinteni. A további létre nem méltatott az, amivel felhagynak. Ha valakire ráhagynak valamit, az vagy örökölt, vagy úgy sem fontos. A hagyományozás a megőrzésre való átadásának a gesztusa. Mivel e különböző alakváltozatok egymásnak ellentmondó tartalmakat is hordoznak, egyáltalán nem lehet véletlen, hogy a hagyomány kifejezése értelmezése sokféleképpen alakult. Egy dolog biztos a mi szempontunkból, hogy ezúttal nem az etimológiai megközelítés a fontos, hanem a történelmi, tárgytörténeti, művészettörténeti jelentés, az pedig nem egyéb, mint a régi értékek őrzésére és „újrafelhasználására“ való buzdítás. Ez már egyenes beszéd. A hagyomány ezért a szellemi, tárgyi örökségek, törvények és szokások, egyének és közösségek teljesítményének összessége. így vannak népi és polgári hagyományok, építészeti, technikai, gazdálkodási, művészeti „hozományok“, oktatási, nevelési, vallási és katonai hagyományok, irodalmi, zenei, tánchagyományok, melyeket az előző generációk örökül hagytak ránk abban a hitben, hogy ami lesz, az az egyszer voltnak a szerves folytatását fogja jelenteni. Aki ebben nem hisz, az saját jövőjét is már előre eltörölte. Nagyon alapos vizsgálatok bizonyítéka szerint nincs a világon olyan jelenség - így tárgy és mű sem -, aminek csírájában ne lehetne előzményeket találni. Ez még a legnaprakészebb csúcstechnológiákra is vonatkozik. A kérdés az, vállaljuk-e őket? Aki felhasználja, az tagadhatatlanul vállalja. A kommunista ideológia az említett ellentmondást a haladó hagyomány terminológiájának bevezetésével kívánta elintézni. Ez adott módot ugyanis a hagyományok politikai szempontú szelektálására, kiiktatva közülük mindazt, ami kényelmetlenséget okozhat. Az ötlet idejét múlta. Ma a hagyományok jelentősége azért nőtt meg ismét, mert útjába képes állni a globális terjeszkedéseknek, az újragyarmatosításnak, az eltorzított nemzetköziségnek azzal, hogy a hagyomány tiszteletben olyan lokális értékeket éltet tovább, amelyek változások robbanását akadályozzák és az újdonsághajsza, a mértéktelen fogyasztás ellenében hatnak. A hagyományok őrzése tehát értékakkumuláció. Állandó töltése van. Törvény is, mert ami tegnap volt, az ma már hagyomány lehet és ami ma van az holnap válik azzá. A sor visszafelé és előre vég nélkül folytatható. A hagyomány karakterforrás is. Ezért beszélhetünk görögös szoborról, olaszos dizájnról, németes precizitásról, amerikaias öltözködésről, móros-spa- Göbölyös Márta: Török köpeny , 2004 Fotó: Göbölyös Luca Műemlék * Régészet • Műtárgy · ÖRÖKSÉG3