Orosházi Hírlap, 1958. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)
1958-10-02 / 40. szám
OROSHÁZI világ proletárjai EGYESÜLJETEK! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI HETILAPJA 1958. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 FiLLér III. ÉVFOLYAM 40 SZÁM OKTOBER O Orosháza város felszabadulásának 14. évfordulója. Tizennégy éve, hogy városunk dolgozó népe magáénak nevezheti azt a földet, amelyen él. Tizennégy esztendeje, hogy megnyílt előttünk az út, az emberhez méltó, szabad, boldog világ felé, s elmondhatjuk: 14 éve élink. Igen, azóta élünk, — hacsak a nyomorúságot, a szolgaságot nem nevezzük életnek. Ha csak azt nem nevezzük életnek, hogy 1929—33 körül a gazdasági válság miatt tömeges munkáselbocsátások voltak. Leállították a Tóth-malom építését, elküldték a dolgozókat. A Tafler-Seprűgyár utcára dobta a dolgozóknak több mint a felét. Százával árverezték el a kisparasztok házát, földjét, főleg a Nagyatádi-féle „földreform ajándékát”. A kulákok jágy tányér levesért akartak napszámost fogadni. Vagy nevezhetjük életnek azt, hogy a csirketelepen (Barnevál—amelyet Bernardinelli és Fleissigék üzemeltettek a volt Fortuna-telepen — sötét, egészségtelen pincében kopasztottak fiatal lányok, asszonyok orrfacsaró bűzben. A védőruha otthonról hozott zsákdarab volt. A nyolcórai munkaidőt bizony nem ismerték. Fizetett ebédidő, üzemi konyha, fürdő, tiszta, egészséges munkahely elképzelhetetlen volt. Hazulról hoztak harapnivalót, és ott a bűzben, szennyben fogyasztották el. És még az ilyen munkának is örültek sokan, hogy csak legalább valamennyi pénzösszeghez jussanak. Volt munkáskéz bőven: olcsó, női és gyermekkéz. Azonban még az ilyen munkahelyen is rettegni kellett, vajon mikor bocsátják el őket. Na tessék az „élet”! Vagy talán az, hogy a rákóczitelepi asszonyok népes csoportja felkereste a főjegyzőt és ott akarták hagyni a rongyokba burkolt gyermekeket, mert nem volt mit adni nekik. Az elöljáróság heti három nap inségmunkát biztosított a szegényeknek. Tehát ez volt az élet? Nem! Ami 14 évvel ezelőtt volt, az lassú, majd egyre gyorsuló pusztulás volt. Ami azután történt, az egyre gyorsabb ütemű felvirágzás. Nem ragadunk ki más példát, mint amiről már beszéltünk: a Barnevált. Vajon melyiket nevezik életnek, számukra alkalmasnak: a fentebb felsoroltakat, vagy azt, hogy egészséges üzemben, megbecsült munkásként dolgozhatnak? Azt, hogy a feldolgozást gépesítették azóta, tiszta munkahelyen dolgozhatnak, fürdőt építettek, napközit, üzemi konyhát létesítettek? Döntsenek ők, illetve döntöttek a város dolgozói akkor, amikor az ellenforradalom utáni időben a lehető leggyorsabban megkezdték a termelést. Miért tették ezt? Azért, mert a felszabadulással megtalálták hazájukat, és megtalálták önmagukat is. A szabad élet mutatta meg, hogy városunk dolgozó népe nem a Horthy és Szálasi népe, hanem Dózsa Györgyé, Kossuth Lajosé, Petőfi Sándoré. Felszabadulásunkkal megleltük jobbik életünket, és megtaláltuk az utat — nem egyszerre, egyik napról a másikra, hanem hosszú keresés, csalódások, botlások és küzdelmek útján — igazi vezetőnkhöz, a Kommunista Párthoz. A párt az elnyomatás sötét évtizedeiben is magasra tartotta a szocializmus vörös zászlóját. A fasiszta terror sem csavarhatta ki kezéből, de magakadályozhatta azt, hogy a munkások, a parasztok, a haladó értelmiségiek tömegesen zárkózzanak fel mögéje. Ma szabadok vagyunk! Lehetővé vált, hogy a párt szava eljusson mindenüvé. Városunk dolgozó népe megértette pártunk szavát és követi annak igazságát. Ma, amikor megemlékezünk október 6-ról, soha el nem múló hálánk azoknak, akiknek immár másodszor köszönhetjük felszabadulásunkat. Örök dicsőség a szovjet hadserg elesett hőseinek, akik saját életüket adták cserébe a mi felszabadulásunkért. Ők mutatták meg tetteikkel népünknek, — amely a kapitalista országok részéről soha egyebet nem tapasztalt,, mint rosszakaratot, elnyomó törekvést —, hogy mit jelent a proletár szolidaritás, a népek testvéri barátsága. Ez a barátság, amelyet a szovjet hősök vére pecsételt meg, nem gyengülhet hazánk és a felszabadító Szovjetunió között soha. Október 6-án köszönetet mondunk a Szovjetuniónak azért az állandó támogatásért, amelyet az ellenforradalom után is nyújtott nekünk. Városunk dolgozói sem méltatlanok erre a támogatásra, bebizonyították azzal, hogy lelkesen követik pártunkat, kormányunkat, és minden áldozatot vállalva küzdenek a béke megvédéséért és a szocializmus felépítéséért. Fiatalok takarékossági akciója Az Iskolaév beindulásával megkezdődött a tanulók takarékossági akciója, az iskolai takarékbélyeggyűjtés. Az első hónap eredményeit figyelembe véve, Orosházán és a járásban első helyen áll a gádorosi általános iskola, melynek iskolai takarékbélyeg-felelőse Katona Ilona fiatal pedagógus. Második helyen az orosházi I. sz. általános iskola áll. Jó eredményt ért el még: a nagyszénási általános iskola, a tótkomlósi magyar nyelvű ált. isk., a csanádapácai és a csorvási általános iskola, a tótkomlósi körzeti iskola, az orosházi III. számú és a szentetornyai általános iskola. Bemutatjuk Kozma László a nagyszénási Székács uradalom cselédje volt. 1949-ben a Dózsa Tsz-ben találta meg boldogulása útját, családjával együtt belépett. Ma is állattenyésztő. Egyszerű, becsületes ember. Szerény fiatalembernek ismerik Nagyszénáson Hevesi Istvánt, aki elárusító a Földművesszövetkezet vegyesboltjában. Aktív, példamutató KISZ vezetőségi tag, sokat dolgozik fiatal barátaiért és munkahelyén is becsülettel helytáll. Baromfi- és tojásmagánkereskedők nem vásárolhatnak Orosházán A Magyar Közlöny szeptember 26-i száma közli a belkereskedelmi miniszter rendeletét a baromfi- és tojásmagánkereskedők árubeszerzésének szabályozásáról. A rendelet kimondja, hogy baromfi-, illetőleg tojáskereskedés gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal rendelkező magánkereskedők 1958. szeptember 26-tól, 1959. január 31-ig terjedő időben élő- és vágottbaromfit, valamint tojást több megyében, illetve területen, többek között Békés megye területén, így Orosházán sem szerezhetnek be és a megye területéről részükre feladott baromfit és tojást nem vehetik át. A rendelet nem vonatkozik a korlátozás által érintett területeken telephellyel rendelkező magánkereskedőkre, akik telephelyükön való értékesítés céljából megyéjük területén jogosultak baromfit és tojást beszerezni. ___________________________________AA»AA “ ■ ......... T W* Akik már határoztak Augusztus 31-én 30 egyénileg dolgozó parasztot látott vendégül az orosházi Petőfi Tsz. A vendégek megtekintették a tsz gazdaságát és a látottak felett megelégedettségüket fejezték ki. Néhányan közülük elhatározták, hogy belépnek a tsz-be. Még a szeptemberi közgyűlés előtt beadta kérelmét SZOKOLAI JÓZSEF, 9 kh-on gazdálkodó egyéni paraszt és két 16 éven felüli fia. Felvételüket a közgyűlés örömmel fogadta. Azóta KOCZKA JÁNOS 8 holdas, CSISZÁR ANDRÁS 5 holdas egyénileg dolgozó parasztok és BENKŐ BÁLINT jelentkeztek tagnak. Őket is szorgalmas, becsületes embereknek ismeri a Petőfi Tsz tagsága. A békéssámsoni Vörös Csillag Tsz tagjainak száma ebben az évben 12-vel nőtt. A közelmúltban PINTÉR MIHÁLY, PINTÉR SÁNDOR és VINCZE MIHÁLY lépett a közösbe. A kollektív gazdálkodásban látják a jövőt KOVÁCS ISTVÁN, ifj. HARCSÁS JÁNOS, FÁRI JÁNOS, CS. NAGY MIHÁLY és KISS ISTVÁN is, akik nemrégen jelentkeztek. Nagyszénáson KISS JÁNOS 7 holdas, BLAHÓ MÁRTON 5 holdas, SZULA ANDRÁS 6 holdas, GÁSPÁR MIHÁLY 2 holdas, HORVÁTH PÁL 6 holdas, IVANICS MIHÁLY 2 holdas, valamint BÁNYAI ANDRÁS és ANDRÉKÓ BÉLA egyénileg dolgozó parasztok jelentkeztek tagnak a Dózsa Tsz-be. Építkeznek a Barneválnál — Tessék a másik kapuhoz menni, itt nem lehet még közlekedni! — szólt egy malteros ruhás ember a Barnevál főbejáratánál. Benn az irodában megtudjuk, hogy az új betonút építése miatt -----------4 □*.----------szünetel a közlekedés a főkapunál. 760 négyzetméter területű új út helyén gidres-gödrös téglaút volt. Ezen az új úton zavartalanabb, könnyebb lesz a közlekedés, kevesebb a por, kisebb a karbantartási költség. Az útépítés befejezése után az üzemi konyha felújítására kerül sor. Zöldség, hús, tészta-előkészítőt kap a konyha. A konyhán dolgozók részére külön fürdőhelyiséget létesítenek. Átalakítás után világosabb, egészségesebb lesz az ebédlő is. Össze már szabad? Mármint az utcán legeltetni. Mert a Petőfi utca, Zrínyi utca, Észak utca jószágtartói mindenesetre azt gondolják. Az első lehulló levéllel megjelentek az utcán a tyúkok, libák, kacsák is. Különösen a reggeli és alkonyati órákban egész jószágfalkák özönlik el az utcákat. Valószínűleg úgy gondolják ezek a jószágtartók, hogy a lehulló levelek miatt úgyis mindennap kell söpörni, más kárt meg ilyenkor már nem csinálnak. Nem ez volt a véleménye annak a fiatalembernek, aki egy előtte keresztül futó tyúk miatt esett le kerékpárjáról. Jó lesz, ha megjegyezzük, hogy az utcán legeltetni ősszel sem szabad. Még a Petőfi, Zrínyi s Észak utcaiaknak sem LÁTTUK, HALLOTTUK... ... hogy a nagyszénási Dózsa Tsz-ben 100 munkaegységre 10 liter bort osztanak ki. A tsz-ből bevonuló regrutáknak díjtalanul katonaládákat készítenek.0~ ... hogy a békéssámsoni Vörös Csillag Tsz-ben 10.2 liter a fejési és 8.2 db. a malacozási átlag, -o— hogy Kardoskúton községfejlesztési alapból 300 ezer forintos költséggel új, modern kultúrház épül. 28-30 mázsás rizstermés A gádoros Petőfi Tsz ez év tavaszán telepített 50 kat. hold rizstáblájáról 28—30 mázsás termést vár, ami országos viszonylatban is nagyon jelentős eredmény. Esti pillanatkép ... „Ki-ki mulat, ahogy kedve tartja, de főleg akit úgy hívnak, hogy a nők lovagja" ... hallik ki a Petőfi Művelődési Otthon egyik terméből. Molliere: A nők iskolája c. színdarab próbái folynak minden kedden és pénteken este. A kilenc szereplő előreláthatólag október végén mutatja be a darabot. A folyosóra még kihallik: „a kegyed ingei és hálósapkái készek..." Majd homályosodik a hang a szomszéd teremben gyakorló Erkel Ferenc szimfonikus zenekar melódiáinak hangjában. A középső szobában a táncosok fergeteges fordulatokkal ropják a legújabb népitáncot. Az énekkar is gyakorol a másik teremben. Elmosódik hangjuk a villanyfényes utcán futó autók tülkölésében .. ■