Orosházi Hírlap, 1973. április-június (18. évfolyam, 38-73. szám)

1973-05-29 / 60. szám

25 ország képviselőinek nyilatkozata a moszkvai béke világkongresszusról Brüsszel Az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bi­zottsága, amely három napig ülésezett Brüsszelben, tevékeny­sége befejezéseként nyilatkoza­tot adott ki, valamint határoza­tot hozott arról, hogy a bizot­t­­ság ülésén képviselt 25 ország elküldi delegátusait a békeszere­tő erője őszi moszkvai világ­kongresszusára. A nyilatkozat fel­­hívja az európai haladó erőket, hogy fokozzák az együttműkö­dést a Helsinkiben összeülő biz­tonsági értekezlet maximális si­kere érdekében. A nemzetközi bizottság politi­kai bizottságát egy olyan doku­mentum megszerkesztésével bíz­ták meg, amely összefoglalja az európai közvéleménynek a biz­tonság és az együttműködés kér­déseivel kapcsolatos állásfogla­lását. A dokumentumot a hel­sinki konferencia elé terjesztik majd. Szovjet—egyiptomi kapcsolatok Kairó Khaled Mohieddin, nemzetkö­zi Lenin békedíjas, az egyiptomi béketanács főtitkára a szovjet— egyiptomi barátsági és együtt­működési szerződés aláírásának második évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Mohieddin történelmi jelen­tőségű eseménynek nevezte a szerződés aláírását. Mint mon­n­dotta a Szovjetunióhoz és a szo­­­­cialista közösség valamennyi or­szágához fűződő kapcsolatok döntő jelentőségűek minden olyan ország számára, amely harcol az imperialista agresszió ellen. Éppen ez az oka annak, hogy az imperializmus és a nemzetközi cionizmus minden­kor igyekezett és igyekszik alá­aknázni ezt a viszonyt — muta­tott rá a neves közéleti szemé­lyiség. (TASZSZ). Közel-keleti hírek Damaszkusz A pénteken és szombaton megtartott szíriai parlamenti vá­­­lasztások még nem végleges­­ eredménye azt mutatja, hogy a szíriai Baath Pártból és a je­lenlegi kormánykoalí­ci­ó többi progresszív pártjából, közöttük a Szíriai Kommunista Pártból ala­kult nemzeti haladó front 15 választókörzet közül 10-ben megszerezte a szavazatok több­ségét. Ez annyit jelent, hogy a baloldal kétharmados többsé­get mondhat majd magáénak a parlamentben. (Reuter). Amman Szombat este letette a hivatali esküt az új jordániai kormány. A Zeid Al-Rijad vezette kor­mányban külön államminiszter foglalkozik a jövőben a meg­szállt területek ügyeivel. (Reuter) Kairó Az Al Ahram című kairói lap Kadhafi-interjút közöl. Ebben a líbiai elnök „realitásnak” mi­nősítette a líbiai olaj államosí­tását és kijelentette, hogy a kül­földi olajvállalatok képviselői­vel jelenleg folyó tripoli tárgya­lások döntőek lesznek ebből a szempontból. (Reuter) Moszkva Dr. Mohamed Hasszán El-Zaj­­­­jat egyiptomi külügyminiszter, egy korábbi megállapodás alap­­­­ján vasárnap a szovjet főváros­­­­ba érkezett. A seremetyevói repülőtéren az egyiptomi vendéget Andrej Gro­­s­miko, az SZKP Politikai Bizott­ságának­­ tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Vaszilij Kuznyecov, a szovjet külügymi­niszter első helyettese fogadta (TASZSZ). Indokína: Heves összecsapások a Mekong deltájában Saigon­­ Saigontól délre a Mekong del­­t­tájában ismét fellángoltak a­ harcok. A leghevesebb összecsa­­­­pásokról a Saigontól 30 kilomé­ternyire délre fekvő Bien Hoa tartományból érkeztek jelenté­sek. (Reuter) Hanoi A Quan Dai Nhan Dan, a vi­etnami néphadsereg lapja va­sárnapi számában megállapítja, hogy az amerikai kormány és a Thieu-rezsim állításaival ellen­tétben­­ az Egyesült Államok és Saigon fokozza a légitámadáso­kat a felszabadított területek el­len, és ezzel szabotálják a tűz­szüneti megállapodást. A felszabadított területeken kifejtett katonai tevékenység­gel a saigoni rendszer megsérti a párizsi békemegállapodást. El­járását tűrhetetlennek kell bé­lyegezni. (VNA) Peking Norodon Szih­anuk pekingi tá­jékoztató irodája bejelentette, hogy a kambodzsai királyi egy­­ségkormány és a pakisztáni kor­mány nagyköveti szinten diplo­máciai kapcsolatot létesített. CÜ( Kína) Honolulu Az amerikai légierő Csendes­óceáni parancsnoksága bejelen­tette, hogy Phnom Penh-tól Északkeletre lez­uhant egy Phan­tom F—4 típusú amerikai va­­d­ász­bombá­zó. Negyvennyolc órán belül ez a második amerikai gép, amelyet Kambodzsa területe fe­lett lőttek le. m3, MÁJUS 29, 2 äSÜ3 Az Apollo utasai Hétfőn közép-európai idő sze­rint 13 órakor ébredtek a Sky­lab űrlaboratórium munkatársai, akik egyelőre még az Apollo­­űrhajóban töltötték a pihenési időszakot. Délután folytatják az űrlabo­ratórium berendezéseinek ellen­őrzését, és Kerwin, a csoport or­vostagja vérnyomásvizsgálatokat­­ végez önmagán és társain. Este 18:00 óra körül az űrha­jósok egyenes adásban űrsajtó­értekezletet tartottak. (AFP). A Skylab űrlaboratórium leendő lakói: az Apollo utasai (balról jobbra), Joseph P. Kerwin (ku­tató pilóta), Charles Conrad jr. (parancsnok) és Paul J. Weltz (űrpilóta). (Telefotó—AP—MTI—KS) Hadügyminisztériumi nyilatkozat a görög puccskísérletről A görög­ hadügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy a múlt heti puccskísérletben a haditen­gerészet 35 nyugalmazott és ak­tív tisztje vett részt. Az volt a céljuk, hogy a lehető legtöbb hajót hatalmukba kerítve, Szi­­rosz szigeténél gyülekezzenek, jelentsék be mozgalmuk célját és szólítsák fel a hadsere­get, a légierőt a csat­lakozásra, a kormányt pedig a lemondásra. Céljuk volt továb­bá, hogy követeléseik teljesíté­séig blokád alá vegyék Pireuszt és Szakmáiát, Görögország két legjelentősebb kikötőjét — hang­zik a közlemény. Közös állásfoglalás az EÉSZ csúcsértekezleten csúcsértekezletén politikai nyi­latkozatot fogadtak el, amely ál­lást foglal a földrész gazdasági függetlenségének­ megteremtése és az arab országok, az arab ügy támogatása mellett. A nyilatko­zat állást foglal a palesztin nép törvényes jogai mellett, segítsé­get ígér az Izrael által megszáll­va tartott arab területek felsza­badításához. Megérkezett Adiez Abebaba Mohammed Szítad Szomáliai el­nök, aki az országa és Etiópia között fennálló területi viták miatt először nem akart részt venni a csúcsértekezleten. Addisz Abeba Az afrikai kontinens államfő­inek Addisz Abebában ülésező iiiMiiiiiiuimitctmHMiiiniiiifiiiiMMHiii iiiiKuiiii«iiiain«ii*t ■ [UNK]«»«■ [UNK] [UNK]aess« Európa éve 1973 — a washingtoni politi­kai naptár szerint — Európa éve. Európa, amerikai szóhasz­nálattal természetesen Nyugat- Európát jelent. Számos jel mu­tatja, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján a politikai stra­tégák a Nyugat-Európa és Ame­rika közötti újfajta viszonyon töprengenek. Henry Kissinger, Nixon mindenható nemzetbiz­tonsági főtanácsadója — aki rit­kán mond nemzetközi politikai ügyekben fölöslegeset — leg­utóbb új Atlanti Charta kidol­gozásának szükségességét em­legette. Az Atlanti-óceán part­ján levő országok között új partneri viszonyra van szükség — mondta Kissinger. És ezzel együtt egy földrajzilag abszur­dumnak, politikailag azonban természetesnek tűnő dolgot mondott: Japán is ezek közé az atlanti országok közé tarto­zik. Az, hogy az amerikai politi­kában 1973 Európa esztendeje, nem elhatározás, hanem szük­ségszerűség kérdése. Egyrészt a vietnami háború befejezésével ismét e kulcsfontosságú konti­nens felé fordulhatott a nem­zetközi figyelem, másrészt a változó világban igencsak szük­ségessé vált Washington és Nyugat-Európa viszonyát újra átgondolni. A második világháború utáni időszakban a tőkén Európa nem lehetett vetélytársa a há­borúból megerősödve kikerült, ereje teljében levő Amerikának. A pénzügyi rendszer, a nyugati katonai szövetségi rendszer az Egyesült Államok vezető szere­­­­pén alapult. Nyugat tőkés körei pedig a hidegháború időszaká­ban egyenesen megkövetelték az amerikai részvételt a kommu­nizmus megállítása, majd fel­göngyölítése jelszavával jelent­kező imperialista stratégia meg­valósításában. Az 1970-es évek világa azon­ban már más. A három leg­alapvetőbb változás: a Szovjet­unió és a szocialista országok megerősödése következtében, a hidegháború fokozatos megszű­nése, a tárgyalásos korszak be­köszöntése. Igen fontos azonban a nyugat-európai egység szoro­sabbá válásának, Japán előretö­résének tendenciája is, amely időben pontosan egybeesett az Egyesült Államok gazdasági, po­litikai erejének gyöngülésével. Kezdjük talán az utóbbival. A vietnami háború — az idő múlásával ez egyre inkább lát­szik — döntő befolyással volt Amerikának a világban elfog­lalt szerepére. A délkelet-ázsiai véres kaland még kiteljesedésé­nek időszakában megosztotta a nyugati szövetségeseket. Olyan országok kormányai, akik ko­rábban minden külpolitikai lé­pésében hűségesen követték Washingtont — most nyíltan felléptek a háború ellen. A há­ború és annak kudarca mélyre süllyesztette az USA tekintélyét. Olyan országok, amelyek a har­madik világban eddig amerikai támogatásra — helyesebben az Amerikához fűződő egyoldalú kapcsolatra — alapozták gazda­ságpolitikájukat, elkezdtek más­felé is orientálódni. Megrendült a tőkés világ gazdasági épít­ménye. A dollárválság gyakor­latilag nem más, mint összefog­laló neve­ annak a folyamat­nak, amely libikókaszerűen — az Egyesült Államok gazdasági hatalmának süllyedésével egy­­időben — az európai tőkés ál­lamokat és Japánt emelte magas­ba. Ezen a folyamaton — amelynek csak egyik megnyil­vánulási formája az addig meg­dönthetetlennek hitt dollár trónjának megingása — nem segíthettek az elsősegélyszámba menő intézkedések (dollár-leér­tékelés, más valuták felértékelé­se, lebegtetése). Anglia belépésével minden­képpen nagyobb gazdasági ha­­talommá vált az európai kö­zösség. Olyan erővé, amely nem hajlandó érdekei fölébe helyez­ni az amerikai kívánalmakat. Az Egyesült Államok pedig nincs abban a helyzetben, hogy keményen lépjen fel Nyugat- Európával szemben. Hiszen pél­dául egy kereskedelmi háború a Közös Piaccal szemben töb­bet ártalm Amerikának, mint Nyugat-Európának. Az USA ke­reskedelmi mérlegében ugyanis az Európai Gazdasági Közösség-

Next