Ország-Világ, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-12-03 / 49. szám
Harmadízben tett tanúbizonyságot a magyar fiatalság az irodalom, a költészet iránti szeretetéről, arról, hogy ma is él és hat a szép utáni vágy, hogy a költészetnek van számukra mondanivalója. Budapest és Székesfehérvár után ezúttal Győrött gyűlt össze több mint hatvan fiatal - az év folyamán különböző helyeken és különböző alkalmakból rendezett amatőr szavalóversenyek nyertesei —, hogy az MSZBT által szervezett Szovjet Vers és Prózai Országos Fesztiválon mérje össze erejét. A rangos zsűrinek bizony nehéz dolga volt, amíg kiválasztotta közülük azt a tizenkettőt, aki a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta, és akinek a végén átadhatta a különböző társadalmi szervezetek értékes jutalmait. ZSUZSA József Attila-díjas műfordító már harmadízben tagja a zsűrinek, és látható örömet szerez számára a felfedezés lehetősége, a versengés izgalommal telített légköre. — Igen — mondja a zsűri „szigorú, de igazságos” tagja. — Ez a fesztivál mindig egy kicsit visszaadja a hitemet, hogy érdemes írni, érdemes fordítani, mert van kinek. Néha attól félek, hogy egyre kevesebben olvasnak verset, mintha egy kicsit lanyhult volna az érdeklődés, amely néhány évvel ezelőtt a költőket és műveiket körülvette. Ezek a gyerekek, akik a fesztiválon szerepelnek, nemcsak versmondók, elsősorban versolvasók, s ezért is hallgatom őket nagy szeretettel... Mi tagadás, jó látni és hallani, hogy a költők nem hiába „égnek el”, másokat is elér, megérint az a tűz... S így szemlélve élményt jelenthet még a kevésbé sikerült produkció is, a jókról nem is szólva ... AHÁNY RÉSZTVEVŐ, annyi egyéniség. Különböző ízlések különböző temperamentumok. flachAndr^ Sörö^jJ^S AKIK T 4TU7 ^ M I u„rváth »QW* -.-„vér Katadin HonichHenrik Nagy MUViusAn^ . -...r Katano. Mohai Gi*or --^csi Sándor Varsányi Tóth Erzsébet 3