Ország-Világ, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-06-03 / 22. szám

Nem messze esett az alma a fájától még mundérban sem Nem öröm manapság amerikai katonának lenni. Nemcsak a háborúk miatt, mert azt kibírja az­ ember, ha bele nem hal, hanem azért is, mert nem hagyják, hogy nyugodtan űzze katonáskodás közben a kisded Lám William O. Wooldridge is milyen ..­iaar lebukott. A kitüntetésekkel elhalmozott minta­katona — beosztása körülbelül dandárparancs­noknak felel meg — alig huszonnyolc éven keresztül sütögette a maga pecsenyéjét, és máris a körmére ütöttek. Amikor lebukott, csak a következőket tudták eddig rábizonyí­tani: lopás, vesztegetés, korrupció, zsarolás, hivatalos iratok eltüntetése és okirathamisítás. Már 1963-ban kezdtek egyesek gyanakodni. Mert mit tesz isten, ahogy Wooldridge meg­kezdte a szolgálatát Augsburgban, attól kezd­ve valahogy nem stimmelt az élet a katona­klubokban. A játékautomaták nem dobtak ki­ soha nagyobb nyereményeket, több szállító panaszkodott, hogy bizonyos személyeknek tetemes sápot kell leadniuk, ha megrendelés­hez akarnak jutni. A vizsgálat megindult, és megállapították, hogy a katonai maffia veze­tője Wooldridge volt. Évente mintegy 350 ezer dollárt vágtak zsebre. A romantikus nevű CID-nek (katonai bűn­ügyi rendőrség) nem volt könnyű dolga. Felje­lentések, fontos iratok a szolgálati úton vala­hogy elkallódtak, viszont helyettük feltűntek mások, sokkal „fésültebb” megfogalmazásban. Az eredmény azért nem maradt el, és Woold­­ridge-ot, meghitt tettestársával, Higdonnal együtt , áthelyezték Vietnamba. Itt első dol­guk volt, hogy egy szállítócéget alapítsanak, amely hamis számlák alapján, lényeges fel­árral szállította a katonakluboknak, bárok­nak az ételt, italt, berendezést — és a hölgye­ket. Csak tisztes haszonra dolgoztak, jutalékuk 36 és 159 százalék között ingadozott. Amikor ez is kipattant — összeköttetés ide, összeköttetés oda — már nem lehetett eltus­solni. Különösen, mikor megállapították, hogy a bűnszövetkezet az elkobzott fegyvereket is értékesítette, természetesen a saját szakállára. Egy kicsit visszanyomoztak, és kiderült, hogy Wooldridge már katonai szolgálata előtt is üldögélt kisebb-nagyobb lopások és betörések miatt. Amikor beosztásából felfüggesztették, nem is nagyon értette, miért vannak úgy oda. Mintha ő lenne az egyetlen, aki a vietnami háborún meg akar gazdagodni! (h. j. j.) A két pórul járt lovag: Higdon és Wooldridge

Next