Ország-Világ, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-16 / 16. szám
A szokatlanul kemény tél és hosszúra nyúlt télutó ismét kedvező feltételeket teremtett a meghűléses betegségek széles körű elterjedésére hazánkban. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója szerint az elmúlt hónapokban különösen a fővárosban, valamint Békés és Győr-Sopron megyében emelkedett az influenza- és influenzaszerű megbetegedések száma. Az országos adatok szerint március első hetében több mint 26 ezer megbetegedést jegyeztek fel- A betegek többsége gyermek volt. A víruslaboratóriumokba küldött mintákban többnyire influenza A-2, néhány esetben pedig influenza B-vírust találtak. Vannak, akik ilyenkor „megelőzésképpen” marékszámra szedik a különböző antibiotikumokat. Pedig vírusokkal szemben ezek tehetetlenek, de többnyire nem kielégítőek a vírusos megbetegedések ellen alkalmazott speciális gyógyszerek sem. Napjainkban még mindig nehéz előbbre jutni az olyan „népbetegséggel” szemben, mint amilyen az influenza. E betegségek kórokozói ugyanis szinte járványonként változtatják külső megjelenési formájukat. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben ellenük mozgósítható úgynevezett antitesteknek minden egyes alkalommal újból kell képződniük a vérben. Sokarcú ellenség Az influenzavírus burkában két olyan anyag van, amely felelős ezekért a változásokért: a neuraminidaze és a hemagglutinin. Mindenekelőtt az utóbbi az, amelyik — mint „antigén” — elindítja a beteg vérében az adott vírus ellen védelmet jelentő antitestek képződését. Ezek a „védőcsapatok” a következő influenzás fertőzésnél is alkalmasak lennének védőfeladataik ellátására, ha az újonan fellépő kórokozó nem megváltozott molekuláris szerkezettel bíró vírusokat vetne be a harcba, így azonban ismét az új vírusnak megfelelő antitestekre van szükség, amíg az influenza ki nem tombolja magát. A védőoltások kellő időben — tehát még a járvány széles körű elterjedése előtt — történő elkészítését elsősorban az influenzavírusok rendkívüli változékonysága nehezíti. Időnyerés céljából fontos lenne felderíteni az új vírusok megjelenésének forrását, kialakulásának mechanizmusát. Az Egészségügyi Világszervezet nemrég tájékoztatást adott a tudósok ilyen irányú kutatásairól. A szakemberek elsősorban az influenza A-vírusok ama törzseinek keletkezését tanulmányozzák, amelyekkel szemben a lakosság körében még nem alakult ki a védettség. Azelőtt azt tartották, hogy új vírusok az előző járvány kórokozóiban végbement ugrásszerű genetikai változások, mutációk eredményeként jelennek meg. Az utóbbi években azonban mind több adat utal arra, hogy az emberekben állati eredetű vírusok okozhatják az újabb megbetegedéseket. Az 1969-ben elterjedt „Hongkong”-influenzavírus szerkezetében például olyan alapvető változásokat figyeltek meg, amelyek bajosan mehettek végbe egy vagy néhány spontán mutáció eredményeként. „Hibrid" vírusok Az emberi és az állati influenza közötti összefüggést már néhány évszázaddal ezelőtt észrevették. Az utóbbi 20—30 év folyamán azt is megállapították, hogy az A csoportba tartozó vírus megtámadhatja a sertést, a baromfit és a lovakat. Adataink vannak arról is, hogy az új influenzavírustörzsek a korábban elterjedt emberi és állati influenzavírus-törzsek hibridizációjának eredményeként jönnek létre. Ezek egyesítik magukban mindegyik szülői törzs tulajdonságait és fogékony egyedek közvetítésével terjednek el. A legproduktívabb vírusforrásnak a baromfifélék (főleg kacsák, pulykák stb.) bizonyultak. Teljes mértékben lehetséges tehát, hogy az emberi és az állati influenzavírusoknak valamennyi ismert válfaja genetikailag rokon. A tulajdonságok rekombinációjának eredményeként rendkívül „agresszív” törzsek jöhetnek létre. A baromfi-influenza A vírus pl. egyes esetekben képes a teljes megtámadott baromfiállomány elpusztítására is. Ami pedig az embert illeti, senki sem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy a jövőben talán még virulensebb törzs is megjelenhet, mint amelyik az 1918. évi hatalmas mérvű világjárványt, az úgynevezett „spanyolnáthát” okozta. Ezenkívül a vírus nemcsak akkor válhat kórokozóvá, ha állatokról került át az emberre. A folyamat fordítva is bekövetkezhet: az állatok emberi vírussal is megfertőzhetők. A „klasszikus” sertésinfluenzavírus például feltehetőleg abból az emberi vírustörzsből származott, amely a „spanyolnátha” kórokozója volt. A vírusok fajközi átalakulásának vizsgálatai azzal a kilátással kecsegtetnek, hogy végül is sikerül majd olyan, nagy hatékonyságú oltóanyagot előállítani, amely különböző antigén tulajdonságú törzsek ellen is sikeresen alkalmazható. Az oltóanyag előállításának technikája is különböző lehet. Douglas Richmann amerikai kutató szerint például sokkal biztonságosabb és hatékonyabb a jelenleg használatos megölt vírusok helyett élő, gyengített vírust alkalmazni. A megölt vírusból készült oltás ugyanis csak rövid ideig biztosít védelmet, s csupán a lakosság 70 százalékának. Igen kevés védelmet nyújt gyermekeknek. Igaz, a véráramban ilyenkor is létrejönnek antitestek, de jelentős mellékhatások is mutatkozhatnak és nincs biztosítva a helyi védettség a felső légutakban. Az élő vakcinák viszont ilyeneket már sikerrel alkalmaznak himlő és gyermekbénulás ellen — Richmann szerint influenza esetében is több reményre jogosítanak. Jelentős tényező az is, hogy az influenzavírus már említett fontos részei — a hemagglutinin és neuraminidaze — egy-két évenként csak kisebb változásokon mennek át, és általában tízévenként következik be a nagyobb változás. Mivel a szervezetben kialakult védettség éppen ellenük hatékony, ezek lényeges összetevői lehetnek egy új, hatékony vakcinának. Vírusok „hőcsapdában" Az oltóanyag-készítésnél Richmann szerint lehetőség nyílna hőmérsékletre érzékeny influenzavírusok „kitenyésztésére”, majd ezek „keresztezésére” az új járványnyal fenyegető vírusokkal, így olyan élő, gyengített és hőmérsékletre érzékeny vírusváltozat jönne létre, amely alkalmas lenne nagy hatékonyságú oltóanyag előállítására. Az ilyen vakcináknak igen nagy előnyük a megölt vírusokból készülő vakcinákkal szemben, hogy — mivel élnek — szaporodni is tudnak a szervezetben. Ezért csak kis adagokra van szükség az oltáshoz, amely spray vagy orrcseppek formájában alkalmazható. Az oltás nyomán védő antitestek képződnek a felső légutak szöveteiben, valamint a véráramban. Ugyanakkor az alsó légutakat nem fenyegeti közvetlen fertőzés, mivel a hőmérsékletre érzékennyé tett vírusok az emberi test hőmérsékletén nem képesek szaporodni, így az oltás az idősebbek és gyermekek számára is biztonságos. A kutatások tovább folynak s — talán nem is olyan sokára — eljön majd az idő, amikor számos, egykor oly pusztító betegséghez hasonlóan végre az influenza is lekerül a járványos betegségek listájáról. Lukács Tibor MTI Fotó : Kovács Gyula felvétele El ORSZÁG-VILÁG ! A KÖJÁL oruslaboratóriumaiban járványveszély idején naponta több ezer vizsgálatot végeznek az influenzavíruskiazonosítása és'oltóanyagok készítése céljából . › Z u IÁI T ›z '› So o