Ország-Világ, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-30 / 22. szám
kell tanúsítaniuk a megállapodásra. A jelenlegi konfliktusokkal terhes nemzetközi helyzetben igen fontos egymás álláspontjának pontos ismerete a megoldásra váró konkrét kérdésekben még akkor is, ha bizonyos problémák megítélésében teljesen eltérőek azok. A nyugatnémet diplomácia vezetője megpróbálta igazolni az amerikai rakéták nyugat-európai telepítését. Szólt arról, hogy fontos területeken eltér a szovjet és nyugatnémet fél véleménye a konfliktusok keletkezésének okát és rendezési módját illetően. Továbbra is megvannak az érdekellentétek. Ezzel együtt síkraszállt az európai stabilitás biztosításáért a biztonság törvényes érdekeinek kölcsönös elismerése alapján. A szerteágazó kulturális és gazdasági kapcsolatrendszer szerves része a szovjet—nyugatnémet kapcsolatinak. A két ország gazdasági együttműködését a stabil politikai kapcsolatok fontos perspektivikus alapjának minősítette Genscher. Természetesen a rakétatelepítés kérdésében elsősorban Washington és nem Bonn az igazi partner, de egyéb leszerelési kérdésekben nem mindegy, miként foglal állást a nyugatnémet fél. Mindkét fél nyíltan és őszintén kifejtette álláspontját. A genfi tárgyalások megszakadtak. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon sem sikerült eddig érdemi haladást elérni. Az amerikai fél nem mutat hajlandóságot egyéb leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásokra sem, sőt erőltetett ütemben folytatja a fegyverkezést. Ebben a helyzetben a Szovjetunió is kénytelen válaszintézkedéseket hozni, nem maradhat tétlen. A Szovjetunió folytatja SS 20-as rakétái európai telepítését. Újabb kiegészítő rakétákat helyeznek el az NDK és Csehszlovákia területén, hogy ellensúlyozzák a Nyugat- Európába telepített és telepítendő amerikai harceszközöket. A Szovjetunió nem engedheti meg, hogy megbontsák a történelmileg kialakult egyensúlyt. Lépései saját és szövetségesei biztonságát szolgálják. DEÁK FERENC Genscher nyugatnémet külügyminisztert a Kremlben fogadta Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára Iov, Ivan Vazov és Dincso Debeljanov, valamint egy sor kortárs bolgár költő műveit. Irodalmi érdemei és fordítói tevékenysége elismeréséül Nagy László magas bolgár kitüntetésben részesült, megkapta a Hriszto Botev érdemrendet. Életében és most is sok bolgár barátja és tisztelője volt és van, emlékét elismeréssel veszik körül. Kérdés: Hogyan foglalna össze a mostani tanácskozás fontosabb tanulságait? Válasz: A szocialista orszá- gok kulturális minisztereinek időszakos konferenciái a test- véri szocialista közösség országai szellemi életének fontos eseményévé váltak. A Balaton partján megvitattuk a szocialista kulturális élet legidőszerűbb kérdéseit. Mély megelégedést keltett valamennyi szocialista ország képviselőinek teljes egyetértése a kulturális miniszterek 12. konferenciájának napirendjén szereplő minden kérdés megvitatásakor. Röviden szólva: konferenciánk jelentősen hozzájárult a nemzeti erők és tehetségek gyümölcsöző egyesítéséhez annak érdekében, hogy a szocialista kultúrát még magasabb színvonalra emeljük a béke és a megértés, eszméink győzelmének érdekében. Kérdés: A mostani miniszteri tanácskozás egyik legfontosabb témája a fiatal művésziértelmiség helyzetének elemzése volt. Hogyan élnek és dolgoznak Bulgáriában a fiatal alkotók, milyen segítséget kapnak a pályakezdéshez? Sokoldalú munka folyik nálunk a fiatal művészértelmisé körében. Minden megyében kiépítették a fiatal alkotók klubjait és társaságait, amelyek hasznos tevékenységet végeznek. A komszomol bizottságok és szervezetek, az alkotószövetségek és kulturális tanácsok számos új kezdeményezéssel álltak elő. A megyében nagy lehetőségeket teremtettek a kulturális élet számára, ezt jelzik az ott működő színházak, zenekarok, kiadók, tévéközpontok, alkotószövetségi körök. Ez olyan lehetőség, amit a lehető legteljesebb mértékben ki kell használni. A fiatal alkotók, irodalmárok és újságírók, valamint a művészi alkotó értelmiség klubjai, amelyek az utóbbi idők fórumai voltak, meggyőzően bizonyították, hogy a felnövekvő nemzedék méltó folytatója a szocialista kultúra legkiválóbb alkotóinak. Párt- és állami vezetőnk, Todor Zsivkov mondta: ,,Hiszünk a mi fiatal alkotó értelmiségünkben. Hiszünk politikai állásfoglalásában, a szocializmus eszméje, és ügye iránti odaadásában, a népben gyökerező közösségi érzésében,’ igényességében és felelősség- tudatában”. A fiatal alkotók legméltóbbjai behatóan keresik az újat, az élet problémáit, ők a jelenkor krónikásai. Arra hivatottak, hogy eszmei meggyőződésük és tehetségük erejét érett alkotásokba fektessék, hogy továbbvigyék a bolgár szellemi kultúra, a kommunista igazság, a demokratikus és forradalmi hagyományok zászlaját. Kérdés: Kulturális értékeink kölcsönös előterjesztésében nagy szerepet játszhatnak az olyan formák, mint például a fiatal filmrendezők találkozója, amelyet önök szerveztek Szmoljanban, vagy a fiatal szocialista zeneszerzők összejövetele, amelynek mi voltunk a házigazdái. Kínálkoznak-e ehhez hasonló lehetőségek más területken is? Természetesen. Azokon a hagyományos találkozókon kívül, amelyeket ön említett, megfontolásra érdemes még az együttműködés fejlesztése a fiatal alkotók között, az irodalom, a film, a színház, a képzőművészet, az építészet, a publicisztika területén. Kérdés: Melyek jelenleg a bolgár kulturális élet legfontosabb feladatai, milyen szerepet kapnak ebben a fiatal bolgár alkotók? Pontosan egy évvel ezelőtt májusban volt a Bolgár Kultúra IV. kongresszusa. Ez az ország egész szellemi életének nagy jelentőségű eseménye volt. A kongresszus körvonalazta a bolgár kultúra utóbbi években elért vívmányait, amelyek a lenini kulturális politika helyességét igazolták. Az elmúlt évek nagy sikerei elválaszthatatlanul összefüggnek a felejthetetlen Ludmilla Zsivkova kiemelkedő tevékenységével. Most még nagyobb és felelősségteljesebb feladatok állnak előttünk. Ezek egyike, hogy a szocialista jelen, az irodalom és a művészet fő irányává váljék, a mai téma a középpontba kerüljön. A szocialista kultúrának fő célja volt és lesz a jövőben is a sokoldalúan és harmonikusan fejlett személyiség kommunista nevelése. Erőfeszítéseket teszünk arra, hogy a mindennapi munkát is fölhasználjuk az esztétikai nevelésben. Keressük az új formákat és eszközöket a mai ember egyik nagy gazdagsága, a szabad idő teljes értékű kihasználására, minden kulturális intézmény és szervezet tevékenységének eredményesebbé tételére. Mély meggyőződésünk, hogy a kultúra nemes hivatása a béke és a haladás ügyét, a népek közötti együttműködést és bizalmat szolgálja. Legnagyobb küldetése, hogy megajándékozza az embereket a szépséggel, a jövőbe és a jóba vetett hittel. Az élet Bulgáriában is azt igazoltta, hogy a szocialista kultúra és a béke egymástól elválaszthatatlan. KEREKES ANDRÁS ORSZÁG-MAGD