Ország-Világ, 1986. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-12 / 11. szám
Próbaúton a Rosszija Még meg sem született, már beszéltek róla. Találgatták, milyen lesz, beváltja-e a hozzáfűzött reményeket, lepipálja-e idősebb testvéreit. Most folyik az erőpróba, és minden jel arra mutat, hogy az újonc nem okoz csalódást. A Rosszija atomjégtörő „személyi igazolványában” a következő adatok állnak: Született: Leningrádban, 1985 decemberében. Testvérei: a Lenin, a Szibir és a Leonyid Brezsnyev atomjégtörő. Állandó lakása: Murmanszk. Tartózkodási helye: a Jeges-tenger. Kapitánya: Anatolij Lamehov, a Szocialista Munka Hőse. Lássuk, mi van az azonosítási okmány adatai mögött! * Régóta ismeretes, hogy a sarkkörön túli szovjet területek rendkívül gazdagok ásványkincsekben. Évszázadokon át mégsem háborgatta senki a felbecsülhetetlen értékű földgázt, kőolajat, szenet, vasércet, aranyat, gyémántot, mígnem huszonöt-harminc évvel ezelőtt véget ért a Csipkerózsikaálom. Határozatot hoztak arról, hogy az északi területeket is be kell vonni az ország gazdasági vérkeringésébe. Ehhez mindenekelőtt utakra volt szükség. Szárazföldi utak építése a hol fagyos, hol mocsaras földön rendkívül költséges vállalkozás lenne. A bővizű szibériai folyók kitűnő utat jelentenek az észak—déli irányú szállítások számára. Igaz, télen a vastag jégpáncél miatt a folyók hajózhatatlanok. Kelet—nyugati irányban azonban semmiféle összeköttetési lehetőség nincs a szárazföldön. A Szovjetunió ázsiai és európai, sarkkörön túli területei között az egyetlen összekötő kapocs a Jeges-tengeren át vezető északi tengeri út. Csakhogy a Jeges-tengeren mindössze öt hónapig tart, a hajózási szezon. Pontosabban: ennyi ideig tartott, ám a közelmúltban a helyzet megváltozott A Szovjetunió kiépítette jégtörő flottáját, kibővítette a sarki megfigyelőállomások hálózatát, és ezzel lehetővé vált az egész éves sarkvidéki hajózás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sarkvidék visszavonulót fújt. A jégtáblák ugyanúgy fenyegetik a hajókat, szorítják, ropogtatják a bordázatot, mint korábban. Könnyen előfordulhat, hogy léket kap a hajó, jobbik esetben csak az oldala horpad be. A szállítóhajók karavánokba sorakoznak, és úgy tudnak haladni, ha előttük a jégtörők szabaddá teszik az utat. Még így is megtörténhet a baj. Mint például három évvel ezelőtt, amikor huszonkét hajó esett a jég fogságába. Egyikük öszszeroppant, többen megsérültek. A tengerészek azóta is a nagy jégcsata néven emlegetik a '83-as navigációt. A Szovjetunió sarkvidéki flottája a múlt év decemberében új hajóval bővült. .Elkészült és a Balti-tengerről a sarki vizekre „evezett” a Roszszija. A valódi próbaút azonban csak ezután. Hajókaraván a Jeges-tengeren FOTÓ: APN, TASZSZ Sugárzásmérés I 16 I ORSZÁG-VILÁG