Ország-Világ, 1891 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-24 / 4. szám
66 (GYÁSZROVAT. Ybl Miklós f. (1814-1891.) Lapunk zártakor az utolsó pillanatban veszszük a magyar építészetet mélyen érintő gyászhírt, hogy Ybl Miklós, a magyar építészek nesztora, életének hetvenheteik évében f. hó 22-én hajnali 4 órakor meghalt. Hogy mi volt Ybl Miklós a magyar építőiparnak, könnyen kitűnik azokból a monumentális alkotásokból, amelyeket fővárosunk díszére és a saját zseniális szellemének dicsőségére tervezett és ő épített. Tiszta ízlését, takarékos, de e mellett kitűnő elrendezéssel való, külső formáikban is tetszetős alkotásai tüntetik föl a rohamosan épülő fővárosnak azon a pontjain, ahol az ő keze jelel maga után maradandó nyomot. Körülbelül negyven esztendőt ölel fel hosszú pályáján az az idő, amely rendkívüli tevékenységének legfényesebb korszaka gyanánt tüntethető fel; e negyven esztendő alatt soha nem lankadó aczéles szívóssággal dolgozott azon, hogy a magyar építőipart ugyanarra a magas polcra segítse fölemelkedni, amelyen a szerencsésebb viszonyok között fejlődött külföld építészete áll. Nagyobbszerű alkotásai: a budai várkert és kioszk, a fóthi szép templom, a ferenczvárosi templom, az ercsényi Eötvös-szobor, az országház, a lovarda, a Margitsziget összes épületei, a lipótvárosi bazilika, amelynek végleges befejezését már nem érhette meg, a m. kir. operaház, temérdek fővárosi magán palota és vidéki templom hirdetik nagy kaliberű építészeti zsenialitását, amelynek a bazilikán és operaházon kívül az új királyi palota fölépítése lett volna a befejező koronája, ha a halál nem akasztja meg útján a hetvenhét éves aggot. Életrajzi adataiból röviden felemlítjük, hogy Ybl 1814- ben Székesfehérvárit, szegény sorsú szülőktől született, s önerején küzdötte fel magát egészen a főrendiházig, amelynek az újjászervezés óta tagja volt. 1828-ban Bécsben tanult, majd külföldre ment; 1841-ben jött Budapestre, ettől kezdve önállóan működött, s fokozatosan emelkedett a magyar társadalom nagyrabecsülésében is. Halála igen nagy veszteséget jelent. A fejlődő magyar ipar benne legelső és kétségtelenül legszorgalmasabb művelőjét vesztette el. Ybl széles munkakört és becsülést teremtett az eladdig figyelembe sem vett magyar építészeti iparnak, amelynek legelső sorban van nagy oka arra, hogy aggnesztorának halálát meggyászolja, tette el nejét, majd nemrégiben édesanyját és fiát) még jobban aláásták egészségét s daczára a legönfeláldozóbb orvosi segélynek, régi baja a torokrák f. hó 20-án sírba vitte. A halál súlyos szenvedésektől szabadította meg a boldogultat. Erzsébet körúti lakásáról képviselőtársainak és nagyszámú tisztelőinek általános részvétele mellett temették el. Elhunytak még a közelebbi napokban : Zokoli és kisváradi Szokoly Péter, Szokoly Viktor írótársunk egyetlen fia, 7 éves korában, Tinnyén. — Walheim Józsefné, szül. Gaiser Róza m. kir. belügyminiszteri irodatiszt özvegye, 60 éves korában, Budapesten. — Özv. Böröndy Jánosné, szül. Gruber Anna, 71 éves korában, Keszthelyen. — Kerkeszi Csernyics Sándor, főgimnáziumi II. osztálybeli tanuló, 12 éves korában, Szabadkán. — Andaházy Ágostonná, Liptómegye alispánjának, Andaházy Gézának anyja, Liptó- Szent-Miklóson, 80 éves korában. — Kempner Arnold, nyugalmazott hivatalnok, 78 éves korában, Tatán. — Vachott Gyula, Vachott Imrének, a hírneves iró és szerkesztőnek fia, az angyalföldi tépelyházban, 37 éves korában. Bajamonti Antonio dr., a ki a dalmácziai olasz alkotmánypártnak több éven keeresztül vezére volt, Spalatóban. — Özv Fischer Dávidné, szül. Schweitzer Betti, 60 éves korában, Battonyán. — Cserneki és tarkeöi Desselffy Aurél, 39 éves korában. — Sima Anna, a kismartoni állami polgári iskola tanítónője, 27 éves korában, Kismartonban. — Szeberényi Lajosné, szül. Sztehló Irén, 30 éves korában. — Medveczky János, az árvai uradalom sirokkai tiszttartója, 66 éves korában. — Vadkerty Lajos, gyógyszerész, 32 éves korában, Dombovárott. — Felsmann János, lugosi állami tanító és méhészeti iró, 51 éves korában. — Ruffy Lajosné, szül. Szászy Ilona, 26 éves korában, Aranyos- Maróton. — Grieszhuber József, hajdu-szoboszlói r. kath. lelkész, 59 éves korában, Hajdu-Szoboszlón. — Gáli István, apostagi plébános, 50 éves korában, Apostagon. — Molnár János, fővárosi kereskedő, a Molnár és Bárkány czég tagja, 61 éves korában, Budapesten. — Szmrecsáni Szmrecsányi Bogomér, földbirtokos, 57 éves korában, Szmrecsánban. YBL MIKLÓS: Gróf Csáky László (1820—1891.) Az ősrégi gróf Csáky-családnak nagy gyásza van : gr. Csáky László, a trencséni grófi ág utolsó sarja, e hó 20-án Budapesten elhunyt. Halálával gyász érte a képviselőházat is, a melynek 1861 óta állandóan tagja, 1887-ben alelnöke, majd leköszönvén erről a tisztéről, az összeférhetlenségi bizottság elnöke s a Ház egyik legtiszteltebb tagja volt. Gr. Csáky László 1820-ban Bécsben született, s a megyei tanácsteremben kezdette pályafutását. 1848-ban szepesi főispán volt, majd sárosi kir. biztos, és ez okán bőven reászolgált arra, hogy az osztrák haditörvényszék halálos ítéletét a fejére vonja. Külföldre menekült tehát az emigráczióval ő is, és csak 1852-ben jött haza, a midőn másodszor is agyonlövetésre ítéltetett. Kegyelmet kapván, a magánéletbe vonult vissza egészen a 60-as évekig, midőn ismét a közügyek mezejére lépett, s előbb varini követ, majd 1867-ben, a kiegyezés után, nyitrai főispán s egyúttal a Lipótrend nagykersztese is lett. 1880-ban a király kitüntette a titkos tanácsosi főméltósággal is. A halál álmában lepte meg az agg főurat, a kinek hazafias, makula nélkül való élete mindnyájunk tiszteletét követeli. Temetése egyetem utczai lakásáról az arisztokráczia és honoratior osztály nagy részvétele mellett e hó 22-én ment végbe. Áldás emlékezetén! Fröhlich Gusztáv (1837—1891.) Ugyanegy napon Csáky László gróffal halt meg a képviselőháznak szintúgy régi, közbecsülésben élő tagja Fröhlich Gusztáv ország. képviselő is. 1872 óta képviselte az új aradi kerületet, s belépve a szabadelvű pártba, több ízben mint a zárszámadási bizottság előadója szerepelt a Házban. Az elhunyt 1837-ben Budapesten született; előbb technikát végzett, majd gazdasági tanulmányokra adta magát, s temesmegyei gyönyörű birtokán mintaszerű gazdaságot rendezett be. A családjában egymást követő halálozások (két év előtt vesz ORSZÁG-VILÁG HÍ M EN. Eljegyezte: Újházi Ede, a nemzeti színház elsőrendű tagja, Székeli Kornéliát, a színésziskola végzett növendékét Budapesten. — Muraközi Béla, gazdatiszt, László Gizellát Kecskeméten. — Emerling Adolf, Légrády Máriát Budapesten. — Rózsat/ Emil, pozsonyi főgimnatanár, Kornides Margitot Kézsmárkon. — Szabó Sándor, Bosznai Szerafint Debreczenben. — Dömötörffy György, pénzügyi hivatalnok, Janit Jozefint Zágrábban. — Dr. Wallon Gyula, orvos, Antal Katalint Szatmárit. — Bradtner Oszkár, főhadnagy, Hatfaludi Erzsiket Deésen. — Dr. Beczássy Gyula, oláhfalvi k. orvos, Oláh Arankát Apatinban. — Bittó Sándor, pozsonyi kereskedő, Radics Jolánt N.-Szombatban. Feleségül vette: Klein Samu dr., ismert nevű zsombolyai ügyvéd, Bodorfi Jozefát Budapesten. — Sebők Ignácz, az ungvári majolika gyár vegyésze, Kapeller Annát Ungvárit. — Lorsich Béla, százados, Strobencz Katinkát Budapesten. — Ebner Béla, fővárosi mérnök, Rupp Irént Budapesten. — Milutinovics János, szolgabiró, Topp Ottiliát Facseten. — Jull Richárd, vasúti tisztviselő, Orbán Rózát Kolozsvárit. — Berzeviczy Kornél, Bemner Vilmát Miskolczon. — Lukács Gyula, egri káptalani gazdatiszt, Exinger Ilonát Polgárban. — Baloghy György dr., kir. alügyész, Hrimnyák Mariskát N.Mihályiban. — Lukács Béla, gömörmegyei földbirtokos, Dianovszky Olgát Harsányban. — Nagy Mór, vértesi földbirtokos, Kapdebó Mariskát Simádon. SAKK. Világos (6) Világon indul s a harmadik lépésre matot mond. A 192. sz. feladvány megfejtése: Helyesen fejtették meg: Pruszkán: Schlesinger Ida, Budapesten : Makovetz Gyula, a pesti sakk-kör, a budapesti sakkozó társaság, a jánosházi társaskör, E. M. és A rozsnyói növendékpapok. 19687. feladvány. Schuster Zsigmond úrnak ajánlja DR. GOLD SAMU BÉCSBEN. Sötét (6) AB CDEFGH Világos Sötét 1. Vf6-h8 Bh7Xh8 Vb8Xd6Bg7Xh8 c3Xd22. He5-d7 Vb8Xd6 2. He5Xg43. Hd7—f6f 3. Hg4-f2f 1 c3Xd2 2. Vh8Xg7f stb. KÉP REJTVÉNY. NEUFELD MÁRTONTÓL. 1. Betű az abc végéről. 4. Folyó Magyarországban. 5. A mondat főrésze. 7. Minden hajón van. 2. Kártékony állat. 3. Elem. 10. Német város. 11. Betű. E pontok helyébe a keresendő szavak betűi akként helyezendők el, hogy a két leghosszabb sor felülről lefelé és balról jobbra olvasva, egy és ugyanazt az értelmet adják. SAKKREJTVÉNY. KRISZNER K.-TOL. nak_ Fia ! hát Igoktö a csa:gaztsá rénjt | gohetsz vigjfijl zll Útnősz sztálnye és riksesnyenlé litadiszetha és majd hato könynyen aztúl vidrögösikvemákvéko a jégimébe mésznemgöbárbői va majárszba s rögy»rögátgadde■u.felri szevert.. ronökü,cégas könköd,ammaha zented BŰVÖS REJTVÉNY. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 • •••••• 000000000 ##•••••###•6. Magyar király. • 0 0 0 0 0 0 0 8. Jeles német iró volt. • • • • • 9. Súly. # • • 0 . A jelen szám rejtvényeinek megfejtői között Kiss József «Költeményein-t sorsoljuk ki. A megfejtéseket, a megfejtők neveit s a nyertes nevét a 6-ik számban közöljük. A beküldés határideje február 4. 1891