Ország-Világ, 1901. Almanach
III. rész. Szépirodalom - Tartalom
Az Ország-Világ 211 Az Ország-Világ Az Ország-Világ története. (1879—1900.) A magyarországi képeslapok története nem nyúlik vissza nagyon messzire. A technikai készületlenség, fejletlenség jó ideig megakadályozta, hogy a rajzolóművészet a sajtó szolgálatába szegődhessék és képeivel illusztrálja az író vagy újságíró krónikáit. A drága és lassan készülő metszetek egyáltalán nem voltak alkalmasak arra (részben még ma sem arra valók), hogy a hirlapírás munkáját támogassák. A mi lapjaink meg is elégedtek kezdetben azzal, hogy képet (legtöbbnyire arczképet, írókét, politikusokét) csak időnkint, külön melléklet formájában adjanak olvasóiknak. A sokszorosítás mesterségének kellett előbb fejlődnie, tökéletesednie, hogy a magyar szépirodalmi lapok (melyek a szabadságharcz előtt is, után is derekasan megállták helyüket és a közönség nagy rokonszenvével találkoztak) programmjukba fölvehessék a képek közlését is. A Hazánk és a Külföld, a Vasárnapi Újság, de különösen a Magyarország és a Nagyvilág voltak az első számbavehető és számottevő képes szépirodalmi lapjaink, melyek a hatvanas évek körül keletkezve, hamar erőre kaptak s nem kis népszerűségre tettek szert. Nem teljesen járatlan úton indult meg tehát az Ország- Világ, mikor az 1879. évi deczember hó közepén első számát a magyar közönségnek általadta. Nem egészen járatlan úton indult meg, de czéljának vallotta mégis, hogy a megkezdett ösvényt tovább egyengesse, képekben a művészi kivitelt, tartalomban az irodalmi értéket mindig megtartsa. Ezt a törekvését páratlanul gyors siker és elismerés követte. Az Ország-Világ halványsárga borítékú füzetei egyszerre elterjedtek az egész országban s a kiadó még az első esztendőben konstatálhatta azt, a mi hírlapjaink közt egyedülálló dolgot, hogy az Ország-Világot több mint tízezer példányban expediálják kéthetenkint az előfizetőknek. Az Ország-Világ megalapítója és első szerkesztője Somogyi Ede volt, első kiadója Rauttmann Frigyes. Az újság kéthetenkint jelent meg, két-háromíves füzetekben. Mindjárt az első számokban találkozunk az akkori íróvilág legjelesebbjeinek a nevével. Minden második számhoz külön képmellékletet kapott az olvasó, akkor még szokatlan művészi kivitelben. Regények, novellák, versek, irodalmi és társadalmi aktuális czikkek képezték a lap tartalmát ; az egyik rovata, a heti tárcza, mindjárt kezdetben sok olvasóra talált s ma is egyik fő erőssége a lapnak. Somogyi Ede csak az első félévben maradt szerkesztője az Ország-Világnak; munkáját az első évfolyam XI. füzeténél Beöthy Zsolt, az akkor még szorgalmas novellista s már akkor is elismert esztétikus vette át. Ugyanebben az évben, a XIV. füzettől kezdődőleg Beöthy társul vette a szerkesztésben ifj. Szinnyei Józsefet s ettől kezdve a lapot Beöthy mint főszerkesztő, Szinnyei mint felelős szerkesztő írták alá. Az 1881-ik év tavaszán az Ország-Világ kiadóságában esett változás; Rauttmanntól a kiadást Wilckens F. C. és Fia vette át, ugyanakkor a szerkesztés munkáját is egyedül ifj. Szinnyei Józsefre bízták. 1882. év elején a lap kiadói Wilckens és Waidl ; ugyanezen év őszén az Ország-Világ XX. füzetétől kezdve ifj. Ábrányi Kornél lett a felelős szerkesztő. Mindez ideig az Ország-Világ tekintélyben úgy megerősödött, anyagilag is úgy megizmosodott, hogy újabb reformra szánhatta el magát ; az 1883. év elejétől kezdve nem többé kéthetenkint, hanem hetenkint jelenik meg. Ezzel még jobban megközelítette a hazai szépirodalmi és képes lapok bevallott és szükségszerű czélját, hogy a külföldi hasonló irányú és tartalmú lapokat kiszorítsa Magyarországból. A hírlapposta statisztikája még csak a közelmúltban is elijesztő képet adott arról, hogy mily nagy számban özönlenek be hozzánk külföldi, különösen német folyóiratok. A magyar közönségnek egy része nem tudta, vagy nem akarta tudni, hogy a hazai folyóiratok ma már minden tekintetben kiállhatják a versenyt külföldi kollegáik nagy részével. Ezt a közönyt és nemtörődömséget lassú munkával lehet csak megtörni. Az Ország-Világnak mindig törekvése volt, leküzdeni ezt az előszeretetet a külföldi, sokszor kétes értékű produktumok iránt. S hogy ebben a tekintetben a viszonyok máig jelentékenyen javultak, abban az Ország-Világ munkájának kétségtelen része van. 1883. október hó 6-án ifj. Ábrányi Kornél egyéb elfoglaltsága miatt megvált az Ország-Világ szerkesztésétől. A szerkesztésért ettől fogva mintegy két hónapig a kiadó vállalta el a felelősséget, a szerkesztés vezetésével pedig Mészáros Istvánt bízták meg. Mészáros István továbbra is főmunkatársa maradt az Ország-Világnak; felelős szerkesztő 1883. deczember első hetében Degré Alajos lett. 1884. április 5-én az Ország-Világ kiadását Gerő Lajos vette át. Ugyanő megalakítván egy hónap múlva a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaságot, május 10-én az új társaság kiadásába adta át az Ország-Világot. A lapnak jó hírneve a közönség előtt ez időtájt csak öregbedett, tekintélye az irodalmi körökben mind nagyobb lett. Akárhány, ma már általánosan ismert és tehetségeiben sokra becsült fiatal írót az Ország-Világ vezetett be az irodalomba. Az Ország-Világnál kezdte meg munkásságát Benedek Elek, a lapnak később hosszú időn át szerkesztője, akinek Székely huszár néven irt heti tárczáit mindenfelé kedvelték és sűrűn olvasták. Az Ország-Világnál láttuk legelsőbb Abonyi Árpád, Justh Zsigmond, Ambrus Zoltán stb. nevét, akik mind hosszabb ideig szorgalmas munkatársai voltak a lapnak. Az Ország-Világ karácsonyi füzetei már Degré szerkesztésének idején érdekes és értékes ajándékok voltak ; a szépírók legjava, a rajzoló művészek jobbjai álltak 14*