Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1940-1941 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1940-10-01 / 2. szám

27 irányával egyidőben, a magasabb fokú történettanítás is ezzel pár­huzamos úton jár. A bekövetkező átértékelés a történeti megértés és a történeti nevelés problémájához kapcsolódik. A történeti megértés a lényeget kifejező tényeknek mint ösz­­szefüggő egész részeinek jelentéssel való ellátásában áll.­ A tör­téneti nevelés részben a megértéshez vezető történeti érzék kifej­lesztésében, részben azoknak az érzelmi aktusoknak kibontakozta­tásában áll, amely az egyént mint egy közösségnek önmagával és a közösséggel szemben felelős tagjait teszi élmény tárgyává.1­2 Sorsdöntő fordulatokkal terhes korunkban így válik a tágabb értelemben vett történeti nevelés, a tudatos, de ugyanakkor oda­adó és áldozatos — magyar sorsunkban­ az egyedül elképzelhető életforma kialakítójává. * Az eljövendő új nemzedékre súlyos feladatok várnak: országszer­zés, állam és társadalom újjászervezése. Feladatát csak akkor tel­jesítheti, ha mélyenjáró történeti érzékkel, tudatosan és mégis ösztönszerűen adja meg a feleletet a kikerülhetetlen kérdések töme­gére. A történeti érzék problémája így túlnő az iskola látszólag szűk keretein és nemzetnevelő jelentőséget nyer. A történeti érzék, a történeti tényeknek részben mint előfeltételek eredőjének, részben mint a jövőbe kisugárzó hatásfolyamatoknak meg­ragadásában áll. Az előfeltételek kutatása már az alsófokú tanításban és elválaszthatatlan az egyszeri ténymegállapítástól. A gyermeki lélek már korán feleletet keres, az újból és új­ból felmerülő miért­re. Kedvenc hőseinek tetteiben gyönyörködik, de ugyanakkor mérlegeli is azokat és­­ ösztönszerűleg keresi cse­lekvésük rúgóit. Így kezdetleges kauzális sorok alakulnak ki, ame­lyekben az összekötő szálak, hacsak halvány körvonalaikban is, de jelentkeznek. Döntő itt a történeti időfogalom élményszerű meg­­éreztetése, a tényeknek pszichológiai fogalmi síkon egymástól el­határolása. A 13—16 éves korhatár között fokozatosan bontakozik ki a kauzális sorok többirányú kiegészítése. A közvetlen okok, ok­sorok, előfeltételek, először szűk, majd mindjobban táguló kör át­mérőjévé válnak. A 16—18 éves korban bekövetkezik a didaktikai szempontból körvonalazott problémafeltevés ideje.­ A történeti probléma feladat, amelynek keretében, a társadalom, állam, nemzet életfolyamatának sorsdöntő fordulatait próbáljuk megérteni. For­mailag így nem más, mint helyesen irányított egymásba fonódó kérdések összesége, amelyek céltudatosan egy pont felé irányulnak, így problémaszerű, ha a magyarságnak mint a Kelet és Nyugat határán elhelyezkedő népnek fennmaradását tesszük vizs­gálat tárgyává. Probléma az árpádkori patrimoniális vagy chariz­­matikus királyság kialakulásának és felbomlásának folyamata. Problémaszerű az Anjou- és Mátyás-kori, vagy a török hódoltság utáni átszervezések előfeltételeinek, a nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavétele. A megoldáshoz az összefonódó szálak 1 Sprangen Az ifjúkor lélektana (ford.), 17. o. 2 Dékány I.: A történelmi kultúra útja. 1936. 53. o. 3 A problématudat elemzéséhez v. ö. Kornis: Bevezetés a tudományos gondolkodásba. Budapest, 1922. 106. o. 3*

Next