Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1940-1941 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1940-12-01 / 4. szám
92 alkotnak, kijelölt „nyelvőrök“ figyelik társaik magyar beszédjét, a tapasztalatokat feldolgozzák, az osztály falára táblákat helyeznek a hibás és helyes kifejezésekkel, füzetbe írják a szép mondatokat, nyelvvédő versenyt rendeznek. Példás munkát végeznek a bp. ev. lg., ref. g., Mátyás és Szent László g., érsekújvári gimn. A Madách g. a folyosó egy üvegszekrényében hetenként váltakozó anyaggal állandó kiállítást rendez a tanulók iskolán kívüli munkáiból. — A fővárosi diákok részére a Városi Színházban, Operában, Nemzeti Színházban rendszeres színielőadások vannak. Ismertetésemben ki kell emelnem a bp. Domokos lg. évkönyvét, mely híven tükrözi az iskolában folyó elméleti és gyakorlati munka nagyszerű szintézisét. Az iskola szerencsés helyzete következtében itt teljesen egyéni pedagógiai munka folyik, Domokos Lászlóné igazgató és Blaskovich Edit tanárnő irányítása mellett. A munkáltató tanítás legtisztább munkáját látjuk itt a tanári és tanulói munka öntudatosan vezetett kollektív formájában, a tanítás lélektani és erkölcsi mozzanatának teljes számbavételével. Itt nincs túlterhelés, itt egyedül a tanulók intelligenciájának és erkölcsi lényének kiképzésére szükséges tananyagot dolgoznak fel, de ezt a munkát legjobb módszerrel és legnagyobb mélységben végzik az öntevékenység minden eszközének felhasználásával. 15. A tanulmányi eredménnyel az évkönyvek általában meg vannak elégedve. A szerzetes iskolák megváltják, hogy a náluk elért jobb eredményt jórészt annak köszönik, hogy tanulóikat megválogathatják, s általában jobbmódú szülők küldik ide gyermekeiket. Általános azonban a panasz, hogy sok a gimnáziumba nem való elem, nincs kellő szelekció, mert ennek sírját vágja a társadalom helytelen felfogása, mely a diploma egyedül üdvözítő voltában hisz. A kecskeméti ref. g. a tanulmányi eredményt hátráltató akadályokat így sorolja fel: 1. a világpolitikai események, 2. tűzifahiány, 3. nagy hideg, 4. katonai behívások, 5. leventeoktatás, 6. tantervi túlterhelés. 16. A testnevelés jelentősége állandóan fokozódik, amiben főrésze van a világnézeti változásnak, mely mindinkább elfordul a múlt század racionalista szemléletétől. Egy szerzetes iskola, mely a német középiskolai testnevelés irányvonalait ismerteti, öntudatos büszkeséggel állapítja meg, hogy a magyar testnevelés európai magaslaton áll. Az év végén szokásos tornaünnepségek rendszerint a társadalom élénk részvételével folynak le, az iskolai sportegyesületek pedig erős központi irányítás alatt országos viszonylatban is tekintélyes eredményeket érnek el. Nagyobb lendületet kapott a testnevelés az 1939. évi II. t.-c., vagyis az ú. n. honvédelmi törvény azon intézkedése által, mely minden 12 évet betöltött magyar ifjúra kötelezővé tette a leventeképzésben való részvételt. Ez 10 hónapon át heti 4 órai elfoglaltságot jelent. A bp. ciszt. g. szerint azonban az oktatás kivitele és eszközei nincsenek pedagógiailag összehangolva a rendes testneveléssel. 17. Az egészségügyi jelentések szerint ifjúságunk egészségi állapota normális, több intézet azonban közli az orvosi vizsgálatok eredményét, s az itt közölt adatok bizony nagyon sok fogszuvasodást, mandulanagyobbodást, gerincelferdülést, szív- és tüdőbajt, vérszegénységet és rossz tápláltságot mutatnak. Az iskolai orvosi vizsgálat még nem gyógyítás, de van néhány intézet (esztergomi