Polgáriskolai Közlöny, 1921 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1921-02-01 / 1-2. szám
1* 3 is , de úgy látszik, mert nem tudtak velük mit csinálni, hát odacsapták függelékül az elemi oktatás mellé. Miután pedig a való élet annyira igazolta ez iskolák létjogosultságát, hogy egy-egy vármegyében ma 10-—15 polgáriskola van, adassék meg nekik legalább most, minél előbb az önálló, külön szakszerű felügyelet, mert hiszen a rákényszerített, rendellenes zubbonyból akár akarják, akár nem, maholnap úgy is kinőnek. Az életképes csirát fejlődésében hátráltatni, megnyomorítani lehet mesterségesen, erőszakkal megölni is, különben életet kíván. A polgáriskolai főigazgatóságok megvalósítása nem is kerülne oly nagy anyagi áldozatba, ami indokolttá tenné ez iskolafajnak még mindig háttérbe szorítását. Három, legfeljebb hat főigazgatóság elegendő lenne (Budapest, Debreczen, Szeged, Győr és Kaposvár székhellyel) , azok élére alkalmas ember — hála Istennek — kerülne a polgáriskolai tanári státusban, a segédszemélyzet is kikerülne. A helyiség kérdése egyenlőre úgy volna megoldható, hogy e nagyobb városok polgáriskoláiban vétetnék igénybe 2—3 helyiség az iskola szolgálatával és dologi kiadásaival. Hová fejlődne ez iskolafaj az önálló szakfelügyelet támogatásával, ha az eddigi örökös gáncsvetések közt is oda fejlődött, ahol most van , tömegével az ország gerincét alkotó középosztály képzőiskolájává. Az új Magyarország olyan lesz, amilyen ez a gerinc, ez a nagy többség. Ennek a kultúrája adja a nemzet átlagkultúráját. Ez a réteg fogja a maga folyton emelkedő kultúrájával visszavonzani az elszakított országrészek tömegeit vagy veszti el véglegesen az ő leszorításával. Kívánjuk a polgáriskolai főigazgatóságok mielőbbi megvalósítását ! A karácsonyi magánvizsgálatoknál már érezhető volt, hogy a 10%-os elnöklési díj e vizsgálatokat az eddigieknél is súlyosabb körülmények közé sodorta. Ezen elnöklési díj a tanfelügyelőknek törvényes jövedelme, melyhez a nehéz megélhetési viszonyok közt iparkodik is teljes egészében hozzájutni ; kerülete minden polgáriskolájánál elnökölni akar, tehát az időbeosztásnál hozzá kell igazodni minden iskolának. Nem a helyi körülmények alkalmassága dönti tehát most már el a vizsgaidőt, hanem a tanfelügyelő ráérése. Míg ez nem volt, a tanfelügyelő rendesen a tantestület — bizonyára megfontolt — javaslata szerint tűzte ki a magánvizsgálat idejét; most beosztja magának iskoláit s a tantestületek sok esetben egyező időt kérő javaslatait azután figyelembe se veheti,, mert egyetlen eltérés megzavarná az ő egész beosztását. S hogy ez így van, érdekesen világítaná meg, ha a tantestületekhez kérdés intéztetnék az iránt, hogy Kell. (Szerk.) * *