Orvosi Hetilap, 1859. április (3. évfolyam, 14-17. szám)
1859-04-03 / 14. szám
223 Külön értekezik szerző azon változásokról, melyek a szervezetnek gyógyszerekkel érintkezésénél , különösen a gyógyszereket illetőleg észleltettek. Végül a gyógyszerek hatásának azon módosulatait tárgyalja , melyeknek azok, akár saját maguk, akár a test különböző állapotánál és minőségénél fogva alávetve vannak. Eddig a gyógyszertan átalános része. Most szerző a vénytant írja le, hogy azok szabályainak megismerése után bizton vezethesse a tanulót a gyógyszertan különös gyakorlati részére, melyben minden lépten nyomon a vénytan alkalmazásával kell találkoznia. Miután itt a súlyokról, elegyítésekről, porok, labdacsok, tapaszok, kenőcsök , cseppek, főzetek, forrázatok, telítések, oldatok s vonatokról stb. kellőleg, habár mindenütt röviden is értekezett s azokat egy pár példával érzékelhetőkké is téve: a vénytan és gyógyszertan irodalmának terjedelmes kimutatása után áttér a gyógyszertan különös részére. Ezen 36 ívre terjedő 2 szakaszra osztott rész első szakaszában azon gyógyszereket tárgyalja , melyek meghatározott alkatrészekkel bíró egyes állományú testek. Ezen szakaszban adatnak tehát elő a vegytan tárgyait tevő szervetlen és szerves testek, mondhatni túldús tartalommal. A második — a szerint a mint annak tárgyai a növény vagy állatországhoz tartoznak — két részre osztott szakaszban azon gyógyszereket írja le, melyek meghatározott alkatrészekkel bíró állományok elegyéből állanak. Mindezeket egy pár lapra terjedő adalék után egy 23 lapra terjedő tömött tárgyjegyzék fejezi be. Itt van rövided áttekintése a könyvnek. Most csak azt kell elmondanunk mit előbb kitűzünk, hogy szerző kellőleg megoldotta-e feladatát ? Erre ha csak kevéssé kedvezni fogunk a munkának, bizvást igennel válaszolhatunk. Azért mondom „kevés kedvezés mellett“ mert ennek a sok tekintetben igen jó könyvnek is vannak hiányai és hibái. Hibáinál sokkal kevesebb számú s kevésbbé lényeges hiányai közzé tartozik az miszerint, azon szempontból indulva ki, hogy kevés helyen rendkívül sokat adjon, némely tárgyak — mert szerző rajtuk csak átfutott nem viseltetvén minden tárgya iránt egyenlő szeretettel — hiányosokká válnak; így van a dolog a pepsinnél, terpetin olaj, villanyosság, gázkicserélődés a tüdőkben s több esetben , melyek azonban az első kiadású munkának, ha különben oly jelei mint a szóban forgó, igen könnyen elnézhetők. Hibái közé tartozik az, hogy könyvéből nem tankönyvet de kézikönyvet csinált, mert azzal, habár hűségesen és könyve czimének megfelelőleg vitte is keresztül rendszerét s ez által a könyv czimének becsületesen megfelelt : a tanuló ebbe azonban oly nehézségeket görditett, miket az legyőzni alig bírva, a könyvben mint tömkelegben csak botorkázni fog. Ugyanis , czélnak lehető legmegfelelőbb szerkezetű gyógyszertani könyv minden időben csak az leend , mely a tudományt lehető legvilágosabban tárgyalja melynek különben minden jó könyv közös tulajdonságának kell lenni , és a melynek rendszere , szerkezete az egész tant, hogy úgy szóljak egy pillanat alatt áttekinteni engedi , úgy pedig, hogy azt emlékezetben minél könyebben meg lehessen tartani. Hogy ezen megkívántatóságoknak a gyógyszertan írója minél inkább eleget tehessen, egyedüli módot csak úgy fog abban találni , ha a gyógyszereket hatásaik szerinti csoportokra osztva tárgyalja ; mert hiszen mi más a gyógyszertan , mint a gyógyszerek hatásának leírása , ahol egyedüli kiindulási és visszatérési pont a hatás és újra csak a hatás marad. A természetes rendszert átvinni a természetrajzból a gyógyszertanba tökéletlen törekvés , mert ott minden lépten nyomon akadályokra bukkan az ember , amennyiben ugyanegy családba tartozó növényországi gyógyszereknél is gyakran különböző hatást tapasztalunk , márpedig szereplő a gyógyszertanban mindig csak a hatás leend. Ezen tudatból indulva ki, kérdem , hogy a tanuló, kinek egy tanra igen kevés esetben lehet módja több darab különböző könyvet szerezni , s igy az oly véghetlenül tanuságos, értelmet és ítélő tehetséget fejlesztő összehasonlítás lehetőségétől el van zárva, váljon képes lesz-e egy ugyanazon góczba mindenünnen összeszedni a neki okvetlenül nagyon fontos és szükséges gyógyszertani ismeretet, ha csaknem minden egyes tárgy alatt különböző hatással találkozik ? Bizonyára nem. — Hibául kell felróvnom szerzőnél azt is, hogy könyvébe sok oly szert vett fel, melyek idáig a gyakorlati gyógytanban tüzetesebb alkalmazást egyltalában nem találtak , ez által csak a tárgyat szaporítás a tant nehezíté, a nélkül, hogy ez utóbbinak az által nyereséget szerzett volna. Ilyen szerek a Methylamin, Pyridin, Picolin , Lutidin, Lobelin, Spartein, Papaverin, Porphyroxin, Pseudomorphin, Igasurin, Dulcamarin, Jervin, Delphinin, Staphisain , Violin, Chelidonin, Chelerythrin, Glaucin, Grlaucopikrin, Fumarin, Bebeerin, Pelosin, Corydalin, Furfurin stb. stb. melyeknek a szerves vegytanban igen is van helyök, de nem a gyógyszertanban , annyival inkább, mivel szerző hatásaikat egy szóval sem, csakis természettani sajátságaikat írja le. Ezeket azonban leszámítva, e könyvnek gyakorló orvosaink és orvos növendékeink között minél szélesebben elterjedését csak nyereségnek lehetne tekintenünk. Nyereségnek azért, mert átalános része bőségben mind Schroff mind Clarus gyógyszertani tan - és kézikönyveit messze túlhaladja , különös része pedig röviden bár, mégis elég tömötten s hozzávéve alaposan tárgyalja az ezen könyvben különösen tömérdek tárgyú gyógyszertant; ami pedig jóságát illeti azt a legfeketébb irigység se tagadhatná meg tőle, hogy ha bár saját maga a szerző nem tehetett is oly számos kísérletet a gyógyszerekkel mint például Schroff is, de lelkiismeretesen gondosan és hűen összehordani igyekezett minden tárgyára használatos tapasztalati anyagot, hogy könyvét a régihez képest máris tetemesen előre haladt, azonban még temérdek kívánni valót hagyó gyógyszertan jelen állásának színvonalára állíthassa , hogy ezt tehesse, rendelkezésére állottak a könyvekben dúsgazdag göttingai könyvtár tudomány kincsei; hogy ezt tette, mutatják minden lépten-nyomon tett temérdek számú idézetet. Ajánlatossá teszi e könyvet egyéb jóságán kívül az is, hogy a Vénytant is magába foglalván, azt nem kell külön venni, mely gazdálkodási nézet nem ugyan már gyakorló orvosra, de igen is orvosnövendékre nézve nem ritkán nagy rubrika. A könyvnek fent megirott árát, ha jeles tartalmát, tömöttségét és díszes kiállítását tekintetbe veszük , átalában jutányosnak mondhatjuk. Kátai Gábor. ——+**+•— Oesterreichisc he Arznei-Taxe vom Jahre 1859. in erschöpfenden Tabellen für den praktischen Gebrauch dargestellt um jede in der Receptur vorkommende Arznei - Gewichtsmenge leicht, schnell und sicher berechnen zu können. Von Heinrich Muttersgleich, vormals Pharmeceut im Sanitäts-Departement der k. k. n. ö■ Statthalterei. Wien. (1859.) A leirt hosszú czime könyv czélját már maga is körülbelül kimerítette s így kevés mondanivalóm van róla. E könyvecske a prágai tábori gyógyszerészet öregblkének Dr. Abl Frigyes Fülöpnek még 1855-ben kiadott hasonczélu munkájának mintája szerént azért van készítve, hogy a gyógyszerészeknek a gyógyszerek kiszolgáltatásánál történni szokott árszabás minél szabatosabb és gyorsabb végrehajtására segítségül szolgáljon. Ez okból a folyó évi január 16-kán életbe léptetett új gyógyszerészi árszabás alapján az egyes gyógyszerek ára két lat, egy lat, fél lat , negyed lat, nyolczadlat, húsz, tíz, öt és egy szemért képviselő rubrikákban, az új osztrák értékű pénzszámítás szerint van kidolgozva , mi hogy a gyors kiszolgáltatásnál az idő vesztegetést, megkímélni segíti, önként értetik. Ez okból azt az érdemes gyógyszerész közönségnek ezennel ajánljuk. A könyv különben nincs minden hiba nélkül , mit a 29-dik lapon álló Syrupus simplex és Violarum áralnak el- 224