Orvosi Hetilap, 1859. június (3. évfolyam, 23-26. szám)
1859-06-05 / 23. szám
Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél ujfér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. ■ ■ l í v l’ol »1 - Tartalom : Elefántkór. Dr. Nagel tanártól. (Folyt.) — Nagyfokú kéztesebzés. Közli Dr. Károlyi S. — Gyógyszertani közlemények. Tárcza : Úti töredékek. VI. Lipcse. — Könyvismertetés. Dr. Török J. A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdőintézetei. — Vegyesek. — Pályázat. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 uj krért. Pest, 1859. 23. sz. Junius 5. ELEFÁNTKOR (Elephantiasis). Dr. Nagel kolozsvári tanártól. (Folytatás.) Földrajzi elterjedése (Geog.Verbreitung.) Habár a szóban lévő bőr- és sejtszöveti baj a mérsékelt égaljban és Európában mindenütt található, mindazonáltal főtelepe a sarkkörökön innen esik, és pedig különösen gyakran találkatik az éjszaki szélesség 2-ik és 12-dik foka között, úgy szinte a nyugati hossz 54 — 57 foka között a Karai - tenger szigetein Surinámon , hol minden 10-dik szenved benne , nem különben Barbadosban (Barbadosláb) Venezuela és új Granada partjain , az Antillákon , főkép azon helyeken, melyek a passat széltől nincsenek védve, s hol a lakosságnak italul csak tó- és esővize van. Uj-Granadában csak a parti vidékekre szorítkozik, a fensikokon eltűnik, melyek az ország belsejét képzik, s átengedi helyét a görög elefántkórnak és a golyvának. Az atlanti és a nagy óczeán hosszában a Pachydermia elterjed éjszaknak és délnek egész a téritő körökig , s Brasiliában otthonos. Ezen körökön innen Amerikában jő elő, de csak szórványosan és nem gyakrabban mint Európában. Afrikában találjuk Senegálban, Golam földön , továbbá délnek Batra tartományban, Sierra Leone tájékán és a Borsparton, Abyssiniában, Afrika, keleti partja közelében a Moritz szigeten a térítő körökön kívül; találjuk még a keleti féltekén alló Egyptomban Rosette és Damiette körül, Maroccóban és Moreában, továbbá Keletindiában, különösen Bengáliában, a Ceylon szigetén Malacca félszigetén, úgy szinte Sandwichs, barátsági , társulati és új kaledóniai szigeteken honos. Mindezen pontokon a végtagok elefántkora, úgy szinte a borék ezen kora jő elő, mindazonáltal ez utóbbinak magyarázhatlan előszeretete van egyes tájakhoz, így különösen gyakran jő elő Egyptomban (Hernia carnosa Prosper Alpinus szerint vagy Sarcocele Larrey szerint). Keletindiában, Brasiliában szinte igen gyakori, s oly gyakran találkoznak itt herevizkórral (Hydrocele), hogy az ottani észlelők a borék elefántkórát a borékvízkór (Hydrocele) következményének tekintették. A végtagok elefántkórához a boréké is hozzájárulhat, vagy mindkét végtag egyidejűleg, vagy egymásután megtámadtathatik. Ami a baj kóroktanát (Aetiologie) illeti, a tájközi hajlam főleg a forró égaljtól és a tenger közelétől függ. Száraz, s faszegény, vagy posványos tájak és lapályok inkább fölkerestetnek általa , mint olyanok, melyek kövér tenyészettel (Vegetatio) s számtalan folyókkal dicsekhetnek, úgy szinte a magas tájak is. A kór kitörése legtöbb esetben az esőzéssel esik össze s ennek folytán váltólázszerűen, 4 — 6 heti időközönként gyakran ismételtetnek a rohamok, továbbá az uralgó hideg, hirtelen kelő szelek, az álló vizek kigőzölgései (Nildelta) a szembe szökő napkő és esti hideg közti hirtelen változás kedvezően hatnak támadására ; mindazon mozzanatok melyek alatt közönségesen a váltólázak erednek; az idegenek az arab elefántkór gyakori támadási helyein való hosszabb tartózkodás által a kóros hajlamot ehhez szintúgy megnyerik, mint az a váltóláznál történni szokott. A faj (Rocén) különbség nincs valami különös befolyással, mert nem csak feketék és színesek, hanem fehérek is, kik a trópusok alatt születtek , vagy itt hosszabban időznek , e bajnak alá vannak vetve. A fehérek azonban ritkábban támadtatnak meg, ez azonban hihetőleg a jobb egészségi ápolásban , a jobb életmódban s azon gondosságban fekszik, melylyel a baj elöhaladásának gátat vetni igyekeznek, miért is e baj égaljunk alatt kizárólag csak a szegényebb munkásosztályt támadja meg. Jóllehet az életmód és kényelem bizonyosan e bajjal okbeli viszonyban áll , mindazonáltal csupán az élelmiszerek természetéből erre következtetést vonni nem lehet. A disznóhús élvezete — Duchassaing szerint— csak jogtalanul vétetett kóroktani mozzanatnak, mert a szegény zsidók az Antillákon szintúgy alá vannak vetve e bajnak, mint a keresztyének ; ezenkívül a fekete rabszolgák a franczia Antillákon majdnem csupán növényi élelemmel tartatnak , mégis gyakran szenvednek elefántkórban , végre maguk a mohámé-